Könyvajánló – 2022. augusztus
Kristy Cambron: A párizsi ruhakészítő (Kossuth Kiadó, 2022) A párizsi ruhakészítő túlélők beszámolóiból szőtt izgalmas, ...
Kristy Cambron: A párizsi ruhakészítő (Kossuth Kiadó, 2022)
A párizsi ruhakészítő túlélők beszámolóiból szőtt izgalmas, fordulatos történeteken keresztül mutatja be a párizsiak hősies harcát a második világháború fasiszta diktatúrája ellen. A középpontban két bátor párizsi nő küzdelme áll, akik mindent kockára tesznek, hogy megvédjék Franciaországot, Párizst és a családjukat.
Párizs, 1939. Lila de Lauren ruhakészítő a párizsi divatvilág sztárjainak dolgozik, amikor a nácik megszállják Franciaországot. A főváros rejtett zugaiban azonban már szerveződik az ellenállás, és Lila, varrónői és ruhatervezői tehetségét kihasználva, beszivárog a náci elit köreibe. Német tisztek francia szeretőinek tervez és varr ruhákat, és titokban adatokat gyűjt a Hotel Ritzben, a nácik lakosztályaiban. Mindeközben próbál zsidó származású kedvese nyomára bukkanni.
Párizs, 1943. Sandrine Paquet feladata, hogy katalogizálja a zsidó családoktól elrabolt, felbecsülhetetlen értékű remekműveket – festményeket, szobrokat – a linzi Führermuseum számára. Titokban ő is az ellenállásnak dolgozik, mikrofilmeken rögzíti a műkincsek nyilvántartásait, miközben kétségbeesetten kutat eltűnt férje után, aki a nácik ellen harcol.
A regény tisztelgés a párizsi nők előtt, akik minden tőlük telhetőt elkövettek a gonosz, sötét erők ellen, hogy imádott városuk újra a Fény Városa lehessen.
Náray Tamás: Anyám szerint (Libri Könyvkiadó, 2022)
Kicsoda valójában Náray Tamás? Itthon és külföldön elismert divattervező, festőművész, író, Spanyolországban élő világpolgár vagy debreceni lokálpatrióta? Netán mindez egy személyben? Erre a kérdésre ad választ a szerző legújabb és talán legszemélyesebb, legszókimondóbb kötete, amelyben egy csokorba gyűjtve adja közre életének személyiségformáló eseményeit, a családi legendárium történeteit. A sodró lendületű írásokból ugyanakkor egyfajta korrajz is kirajzolódik a szocializmus és a rendszerváltás korának tipikus karaktereivel, amelyben tükröződik a szerző tágabb és szűkebb családjának sorsa. Igazán sokszínű könyvet tart kezében az olvasó, de mindegyik történetben megjelenik az a több generáció élettapasztalatait bölcsességbe sűrítő személy, akinek Náray Tamás talán a legtöbbet köszönheti: az édesanyja. Vallomás a fiúi szeretetről – nem csak szülőknek.
NÁRAY TAMÁS festőművész, divattervező. Külkereskedelmi, majd közgazdaságtani tanulmányokat folytatott. Dolgozott külkereskedőként, ipari formatervezőként, öltözéktervezőként, de mindvégig a művészetek jelentették az igazi hivatását. Pár év kivételével az egész életét végigkísérte a festés. Az első, önéletrajzi ihletésű könyve, Az utolsó reggel Párizsban 2016-ban jelent meg, amelynek a folytatása a 2021-ben született Volt egyszer egy varrodám. Nagy sikerű trilógiájának első kötete, a Zarah 2017-ben jelent meg, amelyet 2018-ban a Zarah öröksége, 2019-ben pedig a Zarah álma követett.
Valérie Perrin: Másodvirágzás (Európa Könyvkiadó, 2022)
Violette egy francia kisváros temetőgondnoka. Férje tizenkilenc éve eltűnt az életéből, de a nő nem kerestette, hiszen már rég nem volt mit mondaniuk egymásnak. A férfi minden nap felpattant a motorjára, és mogorván, idegen nők illatát árasztva jött haza – ha egyáltalán hazajött.
