Könyvajánló – 2021. január

Dr. Csernus Imre: Főnix (Jaffa Kiadó, 2020)

Főnixként élni? Döntés kérdése. Megtehetjük, hogy öreg főnixként ragaszkodunk jól megszokott életünkhöz és félelmeinkhez. De dönthetünk másképp is. Magunk mögött hagyhatjuk mindennapi félelmeinket, hogy készen álljunk az újjászületésre. A legendák szerint a főnixmadár élete végén a fészkével együtt porrá ég, és a tűzből egy új, fiatal főnix születik. A történet mindenki számára ismerős, de csak kevesen gondolnak bele, milyen üzenetet hordoz életünkben az újjáéledő tűzmadár szimbóluma.

Csernus Imre úgy véli, a mostani, járványtól sújtott, válságos időszak eddig soha nem látott lehetőséget kínál a megújulásra. Új könyvében a főnix legendájából kiindulva egész rendszert épít fel, amelyben élesen rávilágít mindennapos hazugságainkra, végigveszi sorra a buktatókat és érthetően bemutatja az újjászületés feltételeit. Már csak az a kérdés: öreg vagy fiatal főnixként szeretnénk élni és megélni a jelen kihívásait.

„Meg kell fogalmaznunk, mit szeretnénk elégetni ahhoz, hogy újjászülessünk, különben a fészek csak terebélyesedni fog, nem pedig felgyulladni. Akkor pedig nem lesz új főnix, vagyis nem lesz megújulás. De nemcsak az a kérdés, hogy mit szeretnénk elégetni, hanem az is, hogy egyáltalán merjük-e elégetni. És ez az egyik legnagyobb konfliktus, mert a legtöbb ember nem meri elégetni a jelenlegi, vacak életét. Nem meri elégetni a megszokást.”

Maye Musk: Egy nőnek legyenek tervei – Kaland, szépség, siker – kortalanul (Európa Könyvkiadó, 2020) A 72 éves Maye Musk az Igazi Vasember, Elon Musk édesanyja. Fia a SpaceX magánűrkutatási vállalat és az elektromos autókat gyártó Tesla Motors zsenije, aki Falcon Heavy nevű űrhajóján egy meggypiros Roadstert küldött az űrbe, és már a Mars-utazást tervezgeti. De az anya hírneve sem sokkal marad el fiáétól. A hófehér hajú, kicsattanóan eleven nemzetközi szupermodell karrierje ugyan 15 éves korában kezdődött, de 67 évesen vonult végig először a New York-i divathét kifutóján. Két évvel később már a CoverGirl kozmetikai világcég vezető modellje és arca lett. Képmását nemegyszer láthattuk a Vanity Fair, a Vogue, a Cosmopolitan, a Marie Claire, a New York Magazine és az Allure címlapján. Maye Musk viszontagságos és izgalmas, mélypontokban és magaslatokban egyaránt bővelkedő életútjának elbeszélése közben az elkövetett hibáiból okulva, a különféle döntéshelyzetei következtében megszerzett tudását (és bölcsességét) osztja meg dietetikusi és modellkarrierjének megannyi tapasztalatával együtt – elsősorban, de nem kizárólagosan – nőtársaival.

 

Maye Musk: Egy nőnek legyenek tervei – Kaland, szépség, siker – kortalanul (Európa Könyvkiadó, 2020)

A 72 éves Maye Musk az Igazi Vasember, Elon Musk édesanyja. Fia a SpaceX magánűrkutatási vállalat és az elektromos autókat gyártó Tesla Motors zsenije, aki Falcon Heavy nevű űrhajóján egy meggypiros Roadstert küldött az űrbe, és már a Mars-utazást tervezgeti.

