Könyvajánló – 2021. december
Fucskár Ágnes – Fucskár József Attila: Középkori templomok a Kárpát-medencében (Kocsis Kiadó, 2021) Árpád népe ...
Fucskár Ágnes – Fucskár József Attila: Középkori templomok a Kárpát-medencében (Kocsis Kiadó, 2021)
Árpád népe a honfoglaláskor olyan kultúrföldre érkezett, amely a rómaiaknak köszönhetően jelentős építészeti múlttal rendelkezett. A magyar állam történetének első 300 évében a templomok emelése volt a legfontosabb építőművészeti tevékenység.
Szent István király törvénykönyvben rendelte el, hogy „minden 10 falu építsen egy templomot”. Ez a törvény – templomok és székesegyházak építésével, püspöki székhelyek és apátságok alapításával – a magyarországi szakrális építészet fénykorát jelentette. A templomok nem csak a hitéletet szolgálták, vasárnaponként itt gyűlt össze a lakosság, a messziről jövőt a templom tornya igazította útba, támadások esetén
pedig védelmezte a közösséget.
A román kori építmények az antik római építészet magas technikai színvonalát tükrözik. Jellemzője, hogy a falak vastagok, többnyire kőből épültek, az ablakok lőrésszerűek, félkörzáródásúak, és gyakori az oszlopokkal tagolt kettős vagy hármas ikerablak alkalmazása. A templombelsőt freskókkal, faragványokkal, szobrokkal díszítették.
A babona és a varázslat helyébe a liturgia lépett, melynek a templom lett a színhelye.
A művészet a „szegények bibliája” lett, írni és olvasni a nép, sőt az előkelőek nagy része sem tudott. A falképek elbeszélték a bibliai eseményeket és a keresztény erkölcs tanait.
A tatárjárás után IV. Béla király a nyugati határszéli és felvidéki városokba német bevándorlókat telepített. Ők a közvetítői az új stílusnak, a gótikának. A vastag falak helyett karcsú, égbe nyúló oszlopok, nagyobb ablaknyílások és a falakon kívüli támpillérek jellemzik a gótikát.
A műemlékvédelem Magyarországon a XIX-XX. században vált fontossá. Az épített örökség megóvása, felújítása volt a legfontosabb cél, melynek köszönhetően ma is megcsodálható számos középkori templom és templomrom.
Sándor Anikó: Férfimesék (Jaffa Kiadó, 2021)
Kezdetben mind azt gondolták, a férfimeséknek egész biztosan a félrelépésekről, a hódításokról, a vagánykodásról kell szólniuk. Aztán lassanként előkerültek a nagyon másféle történetek is. A múltról és a jövőről, találkozásokról és az elválásokról, a falu bolondjáról és a nőről, aki hiába volt olyan nagyon okos.
De bejárjuk képzeletben Afrikát is, egy majdnem hihetetlen történetet követve, belesünk a kockázatos párhuzamos életek kulisszái mögé, van sírós-nevetős katonasztori, valamint vakvágányra futott életeké és meghökkentő újjászületésé. Tizennyolc őszinte mese férfiakról, akik nélkül nem lenne ennyire izgalmas kaland az élet, és akik bizony… „ilyenek”. Na meg persze „olyanok” is.
Épp, mint a nők.
Az eredetileg újságíró szerző egy napon úgy döntött, hátat fordít teljes addigi életének, kiszáll a pokolba kívánt mókuskerékből, és elindul, hogy megkeresse a valódi vágyaihoz elvezető saját útját. Tervét tett követte, így történt, hogy mindent hátrahagyva először Buenos Airesbe repült fél évre, argentin tangót tanulni, majd végiggyalogolt a nyolcszáz kilométeres zarándokúton, az El Caminón. Ezután vett teljes fordulatot az élete.