Violette békében és nyugalomban él a temetőben: ápolja a veteményesét, feljegyzést készít minden temetésről, a gyászbeszédekről, gondozza a sírokat és a temetőkertet éppúgy, mint a hozzá betérő gyászolók lelkét. Mindenkihez van egy megértő szava, a temető három sírásójához barátság fűzi. Egy nap beállít hozzá egy nyomozó, aki anyja végakaratát teljesítve az asszony urnáját jött elhelyezni egy számára ismeretlen férfi nyughelye mellé. Különös kapcsolat alakul ki közöttük, és lassan megismerjük nemcsak a nyomozó édesanyjának különös szerelmét, de Violette, a férje és a kislányuk történetét is. Az újabb és újabb találkozások, történetek, a sírfeliratok mögött megbúvó életek és egy izgalmas nyomozás kaleidoszkópszerűen kapcsolódik össze Violette sorsával, aki nem halogathatja tovább, hogy választ találjon a kérdésre: túl lehet-e lépni a legmélyebb fájdalmon, amit el tudunk képzelni, és újra lehet-e kezdeni az életet?
Az utóbbi évek legnagyobb példányszámban elkelt francia regényét 26 nyelvre fordították le, Franciaországban több mint egymillió példányt adtak el belőle, Olaszországban a 2020-as, karanténban töltött év legnépszerűbb könyve volt, és számos irodalmi díjat nyert.
Stacey Halls: Mrs. England (21. Század Kiadó, 2022)
„Remek az atmoszférája. A feszültség tetőfokon.” – Richard Osman
„- Valami itt nincs rendjén.
Tudatában voltam, hogy Mr. Booth rám függeszti a szemét, és mintha
visszatartotta volna a lélegzetét.
– Ezt hogy érti?
– A házban. A családdal.”
Yorkshire megye, 1904. Ruby Mayt, a frissen végzett dadát felveszik Charles és Lilian England négy gyermeke mellé. Ruby reméli, hogy ez az a kiugrási lehetőség, amelyre mindig is várt, ugyanis Englandék befolyásos gyártulajdonos dinasztiából származnak, jelentős vagyonnal rendelkeznek. De az új dada számára, amint megszokja az élet rendjét az eldugott Hardcastle House-ban, világossá válik, hogy a titokzatos és szépséges Mrs. Englanddel valami nincs rendjén.
A zárkózott és visszahúzódó Lilian csekély érdeklődést mutat gyermekei és elragadó férje iránt, és távolról sem az „a ház angyala”, akinek Ruby gondolta. Bár a barátságos, élénk Charles örömmel fogadja a dadát a családban, Rubyt egy sor különös esemény arra kényszeríti, hogy kérdőjelezzen meg mindent, amit addig tudni vélt. A cselédek által kiközösített, és magát egyre kényelmetlenebbül érző dadának szembe kell néznie a démonaival, megelőzendő, hogy a történelem megismételje magát.
Elvégre nem létezik tökéletes család – ezt neki igazán tudnia kell.