De az anya hírneve sem sokkal marad el fiáétól. A hófehér hajú, kicsattanóan eleven nemzetközi szupermodell karrierje ugyan 15 éves korában kezdődött, de 67 évesen vonult végig először a New York-i divathét kifutóján. Két évvel később már a CoverGirl kozmetikai világcég vezető modellje és arca lett. Képmását nemegyszer láthattuk a Vanity Fair, a Vogue, a Cosmopolitan, a Marie Claire, a New York Magazine és az Allure címlapján. Maye Musk viszontagságos és izgalmas, mélypontokban és magaslatokban egyaránt bővelkedő életútjának elbeszélése közben az elkövetett hibáiból okulva, a különféle döntéshelyzetei következtében megszerzett tudását (és bölcsességét) osztja meg dietetikusi és modellkarrierjének megannyi tapasztalatával együtt – elsősorban, de nem kizárólagosan – nőtársaival.

 

Fábián Janka: Julie Könyvkuckója (Libri Könyvkiadó, 2020)

A könyvárus lány című regényben megismert Julcsi elvesztette szüleit az 1956-os forradalomban, nővére, Gitta pedig nyomtalanul eltűnt. Amerikában talál új otthonra, családra és igaz barátnőre, a lángvörös hajú, nagyszájú, nyughatatlan, magyar származású Ágira.
A két lány együtt éli meg a kamaszkor örömeit és bánatait, és vág neki a felnőtt létnek. Ági újságíró lesz, Julcsi pedig valóra válthatja gyerekkori álmát: saját könyvesboltjában árulhatja a szívének oly kedves irodalmi műveket. Aztán az élet és a történelem úgy hozza, hogy útjuk egy időre elválik. A kalandvágyó Ági Saigonból tudósít a vietnámi háborúról, Julcsi pedig egy titokzatos levél és fénykép hatására Budapestre utazik, hogy annyi év után megpróbálja felkutatni a nővérét. Mire visszatérnek Amerikába, mindketten szegényebbek számos illúzióval, de Julcsi új könyvesboltjának, a Julie Könyvkuckójának a megnyitása új kezdetet jelenthet.

A mozgalmas és felejthetetlen hatvanas évek lassan a végükhöz közelednek. Vajon a két lány, aki az átélt élmények hatására visszavonhatatlanul felnőtté érik, megtalálja-e a mindvégig máshol keresett boldogságot?

 

Ben Lerner: Az iskola Topekában (21. Század Kiadó, 2020)

Pulitzer-díj – jelölés (2019)
Los Angeles Times Könyvdíj – nyertes (2019)
New York Times – az év tíz legjobb könyve (2019)
Time, GQ, Vulture, Washington Post – az év tíz legjobb könyve (2019)
Barack Obama egyik kedvenc könyve (2019)
Nemzeti Könyvkritikusok Díja – jelölés (2019)
Rathbones Folio Díj – jelölés (2019)
                         Hefner Heitz Kansas Könyvdíj – nyertes (2019)

Az év legjobb könyvei közé került az Esquire, az NPR, a Vogue, az Amazon, a Kirkus, a londoni Times, a Buzzfeed, a Vanity Fair, a londoni Telegraph, a brit Financial Times, a Lit Hub, a londoni Times irodalmi melléklete, a New York Post, a brit Daily Mail, az Atlantic, a Publishers Weekly, a brit Guardian, az Electric Literature, a SPY.com és a New York-i városi könyvtár 2019-es listáján.

„Szerintem itt van a regény jövője.” – Sally Rooney
„Dühödten bátor könyv – érzik rajta, hogy szerelemből írták.” – Ocean Vuong
„A modern próza abszolút csúcspontja.” – Garth Risk Hallberg

A szólásszabadság romokban hever, a jobboldali politikát trollok és zsarnokok sajátították ki, a fehér férfiak önazonossági krízise állandósult. Leheletfinom szövésű regény, családtörténet több idősíkon, több nézőpontból.
Adam Gordon végzős gimnazista Topekában, 1997-ben. Szülei egy pszichiátriai klinikán dolgoznak, amelyre az egész világról érkeznek páciensek és dolgozók. Anyja, Jane, híres író, feminista; apja, Jonathan, sikeres terapeuta, aki előtt a „kallódó fiatalok” megnyílnak.