Első regényében, amely rövid idő alatt bestseller lett, az El Camino csodáját írta meg, később könyv született a Buenos Aires-i kalandról, majd újabb és újabb, egy időben külső és belső utazásairól is, Indiába, Mariazellbe, Indonéziába, Thaiföldre. Életvezetési tanácsadóként – és persze középkorú nőként – hiteles képet festett a fiatalabbra lecserélt feleségek világáról, a hitelcsapdából kiutat kereső, munkanélküli magyar zarándokról és a kátyúba került életek hátteréből kirajzolódó, megrázó történetekről.
Julia Kelly: Az utolsó kert Angliában (Next21 Kiadó Kft., 2021)
„Gyönyörteli.” – Fiona Davis
Napjainkban: Emma Lovett annak szentelte az életét, hogy elhanyagolt kerteket varázsoljon újjá. Most élete lehetőségét kapta: felújíthatja a Highbury-birtok kertjeit, amelyeket példaképe, Venetia Smith tervezett 1907-ben. Amint Emma egyre mélyebbre ás a kert múltjába, régóta lappangó titkok jutnak tudomására.
1907: Venetia Smith ambiciózus, tehetséges kertépítő, a hírneve is egyre gyarapszik, bankárok, iparosok, ügyvédek keresik meg, hogy vidéki házaikhoz látványos kerteket tervezzen. Amikor megbízást kap a Highbury-birtok kertjének elkészítésére, mindent elkövet, hogy sikerre vigye a feladatot. Ez a kert – és akiket e kert révén megismer – örökre megváltoztatja az életét.
1944: A Highbury falu szélén található farmgazdaságba érkezik Beth Pedley, a vidéki lány, akinek egyetlen vágya, hogy otthonra találjon. Stella Adderton, a szakács viszont alig várja, hogy távozzon a Highbury-birtokról, és nyomába szegődjön álmainak. A ház úrnője Diana Symonds, aki megözvegyült, és hiába próbál ragaszkodni a háború előtti életéhez: otthonát rekvirálták és kórházzá alakították, ahol sebesült katonák lábadoznak. Amikor a háború a Highbury-birtok kertjeit fenyegeti, Beth, Stella és Diana, ez a három nagyon különböző nő érintetté válik egy közös titokban, amely aztán évtizedeken át fennmarad.
Julia Kelly hétköznapi nőkről ír, és az ő egyáltalán nem hétköznapi történeteikről. Amellett, hogy író, producerként Emmyre jelölték. Dolgozott újságíróként és marketingesként is. Mielőtt Londonba költözött, Los Angelesben, Iowában és New Yorkban is élt. Weboldala: JuliaKellyWrites.com
Edward Rutherfurd: Sarum – Anglia története a jégkorszaktól Stonehenge-n át napjainkig (ALEXANDRA KÖNYVESHÁZ KFT., 2021)
A Stonehenge varázslatos látképével a hátterében magasodik Salisbury katedrálisa. Az ősi Sarum vidéke ez, ahova Edward Rutherfurd eme korai, lélegzetelállító remekművében kalauzolja olvasóit, és a tőle megszokott rendkívüli gazdagsággal meséli el Anglia viharos történelmét a jégkorszak végétől egészen napjainkig.
A Sarum családi sagája évezredeken át hömpölyög. Hwll, az északi vadász a fagyos tundráról menekül dél felé, Nooma, a kőfaragó állhatatos, évtizedeken át tartó munkával emeli magasba Stonehenge-et, harminckét évszázaddal később pedig utódja, Oswald Mason húzza fel a Salisbury katedrális ég felé nyúló tornyait. Az emberi történelmet átölelő elbeszélés során pedig kelta dűnék, római utak, angolszász kolostorok, normann kastélyok, középkori mezővárosok és viktoriánus vidéki birtokok elevenednek meg.
Edward Rutherfurd elképesztő alapossággal megírt művében népvándorlások és hódítások hullámain, a lovagok felemelkedésén és hanyatlásán, szabadságharcon és ipari forradalmon át egészen a sarumi zsidók üldözéséig követhetjük az évszázadok során összefonódó családi sorsokat, és bepillantást nyerhetünk Anglia és lakói csodálatosan változatos történelmébe.
