Könyvajánló – 2020. szeptember

Thomas Wheeler: Cursed – Átkozott (Libri Könyvkiadó, 2020)

Nimue számkivetettként nő fel. A fekete mágiával való kapcsolata miatt druida falujában rettegnek tőle, így a kétségbeesett lány el akar menekülni…
Azonban a vörös paladinok lemészárolják az egész falut, és Nimue élete örökre megváltozik. Haldokló anyja felszólítja, hogy vigye el az ősi kardot egy legendás varázslónak, így Nimue lesz népének egyetlen reménysége. Küldetése során aligha van ideje bosszút állni, mégis, a benne egyre növekvő erő miatt semmi másra nem tud gondolni.
Nimue szövetséget köt Arthurral, a jóképű zsoldossal, valamint Britannia menedéket kereső tündérnépeinek tagjaival. Megforgatja a kardot, amely az egyetlen, igaz királyt illeti, lekaszabolja a paladinokat és egy romlott uralkodó seregét is. Küzdelme során megpróbálja egyesíteni a tündérnépeket, igyekszik bosszút állni a családjáért, és felfedezni a sorsát övező titkot.
És talán egyvalami változtathatja meg a sorsot: az, ami a penge végén található.

 

Deborah Feldman: Unortodox – A másik út – Hogyan fordítottam hátat a haszid közösségnek (Libri Könyvkiadó, 2020)

A külvilágtól mereven elzárkózó szatmári zsidó közösség tagjaként Deborah Feldman szigorú szabályok szerint nevelkedett Brooklynban. Előírták számára, mit viselhet, kivel beszélhet, mit olvashat. Az oktatásával alig törődtek, az egyetlen elvárás vele szemben az volt, hogy engedelmes lány és jó feleség váljon belőle. Mindössze tizenhét éves volt, amikor hozzáment a családja által kiválasztott férfihoz, akit alig ismert.

Deborah fuldoklott a mind érzelmi, mind testi értelemben diszfunkcionális házasságban, és a közösségben, amely nagyon szűk teret hagy a nőknek, legyenek bármennyire tehetségesek. Deborah-t pánikrohamok gyötörték, és elképzelése sem volt arról, hogyan enyhíthetne szorongásán.

Kilátástalan helyzetében fokozatosan találta meg a kiutat: miután megszületett a fia, egyre világosabbá vált számára, hogy képtelen megfelelni a haszid zsidó közösség elvárásainak, és maga mögött kell hagynia addigi életét. Egy bátor elhatározással feláldozott hát mindent, amit addig ismert, hogy szabad lehessen, és gyermekét is szabad embernek nevelhesse.

Deborah Feldman kötetének megjelenése óriási vihart kavart, korábbi közössége üldözte és számtalan alkalommal megfenyegette. Ő mégsem bánja, hogy mindenki számára elérhetővé tette történetét, mivel hisz abban, hogy könyvével párbeszédet kezdeményezhet a zárt vallási közösségekben tapasztalható gyakori elnyomásról és bántalmazásról, és hangot adhat azoknak, akikre korábban senki sem figyelt. A könyv alapján készült sorozat 2020 márciusától látható a Netflixen.

 

Philippa Gregory: A füvesasszony (Libri Könyvkiadó, 2020)

Vészterhes időkben a legváratlanabb helyen is fellobban a szerelem. Vagy tán boszorkányság az egész? Átok vagy mindenen átgázoló, ősi szenvedély? És tényleg igaz, hogy minden akadályt legyőz?

Anglia, 1648. Angliában polgárháború dúl a királypártiak és a parlamentet támogatók között. A küzdelem a királyság minden sarkába, még a távoli déli területek lápos partjaihoz is elér. Veszélyes idők járnak. Főként egy olyan asszony számára, aki más, mint a többiek…
Alinor, a helyi füvesasszony leszármazottja Szentiván-éjkor ellátogat a templomkertbe, hogy a telihold fényében találkozhasson eltűnt férjének szellemével. Ha a kísértet megjelenne, Alinor legalább biztos lehetne abban, hogy a férfi meghalt, kijelenthetné, hogy megözvegyült, s így szabadnak mondhatná magát.
Alinor azonban nem szellemmel, hanem egy titkos küldetésen lévő, előkelő férfival találkozik, aki a segítségére szorul. Az asszony úgy dönt, segít neki, hogy átjusson a veszélyes lápvidéken, ám ezzel halálos veszedelembe sodorja magát. Egy nő, aki ismeri a gyógynövényeket, akinek sok irigye van, s aki másként gondolkodik, mint ahogy az asszonyoktól elvárható, a legkevésbé sincs biztonságban, amikor bárkire könnyen rásütik a boszorkányság bélyegét.

Philippa Gregory, a királyregények királynője most arra keresi a választ, miként boldogulhat egy talpraesett asszony a férfiak világában, ahol minden szabályszegés és minden felemelkedéssel kecsegtető szerencse varázslatnak minősül, és úgy is járnak el ellene.

