Régiségek, kincsek
Heves vármegye. Szerk. Borovszky Samu. Bp. 1909.
Imádságos könyv (1735)
A gyöngyösi gimnázium értesítője, 1799.
Magyarország térképe, 1802.
Az Orvosi Tár 1841-es évfolyama
Vahot Imre: Országgyűlési emlék, 1848.
Nemzeti dal (1848. március 15.)
Pesti Divatlap, 1848.
Vachott Sándor verseskötetei (1856, 1869.)
Vachott Sándorné: Fenn és alant (1865)
A magyar országgyűlési képviselők arczkép-albuma. 1896.
A leégett Gyöngyös: 1917. május 21. (képeslapsorozat)
Békássy Jenő: Heves vármegye ujjáépitése Trianon után. Bp. 1931.
Mátra hegység térképe, 1933.
Imakönyvek 1908-ból és 1936-ból
Leánykérés (Palóc lakodalom, 1942.)
Heves vármegye. Szerk. Borovszky Samu. Bp. 1909. |
|---|
A millennium évében induló sorozat 1914-ig összesen 26 kötetben mutatja be Magyarország vármegyéit és kisebb tájegységeit.
A sorozat elindítója és szerkesztője Borovszky Samu, aki az egyes köteteket az adott megyét kiválóan ismerő jeles tudósokra támaszkodva dolgozta fel – a többi között – Heves vármegyét is. A több mint 30 oldalas, Gyöngyös városról szóló átfogó ismertetés ma is a várostörténeti munkák egyik fontos tétele, csakúgy, mint a Gyöngyöst környező községekről szóló fejezetek is. A könyv személyi adattárában bemutatja a vármegye irodalmának, tudományának és művészetének kiválóságait, illetve a nemesi családokat is. A történeti értékű fotók és illusztrációk (pl. egykori főúri kastélyokról és kúriákról) tovább fokozzák a könyv értékeit.
Imádságos könyv (1735) |
|---|
A tridenti zsinat által jóváhagyott római breviárium szerinti napi imádságok, amely V. Pius pápa által szerkesztett, VIII. Kelemen és VIII. Urbán pápák által jóváhagyott kiadás. Nyomatott 1735-ben, Velencében. Könyvtárunk egyik legrégebbi könyve.
A gyöngyösi gimnázium értesítője, 1799. |
|---|
A nagy múltú, 1634-ben alapított gyöngyösi gimnázium könyvtárunkban őrzött legkorábbi értesítője. A kis füzetecske a II. osztályos tanulók szorgalmas diákjainak névsorát őrzi az I. félév végén, 1799. március havának dátumával. A névsorban ismerős hangzású családneveket olvashatunk, amelyek közül néhány ma is használt Gyöngyösön vagy a környékén. A továbbiakban megtudhatjuk az akkori tantárgyi előírásokat és kérdéseket is, természetesen latin nyelven (történelem, földrajz, mértan, mitológia, stb.).
Megjegyezzük, hogy a régi iskolai értesítők a családfakutatások fontos segítői is lehetnek. (Az értesítőkről készült lista)
Magyarország térképe, 1802. |
|---|
„Charte von Ungarn, Siebenbürgen…” német nyelvű térkép F. Götze kiadással egy weimari műhelyből. A „Berg Matra” térségének jelentős települései az akkori ábrázolás szerint: Gyongyosch, Schar (Abasár), Karáchond, Pata, és kissé keletebbre: Schirock (Sirok).