Hogyan látják a pszichológusok A kis herceget? – Tanulságos életleckék felnőtteknek (Lettero Kiadó, 2021)
Vajon miként látják a pszichológusok A KIS HERCEG ismert alapigazságait? Hogyan vélekednek a Róka megszelídítéséről, a szívünkkel való látás fontosságáról, a semmire sem jó rózsatüskékről? Okos, és egyúttal szórakoztató tanítások várják az olvasót BOLDIZSÁR ILDIKÓTÓL, F. VÁRKONYI ZSUZSÁTÓL, MÉRŐ LÁSZLÓTÓL, MUSZBEK KATALINTÓL, SZÉL DÁVIDTÓL és TARI ANNAMÁRIÁTÓL. Elgondolkodtató, újraértékelő mondatok emberi játszmákról, kegyes és kegyetlen hazugságokról, önmagunk megismeréséről, párkapcsolati gondjaink megoldásáról. Arról, amit örökül hagyott ránk a Kis herceg, amikor ellátogatott hozzánk a bolygójáról.
égis szinte mesébe illő. A fényűző mulatságok, a kegyetlen háborúk és az udvari intrikák világában egy írástudatlan, de okos és erős nő megváltoztatja a sorsát, és vonzó külsejének és hihetetlen lelki erejének köszönhetően Európa egyik legnagyobb birodalmának a vezetőjévé válik. Ilyen történetet csak maga az élet írhat.
Ellen Alpsten: A cárnő – Nagy Péter cár és I. Katalin történetének regénye (Tericum Kiadó, 2021)
I. Nagy Péter, minden oroszok szeretett és rettegett cárja a halálos ágyán fekszik, de örökösét nem nevezte meg. Az egyetlen felnőtt kort megért fia a cár kegyetlen bánásmódjának köszönhetően évekkel korábban meghalt, unokája pedig még túl fiatal az uralkodáshoz. Ekkor lép elő a cár második felesége, a szegény sorból hihetetlen módon felemelkedett Katalin, aki kellő érzékkel és némi ármánnyal úgy irányítja a sorsot, hogy a cár halála után ő maga kerülhessen a trónra. Ezzel ő lesz I. Katalin cárnő, Oroszország első női uralkodója.
Ellen Alpsten lebilincselő elbeszélése a jobbágyból mosónővé, a cár szeretőjéből pedig a feleségévé váló Marta Skawrońska kalandos életét meglehetősen pontos történelmi hűséggel tárja az olvasók elé, A cárnő mégis szinte mesébe illő. A fényűző mulatságok, a kegyetlen háborúk és az udvari intrikák világában egy írástudatlan, de okos és erős nő megváltoztatja a sorsát, és vonzó külsejének és hihetetlen lelki erejének köszönhetően Európa egyik legnagyobb birodalmának a vezetőjévé válik. Ilyen történetet csak maga az élet írhat.
Bauer Barbara: A messziről jött fiú (Jaffa Kiadó, 2021)
Vannak emberek, akiknek a története jóval azt megelőzően kezdődik, hogy megszületnének.
Sándor története sem indul másként, mint sokaké a II. világháború idején. A szerelemben fogant kisfiút csupán egyszer tarthatta a kezében az édesapja, egyszer emelhette büszkén a magasba, mielőtt életét veszítette a fronton. A félárva fiú nemcsak az édesapját, de később az otthonát is elveszíti, és útra kel az édesanyjával és annak családjával egy új élet reményében.
Katalin két özvegyember házasságába érkezik első közös gyermekként, és él boldog, önfeledt gyerekkort a Kárpátok gerincén, Székelyföld határvonalán mindaddig, amíg a család elhagyni nem kényszerül az otthonát 1916 nyarán. A tizenegy éves kislány élete egyetlen éjszaka leforgása alatt megváltozik, és már sosem lesz a régi. Sorra veszíti el mindazt, ami egykor a biztonságot jelentette: az otthonát, az édesapját, az erdő hangját, a gyerekkorát.