 

C. W. Gortner: Az első színésznő – Sarah Bernhardt életének regénye (Tericum Kiadó, 2020)

A népszerű történelmi regényíró új kötetében a legendás francia színésznő, Sarah Bernhardt (1844-1923) életét mutatja be.
Egy holland zsidó kurtizán és egy ismeretlen apa leányaként látta meg a napvilágot. A vidéken töltött boldog gyermekkort zárdai élet váltotta fel, majd anyja nyomdokaiba kényszerül: ő is kurtizán lesz. Ám sohasem adja fel kamaszkora óta dédelgetett álmát, hogy színésznő legyen. És zseniális színésznő válik belőle.
Sarah Bernhardt volt az első színésznő, aki szakított a tradicionális klasszicista előadói stílussal, és teljesen új vonalat vitt a színjátszásba. Tehetségével, korszakalkotó játékával lenyűgözte a közönséget, amely magánéleti és szakmai botrányai és kudarcai ellenére is újra és újra a magasba emelte. Tehetsége nem ismert határokat, de irgalmat sem: lelkiereje segítette át a zajos ünnepléseket követő mély hullámvölgyeken.
A világhíres francia színpadok után nemzetközi elismerést is szerzett. A sikerek és kudarcok sorozata nem törte meg, szerelmi ügyeinek hangos kiteregetése sem késztette visszavonulásra. Soha nem tagadta, bárkivel is hozták hírbe a lapok: Victor Hugóval, Oscar Wilde-dal vagy a walesi herceggel. Alfons Muchának köszönhetően a szecesszió egyik legnagyobb múzsája lett, büszke alakja számos híres nyomaton szerepel

.

Tormay Cécile: Petneházy (Lazi Kiadó, 2020)

Tormay Cécile büszke volt magyarságára, és szívén viselte a magyar nép sorsát. Korának nemcsak irodalmi, de politikai szempontból is meghatározó alakja volt. E válogatáskötet huszonnégy olyan elbeszélését tartalmazza, amelyek a történelem, elsősorban a magyar történelem eseményeihez kapcsolódnak.
A címadó kisregény Petneházy Dávid kuruc ezredesnek állít emléket, aki részt vett a Buda visszafoglalásáért vívott 1686-os küzdelemben. Hősiessége, hazaszeretete legendás. Ellenpéldaként ott van a Tépett atilla című elbeszélés kevésbé jellemes alakja: az a katona, aki elárulta hazáját az 1848-49-es harcok idején. Tormay saját korát sem tartja éppen a hősök korának, a Megállt az órában megfogalmazza elvágyódását dédanyái idejébe. Ebben az írásában „A régi ház hangulatai élednek föl újra, s ősök és régi álomismerősök fogják meg az ember kezét” – fogalmaz Hankiss János.
A társadalmon, a nemzeti sorson belül persze ott van az egyén, az egyéni sors is: a fiatalság utáni vágy az Álmokban, az öregség megbélyegezettsége A boszorkányban, a viszonzatlan érzelmek az Apródszerelemben. Mint minden írásában, ezekben is nagy hangsúlyt kap a nőiség, a nők szerepe. Petneházy hősiessége mögött ott van egy asszony ígérete, hogy csak akkor lesz az övé, „ha magyar lobogó leng Budán”. Ez adja a legfőbb erőt a férfinak, hogy oroszlánként küzdjön. István királyunk mellett is ott van társa, Gizella, aki A sorsfolyón, a Dunán érkezik, és akivel együtt teszik le Magyarország politikai alapjait.
Tormay több írásában is hangsúlyt fektet a magyar társadalom felelősségére: minden helyzetben és minden időben a haza az első és a legfontosabb. A legtöbb írása áthallásos és ma is időszerű. Az Aeterna Hungariában a kuruc és a labanc magyar nem tud megférni egymás mellett, vérbefagyva hagyják hát egymást a külföldi zsoldosok örömére, hisz ha megértené egymást a kétféle magyar, sose bírnának el velük…
A könyv érdekessége, hogy több itt található írás, köztük a címadó Petneházy is, kötetben eddig nem került kiadásra.

 

Szabó Magda: Régimódi történet (Jaffa Kiadó, 2017)

„Anyámat 1967-ben vesztettem el, azt hittem, sohasem lesz belőlem ép ember a temetés után” – vallotta meg Szabó Magda. Valóban, anyát és lányát fél évszázadon át szorosabbnál is szorosabb kapcsolat fűzte egymáshoz, és ez a lelki köldökzsinór csak Jablonczay Lenke halálával szakadt el. Ezért is döbbent meg Szabó Magda, amikor halálos ágyán anyja azzal búcsúzott tőle, hogy annyi titka van még… Férje, Szobotka Tibor biztatására ereszkedik alá az Ókút mélyébe, hogy feltámassza tündér anyját, és megtalálja még őelőtte is kulcsra zárt élete nyitját.
Szabó Magda hosszú évek kitartó munkájával rokonok elbeszéléséből, anyakönyvi kivonatokból, naplójegyzetekből, levéltári dokumentumokból, háztartási könyvekből, fényképalbumokból és saját gyermekkori emlékeiből szedegeti össze a múlt mozaikdarabkáit, hogy megírja az Anselmus és Jablonczay família több nemzedékének krónikáját, a nagy magyar családregényt.
Régimódi történetében egy letűnt világot idéz meg hihetetlen élességgel és érzékletességgel, a kiegyezés korának, a millenniumi éveknek, majd a háborúba torkolló Ferenc József-i időknek szövevényes, ellentmondásos polgári és dzsentri világát, Debrecennek és környékének katolikus és protestáns társadalmát. Életre kelti felmenőit, mindenekelőtt anyját, a mostoha sorsú Jablonczay Lenkét, ezt a sokféle tehetséggel megáldott, minden szépre, jóra fogékony teremtést. Neki, ennek a rendkívüli, erős nőnek állít emléket különleges műfajú, egyszerre drámai és költői, sodró lendületű regényében, amely Az ajtó mellett legnépszerűbb, legtöbb nyelvre lefordított könyve, s amelyből a színpadi feldolgozás mellett nagy sikerű film is készült.