Könyvajánló – 2022. április

Könyvajánló – 2022. április

Mary Beard: Pompeji – Egy római város élete (Kossuth Kiadó, 2022) A Vezúv Kr. u. ...

Mary Beard: Pompeji – Egy római város élete (Kossuth Kiadó, 2022)

A Vezúv Kr. u. 79-es kitörése során eltemetett dél-itáliai város, Pompeji romjai és a közöttük lenyűgöző bőségben megtalált régészeti leletek egyedülálló bepillantást nyújtanak a Római Birodalom mindennapjaiba.

A szerző, a televíziós ismeretterjesztő műsorokból is jól ismert Mary Beard cambridge-i ókortörténész professzor számos forrás és kép segítségével, óriási anyagismerettel, rendkívül olvasmányosan és eleven, személyes stílusban, sok-sok egyedi történeten keresztül mutatja be Pompeji életének számos vonását. Az utcákat és épületeket, a lakóházak díszítését és a falfestményeket, a város politikai és társadalmi szerkezetét, a szórakozási formákat a gladiátorjátékokkal és színházi előadásokkal, „a test gyönyöreit” az étkezési szokásoktól a szexuális kultúrán át a fürdőkig, valamint az istenek tiszteletének formáit.

Mindeközben a kötet leszámol számos mítosszal és tévhittel is, kezdve rögtön a kitörés időpontjával (mely valószínűleg későbbre esett, mint azt a történészek gondolták), és a kitörés követelte áldozatok számával (mely feltehetőleg kevesebb mint tíz százaléka volt a város összlakosságának, tekintve, hogy a többségnek sikerült elmenekülnie).

A szerző legfőbb célja, hogy amennyire csak lehet, közel hozza a mai olvasóhoz a Pompejiben egykor élt embereket, akiknek életét nyomon követve meglepően sokszor magunkra ismerünk.

 


V. Kulcsár Ildikó: Anyák, nagyik és más szent őrültek – Szeretnélek(pont)jaj! (Central Médiacsoport Zrt., 2022)

Ildi megint beletrafál: ahogy már nem először, legújabb könyvében is meg tudja ragadni a hétköznapiban a különlegest. Hiszen miközben folydogál – mit folydogál, száguld, rohan! – az életünk, zajlik körülöttünk a világ is. Sírunk, nevetünk, küszködünk, örülünk, egyszer csak felpillantunk a munkából, a háztartásból, a gyereknevelésből, a monoton mindennapokból -, és kiderül, a gyerekek felnőttek, az unokák iskolába mennek, férjünk halántéka deresedik – és még mindig mi, nők oldjuk meg a legkacifántosabb helyzeteket is a rajongva szeretett családunkban. A kulcsszó a tizenkettedik V. Kulcsár-könyvben is a szeretet – talán emiatt van, hogy mosolygunk ugyan, de szinte mindegyik történet végére elfutja a szemünket a könny.
Erdélyi Z. Ágnes

 


Niall Ferguson: Civilizáció – A Nyugat és a többiek (Scolar Kiadó, 2022)

A BESTSELLER 3. KIADÁSA!

Ha 1411-ben körbeutazhattuk volna a földet, leginkább talán a Kelet pezsgő civilizációi nyűgöztek volna le bennünket. A Mingek Pekingjében éppen a Tiltott Város építése zajlott, a Közel-Keleten pedig az oszmánok egyre inkább körbezárták Konstantinápolyt.

Ezzel szemben Anglia egy pestistől és állandó háborúktól sújtott, elmaradott térségnek tűnt volna, szörnyű higiéniai viszonyokkal. A többi civódó nyugat-európai királyság – Aragónia, Kasztília, Franciaország, Portugália és Skócia – sem tett volna ránk kedvezőbb benyomást. Az a gondolat, hogy a következő fél évezred jó részében a Nyugat uralja majd a többieket, merő képzelgésnek tűnt volna csupán. Pedig így történt.