Jane számot vet abuzív apja emlékével, azzal, hogy férje szabadosan kezeli a házastársi köteléket, és ráébred, milyen nehéz felnevelni egy fiúgyereket a mérgező maszkulinitás légkörében.

Adam kitűnik az iskolai vitakörben – ő lesz a vitakörök országos versenyének fő esélyese. Ráadásul a menő srácok társaságába tartozik: ha valaki gyengeséggel vádolja, nem habozik visszavágni, bár az ő fegyvere elsősorban a nyelv, a szavak, ami tud úgy fájni, mint az ököl.

Néhány végzős, köztük Adam, rábírják Darren Eberheartot, ezt a magányos fiút – aki Adam tudtán kívül Adam apjának a páciense -, hogy nyilvánuljon meg a többiek előtt, ami katasztrófába torkollik.

Ben Lerner (1979-) három verseskötet (The Lichtenberg Figures, Angle of Yaw, és Mean Free Path) és három regény (Leaving the Atocha Station, 10:04 és Az iskola Topekában) szerzője, illetve megjelent egy teljes kötet terjedelmű, költészeti tárgyú esszéje (The Hatred of Poetry). Díjak és jelölések sokaságát kapta (Pulitzer, Nemzeti Könyvdíj, Nemzeti Könyvkritikusok Körének Díja, stb.).

Volt Fulbright-, Guggenheim- és MacArthur-ösztöndíjas. Az első amerikai, aki megkapta a németországi Münster városának nemzetközi költészeti díját. A Brooklyn College-ban tanít irodalmat. Szülővárosa: a Kansas állambeli Topeka.

 

Kepes András: A boldog hülye és az okos depressziós (Libri Könyvkiadó, 2020)

„Régóta foglalkoztat a kérdés, vajon miért gondolják az emberek, hogy a tudatlanság a boldogság, és aki igyekszik felelősen szemlélve megérteni a világot, csak pesszimista lehet. Holott valamennyien szeretnénk egyszerre boldogok, okosak, sikeresek és optimisták lenni, és ilyesmit kívánunk a gyerekeinknek is. Úgy döntöttem, saját (kísérleti terepemre), az életemre támaszkodva, a kultúrtörténet és a tudomány segítségével a végére járok, lehetséges-e ez egyáltalán.”

Kepes András önironikus könyvében azt kutatja, lehetünk-e boldogok egy átalakuló és ellentmondásos világban. Csak a leegyszerűsítő magyarázatokban hiszünk, vagy képesek vagyunk – akár a kétellyel is megbarátkozva – kritikusan szemlélni önmagunkat és a jövőnket?

 

Kimberley Freeman: Duett (Athenaeum Kiadó, 2020)

Egy németországi faluban a fiatal Ellie operaénekesi karrierről dédelget csillogó álmokat. Nagyravágyó ambíciói rengeteg csalódást, sóvárgást és bánatot hoznak majd számára. Londonban a tinédzser Angie megszökik otthonról és Penny Bright néven a popszínpadok ünnepelt kedvence lesz. De egy durva támadás után a félelem és a drog foglyává válik.
Az egyik nő elrabolja a másik életét, miközben elveszíti a legnagyobb szerelmét. A másik megpróbál elmenekülni a múltja elől, de nem tudja elkerülni, hogy szembenézzen a legsötétebb emlékeivel. És mindkettejük élete szorosan összefonódik egy zenei producer ambiciózus terveivel.
London ragyogó rockéletének díszleteitől Európa operaházainak színpadáig, egy kies görög szigettől isten háta mögötti ausztrál tengerparti vidékig követhetjük nyomon Ellie és Angie történetét. A duett utolsó hangjai azonban csak a szívszorító végkifejletkor hangozhatnak el, amikor visszatérnek a múlt követelő árnyai.

 

Therese Anne Fowler: Z – Zelda Fitzgerald regénye (Európa Könyvkiadó, 2020)

„Bárcsak elmondhatnám mindenkinek, aki azt hiszi, hogy menthetetlenek vagyunk… Nézzetek meg bennünket jobban, és valami különlegeset, rejtélyeset láttok majd, olyat, ami valóságos és igaz. Sosem azok voltunk, akiknek látszottunk.”