Az Orvosi Tár 1841-es évfolyama |
|---|
Az első magyar nyelvű orvosi folyóirat, melynek egyik szerkesztője a gyöngyösi születésű Bugát Pál (1793-1865). A folyóiratot Bugát Toldy Ferenccel együtt indította 1831-ben azzal a céllal, hogy a magyar orvosi nyelvet megújítsa, és az a haladó szellemű gondolatok egyik orgánuma legyen. A folyóiratnak három évfolyamát őrizzük. Idézzünk az 1841-es kiadásból:
| „Vak köröm gyógyítása. Sárga viaszt keverj össze viaszolajjal, s ezen lágy tapaszszal kössd be a vak körmöt az uj első ízeig; ez által a köröm meglágyul. Mi megtörténvén, ki kell finom tollkéssel vágni a körmöt, és pedig gyökerestűl, és megint a fennemlitett tapaszszal bekötni. Ha majd az új köröm nőni kezd, végy egy üvegcserepet, s vakargasd vele, a köröm házat köröskörül igazgasd egyszersmind vele szépen, hogy egyenlően nőjön. – Ez orvoslásmódot velem egy jó barátom közlötte, kinek nagy uja vak körmét még ez előtt egy évvel magam szemeivel láttam, s most már egészen új szép körön nőtt rá. … Bugát.” |
|
Orvosi Tár, 1841. 15. sz. október.
|
Vahot Imre: Országgyűlési emlék, 1848. |
|---|
„… Úgy hiszem, kedves emléke lesz ezen sok oldalu zsebkönyv mindazok előtt, kik az utósó pozsonyi országgyűlés nagyfontosságú törvényhozásában a jó ügy zászlója alatt részt vőnek vagy ez iránt rokonszenvök volt, valamint azok előtt is, kiket az első pesti nemzetgyűlés, s nemzeti irodalmunk átalán véve, érdekel” – írja a szerkesztő, Vahot Imre a könyv előszavában. Jelzi, hogy a már előkészített almanachjából a cenzor „jó sokat huzott, de az általa halálra itélt szabad eszméknek megkegyelmezett a forradalom jótékony szelleme”, és most közreadja a nyájas olvasónak az almanach egy részének betűit.
Az utolsó rendi országgyűlés öt hónapig tartott (1847. nov. 12. – 1848. ápr. 11.), s ahogyan Vahot fogalmaz: rövid volt, de fontos.
A könyvben elsőként politikai és történeti rész olvasható (események, követek névsora, hozzászólások), majd „Lyrai s elbeszélői költemények” a hazával, a közélettel kapcsolatban (Garay, Petőfi, Vajda János, Tompa, Vahot Sándor versei).
Nemzeti dal (1848. március 15.) |
|---|
A hagyományos könyvdokumentumok mellett gyűjteményünk újságokat, szórólapokat, plakátokat, fotókat és képeslapokat is őriz. Közülük való ez a régi pesti utcákon terjesztett szórólap, melynek egy darabját – több más korabeli újság és hirdetmény társaságában – becses kincseink között tartjuk számon.
Pesti Divatlap, 1848. |
|---|
A 1844-ben indult Pesti Divatlap korának kedvelt hetilapja. A gyöngyösi születésű író, újságíró, Vahot Imre (1820-1870) szerkeszti. Irodalmi szerkesztőnek maga mellé vette az ifjú Petőfit, akinek itt jelentek meg első versei nyomtatásban. Az újságban a különböző novellák, versek, és a mai szóval „bulvár” hírek – divat, színház, pesti és vidéki „tánczvigalmak” – mellett a legfontosabb hazai és külföldi eseményekről is olvashatunk. Így pl. az 1848. márc. 19-i számban „Örömhangok” címmel részletes tudósítást olvashatunk a forradalom eseményeiről, éppen a szerkesztő, Vahot Imre tollából.
Most mégis inkább egy gyöngyösi tudósítást idézzünk fel az újságból:
|
„Gyöngyös. Május 21. – Ma szenteltetett föl a vásárterén a nemzetőrségnek hölgyeinktől készitett szép zászlója. Vahot Sándorné tette indítványba ezen zászló készítését, s az ő és Kovács Józsefné fáradozásaiknak sükerült a szent czélra számos aláirónőket szerezni. Sajnáljuk, hogy nem volt alkalmunk ezeknek neveit az olvasóközönségnek bemutathatni. Vahot Sándorné egy csinos verssel tiszteltetett meg honleányi buzgalmaért. A községi választók és nemzetőrök összeirása megtörtént. Községi választó van 6-700. Nemzetőr 1200-300. Megjegyzendő, hogy némelly összeirók szeretnék, ha minél kevesb választó lenne, s ennélfogva túlzó szigor- s gyöngédtelenséggel tartanak szemlét a képességek fölött. |
| Democrata.„ |
Vachott Sándor verseskötetei (1856, 1869.) |
|---|
Vachott Sándor (1818-1861) gyöngyösi születésű költő –könyvtárunk névadójának– verseskötetei. Az egyik Gyöngyös város közelében, Nagyrédén született versét idézzük.