Almásy László: Levegőben, homokon – Expedíció a Szaharában 1931-1936 (Erdélyi Szalon, 2022)
Az angol beteg: aki se nem angol, se nem beteg: zsadányi és törökszentmiklósi Almásy László Ede utazó, Afrika-kutató és felfedező.1932. május 1-jén tette első jelentős felfedezését, amikor megtalálta a Zarzura oázist, felfedezőtársai Sir Robert Clayton, Penderel repülő-alezredes és Patrick Clayton voltak. A csapat felfedezte a Gilf Kebir fennsík északi fővölgyét, a Vádi Abd el Malikot. A csapat a homokdűnéken keresztül, Egyiptomon át közelítette meg Zarzurát. A helybeliek csak a keréknyomok láttán hitték el Almásynak, hogy a homoktengeren keresztül érte el Zarzurát, és az Abu Ramla (a Homok Atyja) nevet adták neki. A felfedezés híre világszerte elterjedt, 1933-ban, immár az Universal pénzügyi támogatását élvezve, Almásy visszatért Egyiptomba, a Gilf Kebír térségébe. Az expedíció a Líbiai-sivatag utolsó ismeretlen helyeit térképezte fel. Ekkor fedezte fel az úszók barlangját a sivatagban, benne a barlangi festményeket. A növény- és vízábrázolásokból arra a következtetésre jutott, hogy egykor azon a helyen, ahol egy fűszál sem maradt meg, egykor időszakos vagy állandó vizek voltak. Ain Dua sziklabarlangjaiban körülbelül nyolcszáz, fehérrel, vörössel, barnával és sárgával színezett állatalakot és feketével ábrázolt emberformát találtak. A közel negyven szikláról és a húsznál több barlangról fényképek és vázlatok százait készítették, továbbá a barlangokban talált kőszerszámokból is sok ládányit gyűjtöttek össze.Almásy 1934-ben és 1935-ben térképezte fel a Szahara közepén található Nagy-homoktenger nevű hatalmas homoksivatagot.Ő tudósított először arról, hogy a Nílus egyik szigetén, Vádi-Halfa közelében egy magyar nevű berber törzs él, amelynek tagjai állítólag II. Szolimán szultán serege által összefogdosott magyar hadifoglyok, majd katonák leszármazottai. A törzs magyarabnak nevezi magát. Részlet: Afrika térképén még a közelmúltban, ott, ahol a huszonhatodik hosszúsági fok szeli a Ráktérítőt, hatalmas fehér folt éktelenkedett. A térképrajzolók az üres helyet úgy töltötték be, hogy nagy betűkkel beleírták: Libyai Sivatag.Ha a Szaharát három részre osztjuk, a Libyai-sivatag a nyugati harmadrész. A hosszúsági és szélességi fokok képzelt vonalán futnak végig Egyiptom, Szudán és az olasz Tripolis határai. A valóságban ott azonban csak a homok határos a sziklával, a semmi a végtelenséggel.A régi egyiptomiak valamikor még ismerték ennek a hatalmas homok- és sziklatengernek a belsejét. Később évszázadokon át senki sem járta a Halál birodalmát, és feledésbe ment az ókori utazók ismerete. Amikor az arabok Kis-Ázsiából bevándoroltak Afrikába, lépésről lépésre kellett elfoglalniuk és megismerniük az új hazát. Babonás félelemmel nézték az ókori Egyiptom misztikus kultúrájának emlékműveit és csak lassan, tapogatódzva haladtak előre az ismeretlen országban.A Libyai-sivatag kérlelhetetlen pusztasága megfélemlítette a foglalók seregeit, és évszázadokig tartott, amíg egyes vakmerő felderítők felfedezték a homoktenger szigeteit, az oázisokat. Akik ilyen felderítő útról visszatértek, csodálatos dolgokat meséltek. Kékszemű, szőke, de sötétbőrű emberekről, akik végtelenül messze, kint, a sivatag hozzáférhetetlen helyein rejtelmes oázisvárosokban élnek.
Nádas Péter: Rémtörténetek (Jelenkor Kiadó, 2022)
Meglepetés, nem várt ajándék Nádas Péter új regénye. Meghökkentő történetszövésével, sűrűn váltakozó regiszterekben áradó nyelvén egy vízparti település hétköznapi világát tárja elénk.
A Rémtörténetek hősei a falu élőképének karakterisztikus alakjai: gazdák és napszámosok, katolikus pap és a református lelkész, egy szellemileg sérült fiatal nő, aki többszörös leányanya, és apja a községi pásztor, a tanító és egy hetven éve megesett öregasszony, aki azóta sem szerezte vissza a becsületét, egy ördögtől megszállott péksegéd és egy lenyűgöző diáklány, kitelepített arisztokraták és nyaraló úriasszonyok. Micsoda figurák és jellemek, valamennyien a jóságukba és a gonoszságukba merülve. Nem beszélve a kísértő szellemekről.
