Könyvajánló – 2020. június

Prof. Dr. Andreas Michalsen: Gyógyítás a természet erejével – Ami valóban segít (Central Médiacsoport Zrt., 2018)

Ahogy a hagyományos orvoslás továbbra is nehezen fogadja el a természetes gyógymódokat, társadalmunk úgy nyílik meg egyre jobban az új irány felé: manapság a betegek egyre jelentősebb része inkább természetes alapú gyógyszereket, kezeléseket választana. A gyakran kiszámíthatatlan mellékhatásoknak és az erős bizalomvesztésnek köszönhetően a gyógyszeres kezelések megújulásra várnak. Számos belgyógyász fenntartja véleményét, miszerint a természetes gyógymód otthoni kuruzslás csupán, amely nélkülöz mindenféle tudományos hátteret. „Hamis gondolat – mondja Dr. Andreas Michalsen professzor, a berlini Immanuel Kórház főorvosa. – A modern természetgyógyászat igenis rendelkezik tudományos alapokkal, sőt csak itt találjuk meg korunk népbetegségeinek valódi okait és gyógyírét.”
A szerző módszereivel nemcsak a leggyakoribbnak számító népbetegségeket – magas vérnyomás, ízületi porckopás, cukorbetegség – kezelhetjük hatásosan, hanem könyvében azt is bemutatja, miként felelhetünk meg a modern kor mindennapos kihívásainak egyszerű stresszoldással és egészséges életvitellel. Személyes hangvételű beszámolójában Andreas Michalsen elmondja, miért időszerűbbek napjainkban ezek a gyógymódok, mint valaha. Elbeszélését számos esetleírással illusztrálja, és betekintést nyújt a leggyakoribb krónikus megbetegedések kezelési eljárásaiba is

 

Margaret Atwood: Az ehető nő (Jelenkor Kiadó, 2020)

Marian nem akar mást, csak normális életet, és ehhez szinte mindene meg is van: állása egy piackutató cégnél, barátnőjével közösen bérelt lakás, és Peter, aki kissé unalmas, ám megbízható társ. Amikor a férfi megkéri a kezét, Marian családja és ismerősei legnagyobb örömére engedelmesen igent mond. De az eljegyzést követően a lányt különös gondolatok kerítik hatalmukba. Úgy érzi, mintha belső énje és a teste lassan elválna egymástól, és képtelen enni, hiszen ő maga is csak egy felfalni való áru…
Margaret Atwood első regényében már ott találjuk a kanadai szerző egész életművének kulcsmotívumát és központi témáját: a nők társadalmi helyzetének és lehetőségeinek együttérző vizsgálatát és értő kritikáját. Az 1969-ben megjelent történet sok tekintetben azóta sem vesztett aktualitásából. Az ehető nőt, az észak-amerikai feminista próza egyik megalapozó művét végre magyarul is kézbe vehetik az olvasók.

 

José Rodrigues dos Santos: A kormányzó szeretője (Kossuth Kiadó, 2020)

José Rodrigues dos Santos új regényében a távol-keleti portugál gyarmati terület, Makaó második világháborús időszakát idézi fel. Szereplőit részben már A lótusz virágaival kezdődő történelmi trilógiából (A lila pavilon, A középső birodalom) megismerhette az olvasó. A Pearl-Harbor elleni japán támadás és a Hirosimára ledobott atombomba közötti időszakban éli feszült mindennapjait a Távol-Keleten zajló háború viharában a Sanghajból Makaóba áttelepült Nagyezsda, Szawa ezredes, az önkényeskedő japán tiszt és szeretője, a kék szemű kínai lány, Lian-hua, továbbá a gyarmat kormányzásával megbízott Teixeira ezredes, valamint a japán diplomata, Szatake. A megözvegyült Teixeira ezredesnek nemcsak a Makaót körbezáró japán hadsereggel és a várost fenyegető éhínséggel kell megküzdenie, hanem új szerelméért, Lian-huáért is harcba kell szállnia Szawával, a lányt rabszolgasorban tartó, japán ezredessel. A Makaó függetlenségéért vívott erőfeszítések, a sok szenvedés és a szerelmi intrikák hátterében pedig folyik a gyilkos háború, amelynek hangulatát a portugál író most is mesterien idézi fel valóságos eseményeken alapuló és valós személyeket felvonultató regényében, amely izgalmas, történelmi dokumentumot kínál olvasóinak, és amelyben jelentős szerepet játszik a szerelem is.

 

Tornóczky Anita: Izé szerint a világ (Kossuth Kiadó, 2020)

„Kedves Olvasó!

Először is elnézést szeretnék kérni, hogy főszereplőnk mindig, mindenkit tegez, de a felesleges körök futása nem a kutyák műfaja. Fontos leszögeznem, hogy amit a kezében tart, nem mesekönyv, minden sora igaz, tanulságos és informatív, másfelől sok hasznos nevelési és egyéb tanácsot is tartalmaz. Akinek van kutyája, annak azért érdekes, mert alkalmasint magára ismer, és tanulhat is belőle, akinek nincs, az pedig valószínűleg kedvet kap egyhez, ha nem mindjárt kettőhöz! Izé egy borzalmas helyre született, ahonnan négyhetes korában félholt állapotban hoztuk el tíz társával együtt egy állatvédőrséges akció keretében. Annyira ramaty állapotban volt, hogy azt gondoltam, így ideiglenes befogadónak nem adhatom, várok vele pár hetet, hogy túléli-e egyáltalán. Azt ugyancsak elhatároztam, hogy ha túléli, akkor is csak akkor adom oda, ha már makkegészséges. Vesztemre ezt a fogadalmamat Izé meghallhatta, mert négy hónapos koráig folyamatosan produkált valami betegséget, míg meg nem ígértem neki, hogy velem marad végleg. Sok mindent éltünk, élünk át együtt, jön velem dolgozni, zongoraórára, sőt már egyszer moziban is volt! Az ő élményeit, érzéseit, elbeszéléseit tömöríti ez a könyv oly módon, hogy közben az állatvédelemről és az állatok neveléséről, gyógyításáról, viselkedéséről is számtalan érdekes és fontos dolog kiderül. Ha pedig csak szórakozni akarnak, akkor is remek választás, na persze, ha Izé szimpatikus Önöknek… De kinek ne lenne az?! Jó szórakozást!”    Tornóczky Anita

 

Ljudmila Ulickaja: A lélek testéről (Magvető, 2020)

Ljudmila Ulickaja új elbeszéléseiben a hétköznapi és a megmagyarázhatatlan fonódik egymásba elválaszthatatlanul. Hősei idősödő, magányos figurák, akik megpróbálják rendezni a konfliktusaikat a haláluk előtt, és gyanakodva fogadják, ha kapnak még egy esélyt az élettől. Egy feleség, aki kizárólag almát hajlandó enni, miután elhagyják, egy anya, aki külföldi férjre vadászik a lányának a parkban, egy műszaki rajzoló, akire az utolsó pillanatban talál rá az új szerelem, egy bibliográfus, akinek az emlékezetéből lassan kihullanak a szavak. Ulickaja végtelen empátiával és páratlan emberismerettel rajzolja meg portréikat, történetei egyszerre vigasztalóak és felkavaróak. A figyelmes olvasó pedig még Enyedi Ildikó Testről és lélekről című Arany Medve díjas filmjére is találhat utalásokat az elbeszélésekben.