A Herman Lipót gyűjtemény története

1979-80-ban az egyik országos napilapban megjelent az a hír, hogy Herman Lipót (1884-1972), a néhány évvel korábban elhunyt kiváló festőművész gazdag hagyatéka – a mester özvegyének adományaként – méltó módon elhelyezésre vár. Gyöngyös pályázat útján nyerte el a gyűjteményt (megelőzve Szentendrét, Szegedet, Kecskemétet, Kiskőröst és az óbudai Zichy-kastélyt). A művész özvegyének, Herman Lipótnénak kifejezetten az volt a feltétele, hogy a gyűjtemény mielőbb kiállításra kerüljön, nem pedig egy múzeumi raktárba, és készüljön a kiállításról egy – lehetőleg – színes katalógus.

Az ajándékozási szerződést az adományozó és a városvezetés 1980. február 27-én írták alá. A műveknek a város tulajdonába kerülésének tényét a 16/1980. (III. 20.) V.B. határozat is rögzítette. Ily módon Gyöngyös is bekapcsolódott azon városok sorába, amelyek jelentős képzőművészeti gyűjteményt tudhatnak magukénak.
Az adomány részei: 100 db festmény, 100 db grafika, 2 szobor, a művész személyes tárgyai (pipája, asztala) és egyéb dokumentumok. Gyöngyösre érkezett az a festőállvány is, amely egykoron Napoleon jeles udvari festőjének, Jacques Louis Davidnak (1748-1825) a tulajdonában volt, és az idők során Herman Lipóthoz került.

Mivel a Gyöngyösi Galéria önálló helyiséggel és szervezettel nem rendelkezett, időszakos kiállításait a Mátra Múzeumban rendezte meg éveken át. Itt fogadta a Herman Lipót anyagot is (a tervek szerint ideiglenesen, amíg az állandó kiállítóhely elkészül). A múzeum emeleti, nyugati szárnyának felújított termeiben mutatták be elsőként a város új értékeit a látogatóknak.
A tárlat 1980. június 14-én nyílott meg, ahol a 100 festmény került a termek falaira. A kiállítást N. Pénzes Éva művészettörténész rendezte, és Somogyi József Kossuth-díjas szobrászművész, a Képzőművészeti Főiskola rektora nyitotta meg. Elkészült a katalógus is.

 

Kiállítási katalógus (1980)

A Gyöngyösi Galéria új helyén, a Wiltner-házban (Petőfi u. 32.) nyílott meg 1981. augusztus 6-án. Első, nyitó – és sajnos csak időszakos – kiállításán a Herman-grafikákat láthatták az érdeklődők.

1992-ben történt kísérlet arra, hogy a Barátok tere 1. sz. alatti kolostorépület kerengőjét felújítják, és alkalmassá teszik a Herman-gyűjtemény fogadására. Ez az elképzelés azonban nem valósult meg.

1997. december 10-én a fő téri Touinform Galéria – mely időközben a Petőfi utcai kiállítótér megszűnte után átvette a városi galéria szerepét – rendezett egy olyan tárlatot, amely a művész hagyatékából válogatott. 1998. január 31-ig volt látogatható.

A teljes gyűjtemény 1998 őszétől az újonnan megnyitott könyvtárépületben lelt valódi otthonra (Gyöngyös, Fő tér 10.). Immár három, ill. négy teremben láthatók az olajképek a jeles festőállvánnyal együtt, a megnyitás óta folyamatosan, állandó jelleggel. A kiállítás rendezője Szűcs György művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria munkatársa.

Túl azon, hogy a kiállítás önálló, önmagában is attrakció, ugyanakkor sajátos hangulatot ad a könyvtári tereknek és rendezvényeknek. A művész képeit láthatják a messziről ide zarándoklók, de azok a könyvtárlátogatók is, akik „csupán” olvasnivalóra vagy információra vágynak, és eközben művészi élménnyel is távoznak.

A kiállítás új, immár színes katalógusa 2004-ben készült el.

Kiállítási katalógus (2004)

A gyűjtemény folyamatosan szerepel a különböző városi kiadványokban, programfüzetekben a látnivalók sorában. A Gyöngyösi Városi Televízió „Értékeink” c. sorozatában 4 részes rövidfilmben is bemutatta a gyűjteményt (2007. november-december).

2007. június 1-től a legnagyobb Herman-teremben, a galéria frekventált részében a Magyarország történetét bemutató Huszár Lajos Éremtár, a város legfiatalabb közgyűjteménye is helyet foglal.

A kiállítást bemutató katalógusok:

• Herman Lipót állandó kiállítása / Bev. Pogány Ö. Gábor. – Gyöngyös : Mátra Múzeum, 1980. [39] p. – Műtárgyjegyzékkel, német nyelvű összefoglalóval
• Herman Lipót (1884-1972) festőművész állandó kiállítása / Tárlatvez.: Pelle Sándor ; Fotó, reprodukció: Barok András. – Gyöngyös : Kiad. Gyöngyös Város Önkormányzata, 2004. – 16 p. – Angol nyelvű összefoglalóval

Lovász Béláné (2008)