Könyvajánló – 2021. augusztus
Liz Moore: Hosszú, fényes folyó (21. Század Kiadó, 2021) BARACK OBAMA – 2020 egyik legjobb ...
Liz Moore: Hosszú, fényes folyó (21. Század Kiadó, 2021)
BARACK OBAMA – 2020 egyik legjobb könyve
New York Times bestseller
Guardian: A Hónap Könyve
„Hibátlan remekmű.” – DAILY EXPRESS
„Kemény, feszült és fordulatos – mégis gyengéd, emberi, és erősen hat az érzelmekre… Lánytestvérem nincs. Amikor ezt kiolvastam, felhívtam a fivérem, csak hogy halljam a hangját.” – LEE CHILD
Mickey és Kacey testvérek. A két lány egykor elválaszthatatlan volt, de már eltérő pályára kerültek, noha ugyanazokat az utcákat róják. Mickey zsaru, Kacey pedig az árnyékos oldalon mozog, a legsötétebb sarkokban, drogfüggők és szexmunkások között. Mickey gyilkosságsorozat után nyomoz, és Kaceynek nyoma veszik. Mickey halálra rémül – mi van, ha a testvére a következő áldozat? Ebben a közegben mindennaposak a halálesetek, a gyilkosság sem ritka. Mickey vajon meg tudja menteni a testvérét, mielőtt túl késő?
Liz Moore Rome-díjas író, Philadelphiában él, a Temple Egyetemen tanít kreatív írást. A Hosszú, fénylő folyó a negyedik regénye, egyben az első magyarul is olvasható könyve.
Louise Fein: A Birodalom lánya (Kossuth Kiadó Zrt., 2021)
A magas rangú náci tiszt kötelességtudó lányaként Hetty Heinrich szívesen eljátssza a szerepét a dicsőséges új Birodalomban. Ám amikor egy régi barátjáról, Walterről kiderül, hogy zsidó, összezavarodik. Soha nem gondolta, hogy a náci eszmékben, és bármiben, amiben valaha hitt, el tud bizonytalanodni, ám minél több időt tölt a fiúval, annál inkább felnyílik a szeme, és meglátja a valóságot. Walterre már kisgyerekként is felnézett, de kamasz lányként olyan vonzalmat kezd érezni iránta, amit nem tud elfojtani, és titkos szerelmi kapcsolatba kezd vele. Hetty nem tudja, kiben bízhat, és hová fordulhat, főleg, miután rájön, hogy valaki figyelte őket.
A fiatal szerelmesek arról álmodoznak, hogy vége lesz a háborúnak, és együtt tervezgetik a jövőjüket. De az antiszemitizmus növekvő dagálya elárasztja Németországot, így Hetty és Walter kénytelen súlyos, életre szóló döntéseket hozni.
Bill Bryson: Majdnem minden rövid története (Akkord Kiadó Kft., 2021)
Bill Bryson nagy fába vágta a fejszéjét. Olyan dolgokról ír, amelyek a legtöbb embert általában halálra untatják, geológiáról, kémiáról és részecskefizikáról. Megtalálja a módját, hogy felkeltse még az olyan olvasó érdeklődését is, akit soha nem érdekeltek a természettudományok. A könyv elsősorban nem is arról szól, hogy mi az, amit tudunk, hanem hogy honnan szereztük tudásunkat. Honnan tudjuk, hogy mi van a Föld közepében, mi az a fekete lyuk, hogy hol voltak a földrészek 600 millió éve. Hogyan jöhetett rá valaki ezekre a dolgokra? ,,Micsoda élvezetes könyv! Tudományos útirajz szellemes, lebilincselő és tájékozott idegenvezetővel.” The Times
Margaret Atwood: Legvégül a szív (Jelenkor Kiadó Kft., 2021)
Amerikát romba döntötte a gazdasági válság. A munkanélküliektől és hajléktalanoktól hemzsegő rozsdaövezetekben bandák, vandálok és elmebetegek fosztogatnak. A fiatal házaspár, Stan és Charmaine azért van még életben, mert csodával határos módon megmaradt autójukban laknak, ám nemritkán így is másodperceken múlik a sorsuk. Egy nap megváltásként érkezik a hír: önkénteseket keresnek Consilience városába, a Pozitron Projektbe. A Projekt résztvevőinek rendes munka és kényelmes, tiszta otthon jár – minden második hónapban. A köztes időszakokat viszont a város és a projekt szívét jelentő Pozitron börtönben, fegyencként kell tölteniük, házukat pedig frissen szabadult váltótársaik foglalják el, akikkel szigorúan tilos érintkezniük – erről a Megfigyelés gondoskodik. Elsőre nem tűnik túl nagy áldozatnak egy rendezett életért cserébe, ám amikor Charmaine a szabályokat áthágva szenvedélyes viszonyba kezd váltótársával, nyugtalanító események láncolata veszi kezdetét, s előbb-utóbb kénytelenek feltenni a kérdést, mi zajlik valójában Consilience és a börtön falai mögött.