Teréz születésekor hatalmas vihar vonul át a Kárpátok fölött, de mintha csak az égiek tudnák, hogy új élet érkezik, szétnyílnak a sötét felhők, utat engedve a csillagok fényének. A kislánynak és az édesanyjának szüksége is van minden erőre, jöjjön az az égből vagy bárhonnan. Teréz ott nő fel, ahol a fák őrt állnak a Kárpátok vonalán, azon a földön, amelyet soha elhagyni nem akar, amely mindent jelent neki, ahol úton-útfélen az ősei nyomára lel, még akkor is, ha születésekor ez a föld már egy másik országhoz tartozik. Talán éppen ezért ragaszkodik hozzá, mégis menni kényszerül, és az élet néhány nap alatt, egy vagon sötét mélyén megváltozik.
A sors ismétli önmagát.
Bauer Barbara új regényének főhőse három generáció sorsán keresztül jut el a szegénység, a talajvesztettség, a kilátástalanság mélységéből a gazdagság és a végtelen lehetőségek határtalanságáig. Feltár előttünk egy életutat, amely bárkié lehetne. De ez a történet egyetlen kisfiúé, aki látszólag éppen olyan, mint a többiek. De valamiben mégis más.
Vajon mi a sikerének és a boldogságának a kulcsa?
BAUER BARBARA hosszú éveken át volt légiutas-kísérő, miközben kommunikáció és PR diplomát is szerzett. Dolgozott újságíróként és televíziós szerkesztő-műsorvezetőként is. 2012-ben jelent meg első regénye, a Légikisasszonyok, majd a sorozat további kötetei: a Két út között és a Magánutak. A Vakrepülés és az Elsuttogom százszor után megírta nagy sikerű történelmi regényeit, A leggazdagabb árvát, a Porlik, mint a sziklát, Az élet hangját, a Még látlak odafennt, a Kétszáz éves szerelmet és Az aranyműves fiát.
Karczag György: A térkép szerint ismeretlen (HUNLAND Kiadó, 2021)
Dél-Amerika titkokat rejtő, kincsekkel kecsegtető, ismeretlen vadonjai évszázadokon át mágnesként vonzották a kincskeresőket, kalandorokat és a legkülönfélébb tudományágak képviselőit. Valamennyien régi mítoszok vagy hitelesnek tűnő beszámolók nyomán indultak útnak, legfőképpen azért, hogy megtalálják az Amazónia erdőrengetegében megbúvó ősi civilizációt, az indiánok legendáiba foglalt Elveszett Várost.
Ennek a letűnt kultúrának a maradványait kutatja az 1940-es években két, Brazíliába emigrált magyar fiatalember: Káldy Péter képzett orvos és régész, inkább szobatudós és a sors kegyeltje, Gábor Béla ellenben igazi kalandor, vakmerő dzsungeljáró és kincsvadász, aki élete folyamán számos megpróbáltatást túlélt. Barátságuk alapja nem csupán a közös származás, hanem főként a felfedezés vágya, amely az ismeretlen felé hajtja őket. Lélegzetelállító és drámai kalandokon mennek keresztül a számtalan veszélyt rejtő „zöld pokolban”, miközben egyre közelebb jutnak a titokzatos romvároshoz, amely az ősi Dél-Amerika, de talán az egész történelem előtti világ legnagyobb rejtélyére adhat választ.
Aligha kétséges, hogy A térkép szerint ismeretlen minden idők egyik legjobb és legizgalmasabb régészeti kalandregénye. Íróját, a fiatalon elhunyt Karczag Györgyöt (1941-1978) az utóbbi években kezdik felfedezni az újabb olvasógenerációk. Rövid élete során Karczag olyan alapműveket alkotott, mint a Zúgó nyilak (1970), a Trónon harmadik (1974) és az Idegen páncélban (1977), melyek a történelmi regény műfajának igazi klasszikusai, és mintául szolgálnak korunk regényíróinak.