A néhány napot átfogó cselekményben az elesettség, kiszolgáltatottság, függőség és az erőszak újabb és újabb változatait ismerjük meg, amelyeket a szenvedők a saját egyetlen életükként érzékelnek.
Céline és Móricz, Csehov és Borbély Szilárd, Csalog Zsolt és Tompa Andrea világához kapcsolódó univerzumban járunk, ahol a nyelv a beszédképtelenséggel érintkezik, ahol nemcsak a nyers önérdek és az ösztönös önzetlenség tör utat magának, hanem kaotikus és démonikus erők sodorják ismeretlen irányokba a szereplőket és az eseményeket.
Az elbeszélés látszólag ráérősen, egyre újabb helyszíneket és szereplőket felvonultatva, széles ívekben kanyarog, miközben ellenállhatatlanul sodródunk a közös balvégzet felé.
„Úgy beszéltek róla az asszonyok, úgy cifrálták, mintha tisztességes apai neve nem lenne ennek a Teréznek, a Szipirtyó Teréznek, a Banya Teréznek, amiből lassan Bánya lett. Bánya Teréz. Az ő drágalátos szülőhelyén, ahol mink is megszülettünk, vagy kinn a határban, a mezőn, az erdőn, a málnásban, a pajták között a szérűn közvetlenül a temetődomb alatt, mert az örökös nyárutói tűzveszély miatt a pajták, rosseb tudja, mióta, künn álltak a végen, és amint hordták be a szénát és a szalmát, nehogy már valaki tüzet rakjon, kárt ne tegyen, vagy a termésből ne capcaráljon magának, a pajtát mezőőr vigyázta, de másutt is, ahová csak mentünk, mindenütt, az ártéri erdőkben, ahol együtt szedték az asszonyok a csiperkét, nehogy a másiknak több jusson belőle, és az egészet magának leszedje, ők is lássák, miként szedi, mennyit talál a másik, és akkor én mért nem találom, a legelőn, a sok buzgárnál és a közeli szőlőkben a gyümölcsfák között bizony elhagyták a rendes családnevét, mikor róla vagy neki beszéltek, bizony beszélték, nevették, de úgy elhagyták ám, úgy szájaltak róla, úgy emlegették, mintha nem tudnák többé, azonos családnevet visel egy igen híres nagy családdal, s akkor azért vigyázzanak ám, hogy mit beszélnek.”
Cs. Szabó Sándor: Árpád – A napnyugati úrság (Gold Book, 2022)
A IX. század második felében az Etelközben szállásoló hétmagyarok egyre több portyát indítanak a Havasokon (Kárpátokon) túli területekre. Kapcsolatba kerülnek a morva Szvatoplukkal, a nyémec Arnulf királlyal és a bolgár Simeon cárral. A törzsek egy része, főként a csodafiú szarvas erejét hordozó Kurszán vezette megyer és a turulforma madár erejét hordozó Álmos vezette tarján megerősödik, mások, mint a kér és a keszi meggyengülnek.
Álmos nagyúrnak két fia születik Kurszán testvérétől, Madjarkától: Levente és Árpád. Az idősebb fivérben megtestesül mindaz, ami egy tarján törzsbéli harcost naggyá tesz: erős, a csatában bátor és szerencsés. Öccse, Árpád gyengébb, de megfontoltabb és nagyanyja, Emese benne érzi meg a turulforma madár erejét.
Árpád már felnőtt férfi, amikor Kurszán a Havasok déli sóhegyeinek elfoglalására vezeti megyer színe-javát. Bátyja, Levente a bolgároktól elszenvedett vereség után eltűnik. Apja, Álmos északra vonul tarján harcosaival, hogy tárgyaljon vagy megharcoljon Kijív úr uraival. Ekkor érkezik a hír, hogy kelet felől a besenyők ismét áttörték a hétmagyar gyepűjét. Árpádra hárul a feladat, hogy az otthon maradt törzseket összefogja és harcba vagy biztonságba vezesse…
Cs. Szabó Sándor egyedi hangvételű, lebilincselő regénye Kurszán, Levente és Árpád alakjára összpontosítva fest nagyívű, mégis aprólékos képet a honfoglaló magyarság történetének legmeghatározóbb eseményeiről, mindennapjairól és hitvilágáról.