Margaret Atwood 2015-ben írt disztópiájában a társadalmi felelősség és a közös túlélés problémái mellett előtérbe kerülnek az egyéni lét, legfőképpen a szenvedély kérdései: meddig mehet el az ember a másik birtoklásában anélkül, hogy elveszítené önmagát?
Földvári András: Ez az én világom – Jó emberek, különös élmények távol és közel (21. Század Kiadó, 2021)
Földvári András Magyarország legviláglátottabb embere újra mesél.
2020 egyik legnagyobb könyvsikerének szerzője újabb kalandjait osztja meg az olvasókkal a Föld legkülönbözőbb pontjairól.
Azonban ez a kötet több is színes és gyakran szórakoztató útleírásoknál. András történeteinek többségében fontos szerephez jutnak azok az emberek, akik felejthetetlen élménnyé varázsolták a magyar világjáró utazásait. Akik egy-egy gesztusukkal, életfilozófiájukkal, barátságukkal nem csak arra tanították a bolygó magyart, hogy a világ színes és érdekes, hanem azt is megmutatták neki, hogy az minden ellenkező híreszteléssel szemben jó is.
Ez a jó világ Földvári András világa, ahova újra vár mindenkit, aki fejben vagy akár a valóságban is útra kelne vele.
Angela Murinai: Mikor feltámad a szél – Megrendítő történet arról, hogyan élheti túl egy anya a gyermeke elvesztését (Libri Könyvkiadó, 2021)
„Én sírhatok, elakadhat a szavam, lehet hiányos az illemtudásom. Nem számít. Nekem meghalt a fiam. Csak ez számít.”
Hogyan lehet megbirkózni az egyik legnagyobb veszteséggel, amely érhet bennünket, a gyermekünk elvesztésével? Mit tehet egy anya, hogyan élhet tovább tátongó sebbel a lelkén?
Angela Murinai három kamasz fiával nyaral a csodálatos Gozo szigetén, amikor legidősebb gyermekét elsodorja egy áramlat és belefullad a tengerbe. A Mikor feltámad a szél azonban több mint gyászkönyv, nem csupán az anyai fájdalomról és túlélésről szól. A személyes történeten túl szembesít bennünket az anyaság nehézségeivel, a nőket érő erőszakkal, a család, a házasság vagy a hit kérdéseivel. Szól a szeretetről és az emberi jóságról, valamint a döntés erejéről – arról, hogy a legnagyobb sorscsapások idején is képesek vagyunk meghatározó döntéseket hozni és kézben tartani az életünket.
Angela Murinai a bajai Eötvös József Tanítóképző Főiskolán diplomázott, majd néhány évig tanítóként dolgozott. 2014 óta írja Gumiszoba című blogját, ahol közéleti kérdésekkel, nőpolitikával, társadalomkritikával foglalkozik. 2018-ban két fiával Németországba költözött, és azóta is ott él.