Amikor a gyönyörű és vakmerő Zelda Sayre, a „déli szépség” 1918-ban megismerkedik F. Scott Fitzgeralddal egy táncestélyen, még csak tizenhét éves. A „megszerezhetetlen” Zelda beleszeret, pedig aligha megfelelő férjjelölt: Scott ugyanis annak az elképzelésnek a rabja, hogy regényíró lesz, és az írás majd gazdagságot, hírnevet hoz mindkettejüknek. Így amikor a Scribner’s kiadó vállalja, hogy megjelenteti első regényét, Az Édentől messzé-t, Zelda optimizmussal telve vonatra száll, hogy New Yorkba utazzon, ahol gyorsan egybe is kelnek. És aztán lesz, ami lesz!
A dzsesszkorszak hajnalán vagyunk. Az ünnepelt ifjú pár valóságos legendává válik. Sokfelé megfordulnak, élnek New Yorkban, Long Islanden, Hollywoodban, Párizsban és a francia Riviérán. A véget nem érő partikon együtt mulatnak a varázslatos, egyszersmind kudarcra ítélt elveszett nemzedék tagjaival, így Ernest Hemingwayjel, Sara és Gerald Murphyvel, Gertrude Steinnel. De tudjuk jól: még Jay Gatsby partijai sem tartanak örökké. Zelda csak a híres és gyakorta hírhedt író felesége, vagy valaki más is? Vajon képes arra, hogy megtalálja önmagát, miközben nemcsak a saját, hanem Scott démonaival is viaskodik? Therese Anne Fowler úgy adja elő a lebilincselő történetet, ahogy akár maga Zelda is tehette volna.

 

Esi Edugyan: Washington Black (21. Század Kiadó, 2020)

Nemzetközi bestseller
Giller-díj, 2018
Man Booker-díj, 2018 (jelölés)
Roger’s Writers Trust díj, 2018 (jelölés)
New York Times – az év tíz legjobb könyve, 2018
Washington Post- az év legjobb könyvei, 2018
Time – az év legjobb könyvei, 2018
                         Financial Times – az év legjobb könyvei, 2018

Az angol Wilde-testvérpár rabszolgái gazdáik borzalmas önkényuralmától szenvednek a barbadosi cukornádültetvényen. Washington Black tizenegy éves kisfiú, rabszolgaként dolgozik a földeken. Páni félelemmel tölti el, hogy az egyik fivér őt választotta inasának. Pedig Washingtonnak nem kellene rettegnie. Christopher Wilde excentrikus figura: természetbúvár, felfedező, feltaláló, és elszántan küzd a rabszolgaság eltörléséért. Megszállottan dolgozik egy repülő masina megépítésén.

Washington a gazdája révén belép a csodák birodalmába, ahol az éjszakai óceán fényekben gyúl ki a medúzáktól, ahol egy egyszerű vászonernyő segítségével bárki átszelheti az eget, ahol még egy rabláncon született kisfiú is megtalálhatja az élet értelmét és az emberi méltóságot.

Egy végzetes éjszaka megölnek valakit, a gazdái könyörületességétől függ Washington további sorsa. Christopher Wilde-nak választania kell a rokonai becsülete és Washington élete között. A fiúnak muszáj menekülnie, vérdíjat tűznek ki a fejére. Egyedül kell megválaszolnia a kérdést: ki ő valójában – egy olyan világban, amely a puszta létezését is tagadja.

Esi Edugyan a British Columbia tartománybeli Victoriában él férjével és két gyerekével. Ez az első magyarul megjelent regénye, amelyet tizennégy nyelvre fordítottak le.

 

Bauer Barbara: A fekete rózsa (Jaffa Kiadó, 2020)

Azt mondják, fekete rózsa nem létezik. Színe csupán fények játéka, árnyalatok keltette látszat. Sommer Anna azonban nap mint nap ott látja a szőlőben, a sorok végébe ültetve. Vajon egyszer megtudja majd, milyen is a színe valójában?