John Updike: Emlékek Gerald Ford elnökségéről (21. Század Kiadó, 2022)
Alfred Clayton történelemprofesszort felkérik, írja meg a benyomásait az 1974-77 közötti időszakról, amikor Gerald R. Ford volt az Amerikai Egyesült Államok elnöke. Ő azonban nem az akkori politikai eseményeket idézi fel, hanem saját múltjának szexuális szempontból igencsak viharos történéseit. Nemi életének részletezése mellett szemelvényeket közöl akkori munkájából is, amelynek témája James Buchanan volt, aki 1857-61 között töltötte be az USA elnöki tisztségét. Updike regényének e két szála ellenpontozza és tükrözi egymást – az egyik elbeszélésben a függetlenségi háború előtti Washington miliője és erotikus etikettje elevenedik meg, a másikban pedig a huszadik század végének New Hampshire-e. Alfred stílusa Nabokovra emlékeztet, megszállottságai azonban a hamisítatlan updike-i jellegzetességeket képviselik.
Giuseppe Catozzella: Italiana (Európa Könyvkiadó, 2022)
Giuseppe Catozzella egy kevésbé ismert epizódot tár fel az olasz történelemből. Maria Oliverio, vagyis Ciccilla a korszak legismertebb női brigantija volt, akinek történetével Alexandre Dumas is foglalkozott egy cikksorozatban, sőt azt tervezte, hogy regényt is ír a „vérszomjas fenevadról”, hiszen akkoriban alig volt hírhedtebb nő a huszonéves útonállónál. Ha ez a regény nem is készült el, dea Robin Hood klasszikussá vált történetét az olasz brigantik ihlették.
Garibaldi sikeres hadjárata és az egységes Olasz Királyság megteremtése Itália legfényesebb időszakai közé tartozik. Az viszont már kevésbé köztudott, hogy a szabadságért milyen árat kellett fizetniük azoknak a szicíliai nincsteleneknek, akik a nagy hazafi oldalán harcoltak. Akiknek sokszor egyebük sem volt a reménynél, hogy nem csupán megszabadulnak a Bourbon-ház uralmától, de kitörhetnek a szegénységből is. A hazaszeretet és Garibaldi ígéretei tartják bennük a lelket, ám a régi urakból csakhamar újak lesznek, az ígéretek pedig szertefoszlanak. Az elkeseredetteknek pedig nem marad más lehetőségük, mint bevenni magukat a délolasz erdőségekbe, és brigantiként küzdeni a saját igazságukért. Így lesznek ők az Olasz Királyság első számú ellenségei és célpontjai.
Maria igen szegény családban látta meg a napvilágot Calabria szívében. A nélkülözést enyhítendő a legidősebb nővért, Teresát egy ismerős városi arisztokrata család gondjaira bízták, s már készülnek arra, hogy Mariát is odaadják nekik, amikor tragédia történik. Így a legidősebb nővér visszakerül a szűkös családi házba a sok éhes száj mellé, akiket mélyen megvet. Mivel Teresa a húgát, Mariát okolja a szülei haláláért, bosszút fogad és mindent elkövet, hogy megkeserítse a fiatal lány életét…
Tóth Krisztina: A majom szeme (Magvető Könyvkiadó, 2022)
Egy baljóslatú kor baljóslatú városában akad egymásra a történész Giselle, az Új Egyetem docense és dr. Kreutzer pszichiáter, országosan ismert szegénységügyi szaktekintély. A tavaszi viharban felbukkan a nőt hetek óta követő Albert, a gyökereit kereső, intézetben nevelkedett fiú, és váratlanul meghal a pszichiáter idős édesanyja. A terápia során Giselle az ismeretlen fiú miatt merül el családja történetében, dr. Kreutzer pedig anyja hagyatékának selejtezése közben éli újra a sajátját.