Ezt a művét megírását követően a kiadó részben ideológiai okokból elutasította, ezért csak évtizedekkel később jelenhetett meg. A méltatlan sorsú regény most ismét elérhetővé válik a nagyközönség számára, megragadó stílusával, fordulatos történetszövésével emlékezetes olvasmányélményt kínálva minden korosztálynak.
Ruta Sepetys: A csend forrásai (Maxim Könyvkiadó, 2021)
Madrid, 1957. Spanyolország a napfény és jó borok ígéretével vonzza a turistákat és üzletembereket. Köztük van a tizennyolc éves Daniel Matheson a családjával. Apja texasi olajbáró, aki üzleti ügyeit intézi. Daniel terve, hogy ezalatt ő a fényképezőgépe objektívjén keresztül megismeri anyja szülőföldjét.
A fotográfia – és a sors – ismerteti össze Anával, akinek a családja a polgárháború óta szenved a zsarnoki hatalom okozta megpróbáltatásoktól. A fényképek nyugtalanító kérdéseket hagynak Danielben, és némelyik veszélyt is jelent számára. Nehéz döntéseket kell meghoznia, hogy megvédhesse azokat, akiket szeret.
Ruta Sepetys mesteri történetmesélő, és e szívszorító regénnyel ismét a történelem legsötétebb időszakainak egyikére vetít fényt. Hovatartozásról, felejthetetlen és tiltott szerelemről, a háború következményeiről, valamint a hallgatásban rejlő erőszakról szól. A sors és a félelem hátborzongató definíciója tárul fel a könyvben.
A könyvet korabeli sajtójelentések, visszaemlékezések és fotók illusztrálják, a háború utáni Spanyolország igaz történetei ihlették.
Hernádi Judit Tarján Zsófia: Ne maradjon kettőnk között (Open Books, 2021)
Hogyan romlott meg a kapcsolatunk annyira, hogy már képtelenek vagyunk szót érteni egymással? Mi történt velünk? Mi ez az egész?
Hernádi Judit
Úgy éreztem, anya nem ért meg engem, és én sem értem őt. Hányszor kullogtam haza sírva a családi összejövetelekről! Hosszú időre beleragadtunk ebbe az állapotba, hiába próbálkoztunk mindketten, hogy megtaláljuk a hangot, és újra közel kerüljünk egymáshoz.
Tarján Zsófia
Anya és lánya, Hernádi Judit és Tarján Zsófia hosszú és göröngyös utat járt be együtt. Kapcsolatukat számos akadály nehezítette, ezeket hol együtt, hol külön küzdötték le. Hernádi Judit, az országszerte ismert színésznő lányának lenni eleve próbák sora elé állít egy gyereket – főleg, ha olyasvalakiről van szó, mint Zsófi, aki már kiskorától szintén művészi ambíciókat dédelgetett, és a Honeybeast frontembereként mára valóra is váltotta az álmait.
Hogyan néznek szembe együtt a múltjukkal? Miként dolgozzák fel közösen kapcsolatuk nehézségeit? Hogyan küzdenek meg a generációkon átívelő traumáikkal? Most végigkövethetjük ezt az utat, és feltárul előttünk életük jó néhány fontos állomása – eközben pedig tanulhatunk is valamit arról, hogyan lehet együtt túljutni a nehézségeken, közösen felülírni a régi rossz mintákat, egymást támogatva menni tovább, azzal az emberrel, aki a legjobban ismer minket a világon.