| Honszerelem (N. Réde, 1852.) Ó hon, mit áldozzak neked? |
Vachott Sándorné: Fenn és alant (1865) |
|---|
Vachott Sándorné (1828-1896) írónő regénye Eschenbach Olga után, báró Eötvös József ajánlásával. Vachottné talán legjelentősebb munkája, a sok gyöngyösi vonatkozást is tartalmazó Rajzok a múltból c. emlékirata mellett a magyar gyermek- és ifjúsági irodalom történetébe is beírta a nevét. Olyan külföldi írók, mint Andersen, Dickens és Cooper ifjúsági műveit ő fordítja először magyarra, Eötvös József felügyeletével pedig szerkeszti az Ifjúsági Könyvtár sorozatot, melynek egyik darabja az itt bemutatott kötet.
A magyar országgyűlési képviselők arczkép-albuma. 1896. |
|---|
A díszkiadású millenniumi könyvben Gyöngyös város és Heves vármegye képviselőit is megtaláljuk.
A leégett Gyöngyös: 1917. május 21. (képeslapsorozat) |
|---|
|
„…De mintha a poklok minden borzadalma szabadult volna ki Gyöngyös városára, Mint kénköves láva óriás tömegben Átcsaptak a lángok ujabb háztetőkre. Fojtófüst, lángtenger szikrával telítve, Ráfeküdt az égre, átkot szórt a földre…” „Egy derék tűzoltó egyedül magában, |
Békássy Jenő: Heves vármegye ujjáépitése Trianon után. Bp. 1931. |
|---|
A könyv Heves vármegye mellett a tűzvész és világháború utáni Gyöngyöst közel 50 oldalon mutatja be. A kiadvány külön értéke az a személyi adattár, ahol az egyes települések vezetőinek, tisztviselőinek, mestereinek fényképes adattára olvasható.
Mátra hegység térképe, 1933. |
|---|
Az 1930-as években kiadott turistatérkép-sorozat egyik jeles darabja a Mátra túristaútjait mutatja be, borítóján a jellegzetes angyal-motívummal. A színes, nagyméretű térképet még ma is érdemes tanulmányozni, böngészni, hiszen megfigyelhetjük az egyes települések és a Mátra kiépülését, fejlődését. A melléktérképeken Mátrafüred és Parádfürdő látható.
Imakönyvek 1908-ból és 1936-ból |
|---|
„Nagy Erzsébeté ez a könyv véte 1908 év novbén 23 en” – írja az egykori tulajdonos a második, itt bemutatott könyv előlapján. Gyöngyösön nagyon sok szép imakönyv jelent meg felnőtteknek és gyermekeknek egyaránt, dicsérve az egykori nyomdászmesterek – jelen esetben Fekete József és Fekete Pál – kezemunkáját.
Leánykérés (Palóc lakodalom, 1942.) |
|---|
Mint néprajzi tájegység, vidékünk a palóc kultúra területe. Számos, ezzel kapcsolatos dokumentumot őrzünk. Közülük emeljük ki Szántó Ferenc: Palóc lakodalom című, szép kiállítású könyvét, a Falusi képeskönyvek sorozatból, ill. az itt olvasható leánykérő rigmust.
|
„Tisztelettel jöttünk e tisztességes házhoz (Részlet Kosina Jánosné gyűjtéséből. Gyöngyössolymos, 1996.) |