Anna, vagy ahogy a családban hívják, Annus, Etyeken nő fel, ezen a szőlődombok övezte, magyarok, svábok, zsidók lakta településen. Alig tizennégy éves, amikor kitör a második világháború, és nemcsak bevonuló édesapja és két ikerbátyja sorsa miatt kell aggódnia, hanem a nála két évvel idősebb Andrisért is, akihez már nem csupán ártatlan, gyerekes vonzalom fűzi.
Andris felmenői – szíjgyártók és borászok – a török kiűzése után messzi bajor földről érkeztek Etyekre. A faluban azt beszélik, hogy Andris nagyapja, a szőlőhegyen remeteéletet élő Vénember, különleges bort tud készíteni. Olyan bort, amelyben nemcsak az van benne, aki készítette, de az is, aki issza. Talán még a jövendőt is meglátja, aki kortyol belőle. Egyszer Annus is megkóstolta. Lehet, hogy ezért tűnik fel előtte újra meg újra egy fekete márványlap, belevésett nevekkel, köztük azéval, akit mindenkinél jobban szeret?
A háború, az utána következő politikai változások, a kitelepítések a falu és Annus életét is fenekestül felforgatják. Az egyedül maradt lány felköltözik a szőlőhegyre, a Vénemberhez, abban reménykedve, hogy Andris visszatér. Ám szerelme helyett valaki más érkezik, és Annust minden korábbinál nagyobb próbatétel várja. Vajon lesz elég ereje és bátorsága legyőzni a kishitűséget, a reménytelenséget, sőt még a halált is? Megőrizni a szerelmet, megfejteni a fekete rózsa és a Vénember különleges borának a titkát?

Bauer Barbara legújabb, személyes élmények és érzések ihlette, mélyen átélt regénye egy sorsfordító, családokat szétszakító, fájdalmas történelmi korszak, egy sorozatos tragédiákat elszenvedő, de élni akaró falu és egy igaz szerelem hiteles, megrendítő története.

 

Jojo Moyes: Áradó fény (Cartaphilus Kiadó, 2020)

Alice Wright számára a fullasztó angliai létből való menekülést jelenti házassága a jóvágású, amerikai Bennett van Cleve-vel. Ám az 1930-as évek kisvárosi Kentuckyjának légköre legalább annyira nyomasztja Alice-t, mint korábbi élete – főleg a mindennapjaira rátelepedő apósa társasága. Nem csoda, hogy a meg nem értett és elnyomott Alice örömmel kap a lehetőségen, amikor az elnök felesége, Eleanor Roosevelt női önkénteseket keres az általa alapított könyvtári mozgalomba.
A csapat vezetője és Alice legközelebbi bizalmasa a rendíthetetlen és szabad szellemű Margery O’Hare lesz, akinek egyetlen férfi sem mondhatja meg, mit csináljon. A kisváros öt mozgókönyvtárosának számtalan előítélettel és akadállyal kell megküzdenie, miközben úttalan utakon próbálják eljuttatni a tudás fényét és egy új világ ígéretét azoknak, akik talán sohasem foghattak eddig könyvet a kezükbe. Az ő személyes történeteiken, tragédiáikon és diadalaikon keresztül ismerhetjük meg az olvasás és a közösség igazi erejét.
Jojo Moyes, napjaink egyik legelismertebb írónőjének igaz történeten alapuló új műve az elmúlt évek egyik legnagyobb könyvsikere, magával ragadó, megható és lélekmelengető olvasmány.

„Csodálatos és különleges könyv, amelynek szereplőit olyannyira valóságosnak érezzük, mintha közeli barátaink lennének. Egész egyszerűen nem akartam, hogy véget érjen.”
(Liane Moriarty)

„Évek óta óriási Jojo Moyes-rajongó vagyok. Az Áradó fény elképesztően nagyszerű történet öt állhatatos nőről, és megkapóan ábrázolja a könyvek közösségteremtő erejét és az irodalom szeretete által teremtett eltéphetetlen kötelékeket.”
(Reese Witherspoon)