Karina Urbach: Alice könyve – Hogyan lopták el a nácik a nagymamám szakácskönyvét (Athenaeum Kiadó, 2021)
A nemzetiszocialisták hatalomra jutása után a sikeres bécsi szakácskönyvíró, Alice Urbach zsidó származása miatt elveszíti megélhetését és hazáját. Családtagjai szanaszét szóródnak: ki Amerikába kerül, ki koncentrációs táborba, ki a Man-szigeti internálótáborba. 1945 után Alice szakácstanfolyamot tart San Franciscóban, és egy amerikai tévécsatornán mutatja be legjobb receptjeit. Hazalátogatva Bécsbe egy nap a saját régi szakácskönyvét pillantja meg a könyvesbolt kirakatában. Na de ki az a bizonyos „konyhamester”, aki Alice könyvét Rudolf Rösch néven jegyzi? E kötet szerzője történész, Alice Urbach unokája; kutatásainak egyik legizgalmasabb témája a kalandos hátterű szakácskönyv sorsa. Bécsi, londoni és washingtoni levéltárakban rég elveszettnek hitt levelekre, hangfelvételekre és filmes dokumentumokra bukkant, és a könyvek árjásításának kutatásával a náci bűntettek történetének új fejezetét nyitotta meg. Karina Urbach a Cambridge-i Egyetemen doktorált. Dolgozott a Londoni Német Történeti Intézetben és a Londoni Egyetemen. 2015 óta a princetoni Institute for Advanced Study kutatója. Közreműködött a német ZDF, az angol BBC és az amerikai PBS csatornák több dokumentumfilmjében. Szakkönyvek – úgymint Hitlers heimliche Helfer (Hitler titkos segítői) és Queen Victoria. Die unbeugsame Königin (Queen Victoria. A hajlíthatatlan királynő) – mellett egy történelmi regényt is írt Cambridge 5 címmel, amelyet több díjra is jelöltek.
Füst Milán: A feleségem története – Störr kapitány feljegyzései (Fekete Sas Kiadó, 2021)
Füst Milán: A feleségem története – Störr kapitány feljegyzései kötet legújabb kiadása.
Füst Milán nagyregénye, A feleségem története 1942-es megjelenésétől a világirodalom megfejthetetlen titkú művei közé tartozik. A Nobel-díjra is jelölt szerző e könyve a világsikert aratott magyar regények egyike: az 1958-as Gallimard-féle francia kiadást követően húsz nyelvre fordították le, s mindenütt elismerő fogadtatásra talált.
A holland hajóskapitány látszólag szokványos féltékenységi drámája a bájos és frivol francia nővel egy gyötrelmes kapcsolat mennyei magasságait és pokoli mélységeit mutatja be.
A rögeszmévé és önpusztító szenvedéllyé váló féltékenység, a bizonyosságra törekvés ördögi köreit járó Störr kapitány végül rádöbben: bárhogyan is volt, Lizzy immár elválaszthatatlanul hozzá tartozik. Látja az utcán a már évek óta halott asszonyt, s bízik abban, hogy „egy nap, verőfényes időben megint csak fel fog tűnni valahol, egy névtelen utcában, valami sarkon… S hogy fekete köpenyén keresztül fog sütni a nap. A lelkemet teszem rá, hogy így lesz. Különben minek élni?”
A regény Enyedi Ildikó által megfilmesített változata idén Cannes-ban nagy sikerrel került bemutatásra, és immár a hazai mozikban is látható.
Karl Ove Knausgard: Évszakok – Ősz (Magvető Könyvkiadó, 2021)
Karl Ove Knausgard Évszakok sorozata személyes enciklopédia, amelyben egy apa megmutatja születendő lányának, milyen csodálatos, megismerhetetlen és kiszámíthatatlan hely ez a világ. Az Őszben olyan hétköznapi és mindenki számára ismerős tárgyakat és érzéseket mutat be, mint például az alma, a konzervdoboz vagy a magány, olyan megkerülhetetlen alkotókat, mint Flaubert vagy Van Gogh, és közben tovább bővíti a Harcom-könyvekben megismert családi univerzumot. Knausgard számára semmi sem jelentéktelen vagy épp túl hatalmas, hogy írjon róla. Rövid, érzékeny leírásaiban láthatjuk az apa szerepében, aki a negyedik gyermeke érkezését várja, és a fiúéban, aki felidézi saját gyerekkorát, a fjord vizében látott barna delfineket és a két tárgyat, amit apja holmijából megtartott: a távcsövet és a gumicsizmát. A könyvet Vanessa Baird festményei illusztrálják, amelyeket Knausgard válogatott szövegeihez.
Forrás: Bookline.hu