Tóth Krisztina szövevényes regényében egymást épp csak súroló életek tárulnak fel: nők és férfiak, feleségek és férjek, anyák és apák történetei, miközben a hatalom és gépezete a múlt eltemetésén munkálkodik szakadatlanul. A kényszerek és kényszerességek, torzítások és torzulások azonban időnként mindenkit érintő kataklizmákhoz vezetnek.
A majom szeme egy krimi izgalmával, tűpontos megfigyelésekkel, részvéttel és humorral keresi és örökíti meg az eszmélés pillanatát.
Jennifer E. Smith: Greta James, az elsüllyeszthetetlen (21. Század Kiadó, 2022)
„Vibráló történet.” – Linda Holmes
„A szerelem a legszokatlanabb helyeken talál ránk.” – Rebecca Serle
„Zene, szenvedély, szeretet, szerelem… gyors tempójú könyv családunkról és választásainkról.” – Jill Santopolo
Vannak utazások, amelyeknek nem vághatsz neki egyedül.
Árnyaltan dolgozza ki gyász és sebezhetőség témáit ez a megkapó, lendületes irodalmi alkotás. Greta James az ismertség küszöbén álló, feltörekvő zenész, szinte már rocksztár, de nevetségessé tette magát a színpadon. Közvetlenül édesanyja váratlan halála után és a karrierje szempontjából sorsdöntő, második albuma megjelenése előtt. A kínos jelenetről készült felvétel virális lesz, Greta lemondja a további élő fellépéseket, a pályafutása kockán forog.
Szülei negyvenedik házassági évfordulójukra lefoglaltak egy alaszkai hajókirándulást, amelyre most neki kell elkísérnie megözvegyült édesapját – enyhén szólva nincs hozzá túl sok kedve. Az utazás mégis jól alakul: a hajón Greta megismerkedik Ben Wilderrel, a megnyerő történésszel, aki Jack London: A vadon szava című könyvéről tart előadást a hajó utasainak. Önelemzés, kérdések és megnyugvás: ahhoz, hogy továbblépjünk, meg kell értenünk, kik vagyunk – mondja ez a bölcs és szerethetően kifinomult regény.
„Egyhuzamban olvastam végig, pedig Csupaszív, mókás, érzelmes könyv. – Rebecca Serle, az Öt év múlva decemberben című New York Times bestseller szerzője
Jószívűen megrajzolt karakterek, akik olykor tévednek, máskor helyesen cselekszenek, szeretnek, de néha ballépéseket követnek el, és végeredményben eljutnak a reményteljes végkimenetelig. – Linda Holmes, az Evvie Drake bedobja magát című New York Times bestseller szerzője.
Ferdinandy György: Mamuttemető és más történetek (Európa Könyvkiadó, 2022)
Egy autofikciós irodalmat művelő tollforgató nem tudja elkerülni, hogy ne keveredjen folyton-folyvást az önéletrajziság gyanújába. Márpedig, ha úgy tetszik, Ferdinandy György leginkább „önéletrajzi” jellegű szövegei éppen a szociológiai érzékenységgel megírt kisregényei, elbeszélései és novellái, hiszen ezek az irodalmi életmű leginkább tényalapú fejezetei.
Jelen kötetünk már címével – Mamuttemető és más történetek – is hangsúlyozza, hogy nem a Szivárvány-könyvek sorozatának Mamuttemető címmel Chicagóban, 1982-ben nyomtatott első darabjának újrakiadása. Több annál: tematikus válogatás az 1973 és 2018 között megjelent, valamint az egyetlen 2022-ben írt egyéni életutakat portré vagy szociográfia formájában elmesélő Ferdinandy-művekből.
Jonathan Franzen: Tisztaság I-II. kötet (21. Század Kiadó, 2022)
„Vicces, bölcs, és kivételesen intelligens.” (Chicago Tribune)
NEW YORK TIMES BESTSELLER
Pip Tyler fiatal, és egyelőre nincs pontosan tisztában vele, hogy ki is ő. Annyit tud, hogy a keresztneve valójában Purity, hogy előbb-utóbb vissza kell fizetnie 130.000 dollárnyi diákkölcsönt, hogy anarchistákkal lakik egy oaklandi foglalt házban, és hogy egyetlen rokonával, az édesanyjával viszontagságos kapcsolatban áll. Viszont fogalma sincs, ki az apja, miért él az anyja elszigetelten, álnév alatt, és neki, Pipnek egyáltalán mikor lesz már normális élete.