Mi lehetett az a nyugat-európai civilizációban, ami lehetővé tette, hogy a fejlettebb keleti birodalmak fölé emelkedjen? Niall Ferguson szerint a válasz a Nyugat hat „gyilkos alkalmazásában” keresendő, amelyek nem mások, mint a verseny, a tudomány, a tulajdon, az orvostudomány, a fogyasztás és a munka.

Manapság a kulcskérdés az, vajon a Nyugat elveszítette-e a monopóliumát ezeken a területeken. Amennyiben igen, elképzelhető, hogy a Nyugat fénykorának végére értünk, figyelmeztet Ferguson.
Civilizáció című mű különleges világkörüli utazásra hívja olvasóit: a nankingi Nagy- csatornától az isztambuli Topkapi palotáig; az Andokban fekvő Machu Picchutól a namíbiai Shark-szigetig, Prága büszke tornyaitól Vencsou számos titkos templomáig. Vitorlásokról, hittérítőkről, földtulajdonosi okiratokról, oltásokról, a farmernadrágról és a kínai bibliákról szól ez a történet. A modern világtörténelem meghatározó narratívája.

 


Margaret Atwood: Rendbomlás (Jelenkor Kiadó, 2022)

A Rendbomlás novellái gondosan albumba rendezett pillanatfelvételekként mesélik el a kanadai Nell sorsát az ötvenes évektől napjainkig. Nellnek már kiskamaszként meg kell birkóznia anyja veszélyeztetett terhességének nehézségeivel, majd jóval fiatalabb húga mentális gondjaival. Fiatalkori én- és útkeresése után társra talál, s egy gyökeresen új életforma felfedezése során gyökeresen új problémákkal szembesül, végül pedig idősödő szüleihez fűződő viszonyát kell átgondolnia.
Nem sorsfordító események drámai elbeszélése a Rendbomlás, hanem hétköznapiságukban is sokrétű történeteké, melyekből szinte észrevétlenül áll össze egy nő képe, aki – bár világának rendje időről időre felbomlik – szüntelenül keresi az utat egy új egyensúly felé.
A szerzőtől megszokottnál líraibb és személyesebb hangvételű, bensőséges humorú kötet meggyőző bizonyítéka annak, hogy Atwood nem csupán korunk meghatározó regényírója, de a novella műfajának is nagymestere.

„Sosem tettem túl magam a másodikos olvasókönyvön, amelyben szerepelt egy apa, aki mindennap bejárt dolgozni, és autót vezetett, egy anya, aki kötényt hordott, és sütött, valamint két gyerek – egy fiú, egy lány -, egy kutya meg egy macska, és ők mind egy fodros függönyös, fehér házban éldegéltek. Bár egyik házban sem volt ilyen függöny, ahol laktam, az egész eleve elrendeltnek tűnt. Nem cél volt, nem olyasmi, amire törekednem kell: ez a függöny egyszer csak felbukkan majd az életemben, mert ez a sors akarata. A jövőm nem lenne teljes – nem, nem lenne normális -, ha nem szerepelne benne ilyen függöny, és minden, ami hozzá kapcsolódik.”

 


Jo Nesbo: A Patkánysziget és más történetek (Animus Kiadó, 2022)

Az embernek minden körülmények között harcolnia kell önmagáért. Például amikor egy posztapokaliptikus világban egy felhőkarcoló tetején várja, hogy evakuálják, miközben a tömeg az utcán küzd a túlélésért. Vagy amikor tudósként rátalál az örök élet képletére, amelyet meg kell semmisítenie, mielőtt túl késő lenne. Esetleg ha ugyanabba a lányba szeret bele, mint a barátja. Akkor pedig mindenképpen, ha egy bérgyilkoscsata közepén találja magát.
De bármiért is küzdjenek a kötet öt novellájának szereplői – a hatalomért, az igazságért, a bosszúért vagy épp a szeretteikért -, egy biztos: ahol vannak túlélők, ott mindig vannak áldozatok is…

 


Shana Abé: A második Mrs. Astor (Kossuth Kiadó, 2022)