2016-ban egy családi nyaralás során balesetben elveszítette legidősebb, akkor 18 éves fiát. Négyévnyi gyász után döntött úgy, hogy megírja azokat az érzéseit, melyekkel azóta is együtt él. A Mikor feltámad a szél egyszerre szól veszteségről, családról, gyökerekről és örökségről, elmúlásról és túlélésről.
A Libri Könyvkiadó SAJÁT SZOBA KÖNYVEK sorozata olyan személyes, női perspektívából elbeszélt történeteket gyűjt egybe, amelyek témájuk súlyosságával és keresetlen őszinteségükkel megrendítenek és továbbgondolásra késztetnek minden olvasót.
Giovanni Catelli: Camus halála (Európa Könyvkiadó, 2021)
„Van egy férfi, aki nagyon sok dolgot tud, mert vannak forrásai, ahonnan ezeket összeszedegetheti. Nagyon furcsa dolgot hallottam tőle. Azt állítja, hogy azt az 1960-as közúti balesetet, amelyben Camus meghalt, a szovjet titkosszolgálat szervezte meg. Az autó egyik kerekébe elhelyeztek egy olyan eszközt, ami nagy sebességnél kivágta a gumit. A likvidálási parancsot maga Sepilov külügyminiszter adta ki, aki ezzel fizetett vissza azért a cikkért, amit Camus 1957 márciusában publikált a Franc Tireur-ben a magyarországi eseményekkel kapcsolatban. Camus itt megnevezte és kritizálta a minisztert.
Azt mondják, hogy három évre volt szükség, mire a titkosszolgálat teljesítette ezt a feladatot. Végül sikerrel jártak, éspedig olyan tökéletesen dolgoztak, hogy a világ a mai napig úgy hiszi, hogy Camus egy olyan hétköznapi közúti balesetben halt meg, ami bárkivel megtörténhet.
A férfi nem akarta megmondani, hogy honnan szerezte ezt az információt, azt viszont állítja, hogy teljesen megbízható az értesülés, és ő a maga részéről a legkisebb kétség nélkül, teljes mértékben meg van róla győződve, hogy pontosan így zajlottak le az események, és a szovjetek felelősek Camus haláláért.”
Albert Camus 1960. január 4-én vesztette életét. Ez tény. A halálát közúti autóbaleset okozta. Ez is tény. De hogy a baleset miért és miként következett be, arról már szórnak a vélemények.
A szovjet titkosszolgálat, a KGB végzett az íróval, az 1956-os magyar forradalom melletti, nem lankadó kiállása miatt – olvasható egy cseh író 1980-as naplójegyzetében, s Catelli ötven évvel az események után, minden fellelhető nyomot megvizsgálva utánajár az állításnak.
Ennek a nem mindennapi nyomozásnak az érzékletesen megírt dokumentációja a Camus halála című könyv.
Mörk Leonóra: Törött tulipánok (Jaffa Kiadó, 2021)
„1651, Hollandia. A köztársaság virágkorát éli, hajói bejárják az óceánokat, a világ négy sarkából szállítják haza távoli tájak kincseit. Jant, a fiatal festőt, Rembrandt egyik tanítványát egy gazdag amszterdami kereskedő vidéki udvarházába szólítja a megbízatása. Nem sokkal később azonban váratlanul nyoma vész, és nem marad utána más, mint egy tulipános képekkel teli album, és egy ismeretlen, cinóberruhás fiatal nőt ábrázoló festmény. A hír hallatán a húga, Helena azonnal útra kel a kastélyba, és mialatt megpróbálja kideríteni, mi történt a bátyjával, magával ragadja a ház egyszerre vonzó és nyugtalanító légköre. Miről árulkodik a selyemruhás lány portréja? Mit üzen a kertben épülő labirintus? És mi köze Jan eltűnéséhez az erdélyi magyar diáknak, Gábornak? Miközben a fivére után nyomoz, Helenának arra a kérdésre is választ kell találnia, mit érez iránta egykori gyerekkori játszótársa, Christiaan. Még mindig csak barátságot, vagy viszonozza azt a szenvedélyes szerelmet, amivel ő szereti már régóta a fiút?A könyv lapjain megelevenedik a Vermeer képeiről ismerős világ, ahol oromzatos téglaházak sorakoznak a csatornák partján, drága tulipánok nyílnak delfti fajanszvázákban, csipke főkötős lányok olvasnak levelet a nyitott ablakon beáradó fényben, de az idilli felszín mögött ijesztő árnyak leselkednek. Szerelem, halál, veszteség, fájdalom, hűtlenség: a Törött tulipánok egy változásokkal teli, izgalmas korszak, egy sebzett lelkű férfi és egy bátor nő története.