Miután futólag találkozik egy német aktivistával, Pip jelentkezik gyakornoknak a Napvilág Projekthez, és Bolíviába utazik. A projekt kitalálója, Andreas Wolf, úgy tűnik, a világ minden titkához képes hozzáférni – talán még ahhoz a titokhoz is, hogy kicsoda Pip édesapja. Andreas és Pip érthetetlen módon vonzódni kezdenek egymáshoz. A Tisztaság főhajtás Dickens Szép remények című regénye előtt, többek között megmutatva, mi mindenben változott a világ bő százötven év alatt – de arra is felhívva a figyelmet, hogy mi az, ami nem változott.
A 21. Század Kiadó szerzői sorozatban publikálja Jonathan Franzen nagyregényeit, amelyek megjelenésük után azonnal klasszikussá váltak. A sorozat harmadik kötete Franzen ötödik regénye, a Tisztaság, amely az USA-ban 2015-ben jelent meg.
James Joyce: Stephen Hero (Helikon Kiadó, 2022)
A Stephen Hero – az érdemben lefordíthatatlan Finnegans Wake kivételével – James Joyce egyetlen jelentős prózai műve, amely eddig nem jelent meg magyarul. A korai, töredékben maradt regény különösen érdekes lehet annak, aki már kiismeri magát a Dublini emberek, az Ifjúkori önarckép és az Ulysses által megteremtett, összefüggő narratív univerzumban; de természetesen akár első Joyce-élményünk is lehet – az átütő erejű tehetség első megcsillanásától haladhatunk az érett, nagy művek felé. Rengeteg olyan részlet feltárul a könyvben a fiatal Stephen Dedalus családjáról, barátairól, nézeteiről, rokon- és ellenszenveiről, amelyeket a későbbi művek elhallgatnak; itt közvetlen tanúi lehetünk olyan jeleneteknek, amelyekről máshol csak futó beszámolót olvashatunk (a legdrámaibb ezek közül az anyjával folytatott párbeszéd az egyház elhagyásáról), és szinte teljességében megismerhetjük az ifjú művész esztétikai rendszerét is.
Lucy Foley: Lakás Párizsban (21. Század Kiadó, 2022)
Nyiss be
Nálad van a rejtély kulcsa
Jessnek mindent újra kell kezdenie, nulláról. Le van robbanva anyagilag, nincs senkije, az utolsó munkahelyéről enyhén szólva nem ideális körülmények között távozott. A féltestvére, Ben se valami lelkes, amikor a lány rákérdez, lakhat-e nála kis ideig. De Ben nem mond nemet, és Jess Párizsban biztos mindent jobb színben lát majd. Viszont amikor bejut a lakásba – hű, nagyon puccos lakás, Bennek vajon honnan van rá pénze? -, Bent éppenséggel nem találja.
Jess a féltestvére távollétében próbálja kiismerni magát Ben ügyei közt, de egyre több a kérdése. A szomszédok különös figurák, nem túlzottan barátságosak. Jess a múltja elől menekült, így került Párizsba, de mi a helyzet Ben jövőjével?
A bulizós
A jó fej
Az alkoholista
A krízisbe jutott lány
A concierge
Ebben az épületben mindenki szomszéd. És mindenki gyanús. Mindenki tisztában van azzal, hogy a többiek titkolnak valamit.
Lucy Foley angol irodalmat tanult a Durham Universityn és a londoni University College-on, aztán évekig a könyvkiadásban dolgozott. Londonban él. Ez a harmadik thrillere.
Nagyon fifikás. Egész éjjel fentmaradsz, hogy kiolvashasd. – Erin Kelly
Pengeéles atmoszféra. – Alex Michaelides
Mesterien kimunkált. – Louise Candlish
Brutálisan csavaros. – Ruth Ware