„„Abé kivételes tehetségű mesélő, aki részletgazdag és mélyen megindító történetet írt.”
–Fiona Davis, a New York Times bestsellere, a The Lions of Fifth
Avenue szerzője

„Ritkán van részem abban az örömben, hogy ilyen szépen megírt történetet olvassak. Csodás, fenomenális regény, amelyre sokáig fogok emlékezni.” —Ellen Marie
Wiseman, a New York Times bestsellere, a The Orphan Collector írója

Jennifer Chiaverini és Marie Benedict rajongói imádni fogják a lebilincselő regényt, amely John Jacob Astor és Madeleine Force, a korszak leghíresebb szerelmespárja megismerkedésének botrányos történetét és a Titanic katasztrófájába torkolló nászútját tárja elénk. A részletgazdag, lendületes történelmi regény jóval azután is foglalkoztatni fogja az olvasó fantáziáját, hogy becsukta a kötetet.
Madeleine Talmage Force mindössze tizenhét éves, amikor felhívja magára John Jacob “Jack” Astor figyelmét. Madeleine szép és intelligens lány, aki tagadhatatlanul a társaság felsőbb rétegéhez tartozik, ám a származás terén egy napon sem lehet említeni az Astor családdal. Jack anyja az a bizonyos Mrs Astor volt, aki az amerikai „arisztokrácia” egyik legjelentősebb szereplőjének, és a New York társaság legfélelmetesebb hölgyének számított. Jack jóképű és igen tevékeny—a spanyol-amerikai háború hőse, feltaláló, tehetséges üzletember. Madeleine-t nem tántorítja el sem a köztük levő huszonkilenc év korkülönbség, sem az, hogy Jack nemrégiben botrányos körülmények között bontotta fel a házasságát: beleszeret a férfiba… és ezzel a sajtó kedvenc célpontjává válik.

Egyiptomban töltött, hosszúra nyúló mézesheteik során az újdonsült házasok végre békére lelnek, mert nem zaklatják őket sem újságírók, sem fotósok. Madeleine most először érzi, hogy teljes életet él, emellett boldogan tapasztalja, hogy gyermeket vár. A házaspár azt tervezi, hogy 1912 tavaszán egy fényűző, új óceánjárón hazatér Amerikába.

A hajó neve Titanic volt…

„A megindító, magával ragadó, keserédes szerelmi történet megörvendezteti a történelmi regények rajongóit, és lenyűgözi mindazokat, akiket rabul ejt a Titanic története.” –Hazel Gaynor, a New York Times bestsellere, a When We Were Young and Brave szerzője

„Megnyerő regény, szívfájdító gondossággal írt, eleven részletekkel ábrázolt történet. A második Mrs. Astorban megvan mindaz, ami egy történelmi regényt megragadóvá és ellenállhatatlanná tesz.” –Patti Callahan, a New York Times bestsellerei, a Surviving Savannah és a Becoming Mrs. Lewis írója”

 


John Fowles: A lepkegyűjtő (Európa Könyvkiadó, 2022)

Ferdinand, a lepkegyűjtő megüti a totófőnyereményt, úgyhogy módjában áll gyűjteményét új, mindennél csodálatosabb példánnyal gyarapítani. Csak éppen a gyűjteménynek ez az ékessége nem pillangó, hanem leány: Miranda, a szép szőke festőnövendék, akit az eszelős fiatalember őrült módszerességgel elrabol, és félreeső, vidéki házának e célra átalakított pincéjében fogva tart. Méghozzá semmi másért, csak hogy – akár a lepkékben – gyönyörködhessen benne, a birtokában tudja.
„Olyan volt, mintha fogtam volna egy nagy kék szalagost vagy egy spanyol fritillária királynőt. Ezzel azt akarom mondani, olyan volt, ami csak egyszer sikerül az embernek az életben, és akárhány életben meg se történik. Ilyesmiről inkább csak ábrándozni szoktunk, s magunk sem hisszük, hogy valaha csakugyan elérjük” – mondja Ferdinand. Miranda pedig ezt írja titkos naplójába: „Én csak egy példány vagyok egy sorozatban. Ha megpróbálok kilibbenni a sorból, olyankor gyűlöl. Nekem azt a sorsot szánta, hogy mindig szép legyek, mindig ugyanaz, gombostűre tűzve, holtan. Tudja ő jól, hogy elsősorban az élet adja a szépségemet, de neki a halott énem kell. Ezt kívánja: éljek, de holtan.”
Kettőjük több hónapos, tragédiába torkolló együttlétének története – az első, ma már klasszikusnak számító modern pszichothriller – a filmvásznon is világsikert aratott.