Péterfy Gergely: Bányató (Kalligram Kiadó, 2021)
„Szemben a semmivel, amely törvényes volna, itt minden, ami van, törvénytelen az utolsó szegig. A törvénytelenség rossz lelkiismerethez vezet, a rossz lelkiismeretből pedig csak ideiglenes és átmeneti dolgok születnek. A törvénytelenség miatt a bányató körül minden átmeneti és ideiglenes, a faházakból jórészt hiányzik a fa, a betonból a cement, a kutak nem érnek le a vízig, a kerítések egyszerűen átugorhatók, a kémények nem szelelnek, a kályhák az istennek sem melegszenek, a fák rövid időn belül kipusztulnak, és rádőlnek az átugorható kerítésre, amelyet aztán soha többet nem javít meg senki.” Péterfy Gergely 2004-ben írt regénye – mely most új kiadásban jelenik meg – a Bányató különös világba invitálja az olvasót, ahol a főszereplők a társadalom peremére szorult, lézengő figurák között próbálnak értelmet vinni a létezésbe.
Stephen King: Lisey története (Európa Kiadó, 2021)
Lisey Debusher Landon huszonöt év házasság után vesztette el férjét, Scottot, aki több díjjal kitüntetett, népszerű író volt. Két év telt el azóta, s most végre elég erőt érez magában, hogy rendezze az irodalmi hagyatékot. Ráadásul kutatók és egyetemi könyvtárak is sürgetik, szeretnének hozzájutni a kiadatlan kéziratokhoz. Lisey munkához lát. Egyre több minden kerül elő, nemcsak befejezetlen vagy épphogy elkezdett művek, hanem recenziók, újságcikkek, interjúk, fényképek is.
Lisey-ben megelevenedik a múlt. Mély és nagyon bensőséges kapcsolatukat néha rémisztő elemek árnyékolták. Scott roppant bonyolult személyiség volt, s gyermekkorában rettenetes traumák érték. Ez tükröződött a műveiben is. Lisey, aki rengeteget tanult tőle a könyvekről és az olvasásról általában, megismerhette a lélek mélységeit is. Később megértette, hogy létezett egy hely, ahová Scott visszavonult, egy hely, amely férjét megbetegítette, ugyanakkor meg is gyógyította, amely elevenen felfalhatta, ám vezérelveket is adott életéhez.
Most, Scott halála után, Lisey-nek kell szembenéznie férje démonaival, s miközben átfésüli a papírhalmot, kezdetét veszi egy majdhogynem végzetes utazás a Scott-féle sötétség birodalmában.
Kingnek talán ez a legszemélyesebb és legerőteljesebb műve az alkotás gyötrelmeiről, az őrület kísértéséről és a szerelem titokzatos nyelvéről. És mint megszokhattuk, borzongató, feszült, izgalmas olvasmány a kiapadhatatlan fantáziájú író tollából. A Lisey története megjelenése után elnyerte a rangos Bram Stoker-díjat, és jelölték a World Fantasy-díjra is. A könyv alapján készült film 2021 nyarán került képernyőre Julian Moore és Clive Owen főszereplésével.
forrás: Bookline.hu