 


Virginie Grimaldi: Ha az élet citrommal kínál… (Animus Kiadó, 2022)

Lili kisbabája jóval korábban születik meg, mint várták, és amilyen picike, annyira nagy figyelmet követel magának. Lili nem így képzelte el a nagy találkozást a lányával, de ezen nincs sok ideje töprengeni, mert a féltő gondoskodás és szüntelen aggodalom minden gondolatát leköti. Egészen addig, míg észre nem veszi, hogy újdonsült örömeivel és félelmeivel nincs egyedül a koraszülöttosztályon.
Élise úgy érzi, kiüresedett az élete, miután felnőtt gyerekei kirepültek a családi fészekből. A lánya Londonban, a fia Párizsban él, neki pedig Bordeaux-ban kell boldogulnia gyerekei örökségével, egy bolond kutyával. Hogy hasznossá tegye felszabadult energiáit, Élise új kihívások elé állítja magát.
Ha az élet citrommal kínál, hogyan csinálj belőle limonádét? Pofonegyszerű: öntsd fel sok érzelemmel, keverj bele némi empátiát és egy hangyányi nyitottságot, bolondítsd meg egy csipetnyi drámával, végül adj hozzá jó adag humort, és alaposan keverd össze az egészet!

Virginie Grimaldi ismét a rá jellemző humorral és pontossággal fűzi hősei történetének fonalát. Olyan pillanatokról mesél, amelyek fenekestül forgatják fel az életünket. Olyan meghatározó találkozásokról, amelyek fordítanak a sorsunkon. És olyan erős érzelmekről, amelyek mindent elsöpörnek, ami az útjukba kerül.

 


Alice Munro: A szeretet útja – Tizenegy történet (Park Kiadó, 2022)

„Minden szavának súlya van, egyszerűen csodálatos.” – Elizabeth Strout

Alice Munro mesterien és könnyedén, ahogy megszokhattuk tőle, az élet legbensőbb, legmeghatározóbb momentumait vizsgálja – a pillanatokat, amikor formát ölt az élet, amikor megértjük a szeretet terhét, hatalmát, természetét.
Egy elvált nő visszalátogat gyerekkori otthonába, és szembesül szüleinek zavarba ejtő kapcsolatával. Miután lánya kis híján vízbe fullad, a megrendült anya ráébred, milyen törékeny a bizalom szülő és gyerek között. Egy fiatalembert rémületes gyerekkori élményének felidézése emlékeztet a felelősségre, amelyet mindig is érzett szerencsétlen öccse iránt. Egy férfi barátnőjével meglátogatja volt feleségét, és váratlanul ráébred, hogy hozzá érzi magát igazán közel.
Alice Munro újra meg újra bebizonyítja, milyen érzékeny, együtt érző krónikása korunknak. Miközben hétköznapi életek legbensőségesebb titkaiba avat be minket, rólunk is sokat elárul, a döntéseinkről, és azokról a különös utakról, melyeket bejárva megtapasztaljuk a szeretet rendkívüli erejét.

„Nem szép tőle, hogy így leltározza az életét, mintegy kipipálva, hogy ez is megvolt, ezen is túl vagyunk. Mert mit vár, miféle jutalmat remél, ha majd ezen meg ezen meg emezen is túl lesz?
Szabadságot – vagy még azt sem. Ürességet, a figyelem lazíthatóságát. Mert úgy érezte, mindig kicsivel többet kell adnia, több figyelmet, lelkesedést, körültekintő gondoskodást, mint amennyi biztosan telik tőle. Erőlködött, remélve, hogy nem látszik meg rajta. Hogy nem derül ki, a szíve mélyén ugyanolyan hideg, mint az Ónorvég Sophie.”

Alice Munro első novellája 1950-ben, első kötete pedig 1968-ban jelent meg. Művei azóta számos nyelven olvashatók, mindenütt nagy kritikai és közönségsikert aratnak. Számos díj és elismerés birtokosa, elnyerte többek között az Egyesült Államok Országos Könyvkritikusi Körének díját és a rangos Giller Prize-t is. 2009-ben megkapta a Man Booker Nemzetközi Díjat, 2013-ban pedig a Svéd Akadémia neki, „a kortárs novella nagymesterének” ítélte az irodalmi Nobel-díjat.

 


Révész Sándor: Húzzuk a keresztünk – A magyarországi választások története 1905-2018 (Európa Könyvkiadó, 2022)

„Alá van-e vetve a fennálló hatalom a társadalom ítéletének, vagy nincs? Ez a társadalom szabadságfokát meghatározó kulcskérdés” – amelyet Révész Sándor tesz föl, amikor végigtekint a magyar parlamenti választások történetén 1905-től napjainkig. A válasz egyszerre lehangoló és felzaklató: néhány esztendőre korlátozódtak azok az alkalmak, amikor teljes körű, nem csupán papíron titkos választójoggal, nem megtorlások közepette, nem megszállt országban és nem manipulációkkal bebetonozott hatalom árnyékában szavazhattak az emberek. Magyarországon a legnagyobb gondossággal folyamatosan azt szabták meg, hogyan nem érvényesülhet a választói akarat.
Révész Sándor korabeli sajtóanyagok, visszaemlékezések mentén egy politikai szappanopera folytatásaiban háborúk és forradalmak szabdalta választási történelmet mesél el nekünk, betekinthetünk a kulisszák mögötti gyürkőzések világába, elénk tárul a hazugságok és manipulációk természetrajza, hogyan változnak szavazástól szavazásig olyan alapfogalmak, mint baloldali, jobboldali, nemzeti, liberális, szocialista. És elénk áll az elitpolitika száz évének egész panoptikuma Vázsonyi Vilmostól Csurka Istvánig. A parlamenti választások végeredményeinek táblázataiban pedig gyakran elhűlve böngészhetjük százalékokban kifejezett múltunkat – és jelenlegi vívódásainkat.
A szerző korábbi nagy hatású portrékötetei – Antall József, Aczél György, Gimes Miklós, Dobi István életútjának rekonstruálása – után rendkívül tanulságos politikatörténeti összefoglalót nyújt.

 


Robert Forczyk: Páncélos-hadviselés a keleti fronton, 1941-1942 – Schwerpunkt (HAJJA BOOK KFT., 2019)

Tíz hadműveleti térképpel valamint táblázatokkal gazdagon illusztrált hadtörténészi monográfia, mely 16 oldal fekete-fehér fotómellékletet tartalmaz. Tárgyilagos ismertető arról, milyen változások történtek a páncélos-hadviselésben a keleti fronton zajló háború egyes szakaszaiban.

Hogyan győzték le a Vörös Hadsereg páncéloserői a Wehrmacht nagyra értékelt páncélosait, melyek a Szovjetunió elleni német Blitzkrieg előrevetett egységeit alkották? Milyen harcászati és haditechnikai változtatásokat hajtott végre a kor két legerősebb gépesített hadserege a keleti fronton zajló kíméletlen küzdelem során? Robert Forczyk új megközelítésű, mélyreható elemzése lenyűgöző bepillantást enged a keleti front páncéloscsatáiba. A szerző a szovjet és a német nézőpontot egyaránt figyelembe véve, német, orosz és angol forrásokra támaszkodva igazán alapos ismertetést és elemzést nyújtja a páncélos hadviselésről. Lebilincselő olvasmány a történelem legnagyobb háborújáról.

Robert Forczyk a páncélos-hadviselés történetének vezető szakértője ezúttal egy keleti frontról szóló művel lép olvasói elé. Eddigi munkái a teljesség igénye nélkül: Georgij Zsukov; Gyemjanszk 1942-43; Vörös karácsony: Támadás a tacinszkajai repülőtér ellen, 1942; Mussolini megmentése: Gran Sasso, 1943; Szevasztopol, 1942: Von Manstein győzelme; Leningrád 1941-44; Walter Model; Erich von Manstein; Panther a T-34-es ellen: Ukrajna, 1943

 


Edith Bruck: Az elveszett kenyér (Európa Könyvkiadó, 2022)

Hogy semmit ne feledjen, és mások se feledjenek, Bruck Edith első könyvének megjelenése után hatvan évvel ismét felidézi gyerekkorát, majd pedig életének azt az időszakát, amikor télen-nyáron ugyanabban a facipőben taposta a földet Auschwitzban, aztán Németország különböző koncentrációs táboraiban.
Csodával határos módon életben maradt. Megpróbált volna új életet kezdeni, de hol, hogyan, kivel? Háta mögött tragikus véget ért életek, többek között a szüleié, előtte valóságos és érzelmi romhalmazok. Egyedül érzi magát az idegen világban, ahol a befogadás és a meghallgatás szándéka nulla, úgy határoz tehát, hogy elszökik.
Mesél a saját családja körében megtapasztalt elidegenedésről, aztán arról, hogyan próbált meg Izraelben gyökeret ereszteni, majd pedig arról, hogyan talált magának egy teljesen új életformát, amikor egy hozzá hasonló száműzöttekből álló tánccsoporttal bejárta fél Európát, és végül Olaszországban kötött ki. Ott egy szépségszalonban kezdett el dolgozni, amelyet főleg az ötvenes évek végi Róma nagyvilági életének szereplői látogattak. Akkor találkozott a költő és rendező Nelo Risivel, akivel egy életen át egymás társai lettek, művészi és érzelmi szövetségük több mint hatvan éven át tartott.

 


Vladimir Nabokov: Gyér világ (Helikon Kiadó, 2022)

Az 1962-ben megjelent Gyér világ Nabokov – sőt a világirodalom – egyik legkülönösebb alkotása; a Lolita mellett ez szerepel rendszerint a száz év száz legjobb regényét felsoroló különféle összeállításokban.
Egy megrázó költemény és a hozzá írt kommentárok alkotják a művet, amely egy nagy költő, John Shade utolsó művének és halálának, valamint egy király száműzetésének történetét meséli el. John Shade 999 soros költeménye önmagában is talányos remekmű: lányának öngyilkossága ihlette a halállal és a túlvilággal való kegyetlen szembenézést, amelyben az életöröm és az élet tragikuma szikrázik össze a nagy kérdéssel: „mily hajnal, mily élet / Várja a síron túl, minő ítélet?”.
A költő halála után „barátja” (?), a rejtélyes Charles Kinbote veszi magához a kéziratot, és ellátja kommentárokkal, ám ezekből legfőképpen a Zembla nevű ország királyának, Kedvelt Károlynak a története kerekedik ki: a forradalom kitörése után sokáig a palotájában tartották fogva a királyt, akinek kalandos körülmények között sikerült elmenekülnie, ám az ország új urai egy titkos ügynököt bíznak meg az elpusztításával… Valójában milyen kapcsolat fűzi össze a költeményt és a kommentárokat? És a költőt Kinbote-tal? És ki a gyilkos? Sőt: ki a szerző? Shade alkotja meg a zemblán király alakját, vagy az emigrációba és inkognitóba kényszerített zseniális király írja a költeményt is? Annyi bizonyosan mondható, hogy e talányos műben Nabokov saját életének legnagyobb traumáit dolgozta fel: hogy a bolsevik forradalom miatt el kellett menekülnie hazájából, s hogy a család emigrálása után apját, a liberális politikust 1922-ben Berlinben orosz monarchisták agyonlőtték.

 

Forrás: Bookline.hu

Legújabb
könyveink