Könyvajánló – 2022. február

Könyvajánló – 2022. február

Agnes Gabriel: Köszönöm, monsieur Dior (Kossuth Kiadó, 2022) A fiatal Célestine egy vidéki feleség határok ...

Agnes Gabriel: Köszönöm, monsieur Dior (Kossuth Kiadó, 2022)

A fiatal Célestine egy vidéki feleség határok közé szorított élete elől Párizsba menekül. Ott találkozik a divattervező Christian Diorral,aki kevéssel az első saját kollekció bemutatója előtt éppen alkotói válságban van. Célestine, akinek természetes nőies kisugárzása inspirálóan hat Diorra, a személyi titkárnője és múzsája lesz.
Dior dekoratív New Look stílusa nem sokkal később találkozik a kor igényével: a világháborút követő nélkülözések után a nők újfajta szépségre és éppen arra az eleganciára vágytak, amellyel Dior a nőiességet, a női idomokat hangsúlyozta. Miközben a ruhái világszerte sikert aratnak, Célestine teljesen feloldódik a divattervező számára végzett munkában. A szerelemről egy súlyos csalódás után lemond – nem sejtve, hogy Diornak más tervei vannak vele…

 


Matteo Strukul: Mediciek – Egy dinasztia felemelkedése – Mediciek 1. (Gabo Kiadó, 2020)

Firenze, 1429. február. Giovanni de’Medici, a tiszteletre méltó államférfi és bankár halála után hatalmas és jól működő cégrendszert hagy maga után. Két fiának, Cosimónak és Lorenzónak együtt kell a család élére állnia és folytatni az üzletet. Józanság a politikában, nagymértékű visszafogottság a magánéletben, de eltökélten kézben tartani mindent – ezeket az elveket hagyta fiaira halálos ágyán Giovanni.
Teljesíteni mindezt szinte lehetetlen volt, hiszen az öreg bankár számos ellenséget szerzett. A legveszélyesebb közülük a vérszomjas Rinaldo degli Albizzi, akinek egyetlen célja, hogy Firenze vezetője legyen, és ehhez minden eszközt felhasznál: korrumpálja a tanács tagjait, orgyilkosokat küld a két Medicire, sőt megpróbálja megmérgezni őket. És ebben az összeesküvésekkel és intrikákkal teli, kegyetlen világban, ahol még egy hatalmas pestisjárvány is végigsöpör, olyan csodálatos alkotás születik a zseniális Brunelleschi tervei alapján, mint a firenzei dóm kupolája. Az építész munkájának legfőbb erkölcsi és anyagi támogatója… Medici, aki mindig megnyugvást talál a dóm belsejében zajló munkálatokat figyelve.
Firenze uralkodó családjának, a Mediciek történetét megelevenítő tetralógia első kötete ez a könyv.

Matteo Strukul 1973-ban született Pádovában. Jogásznak tanult, és az európai jog érdekelte. Thrillereivel új hangot hozott az olasz irodalomba. Hatalmas ívű történelmi regényei a műfaj csúcsát képviselik. Számos irodalmi díjra jelölték.
Feleségével, Silviával felváltva él Pádovában, Berlinben és Erdélyben.

 


Nora Elias: A szépségszalon – A nővérek öröksége (Central Könyvek, 2022)

Nora Elias romantikus regényében festői érzékletességgel mutatja be Berlin aranykorát, ahol két nővér egyszerre hódítja meg a várost és a férfiak szívét.

Berlin, 1925. Helena Rosenberg szerény körülmények között nőtt fel. Egy nap megtudja, hogy az apja, akit korábban nem ismert, bevette a végrendeletébe: a hagyaték felét ő, a másik felét a féltestvére örökölte, akiről addig még csak nem is hallott. Helena a nagyváros kedvéért elhagyja az isten háta mögötti délnémet falut, Berlinben viszont csak a csalódott húga, Charlotte, és a tönk szélén álló családi patika várja. A leleményes fiatal nő azonban nem ismer akadályt, és hamarosan nagyszerű üzleti ötlete támad: saját kozmetikumokat készít és értékesít. Egy gond van csupán: a tanult gyógyszerész Charlotte nem hisz a szépítő csodaszerekben, és a patika átalakításába sem hajlandó belenyugodni. Az események akkor vesznek nem várt fordulatot, amikor feltűnik a színen a gyógyszeripari mágnás – és egy személyben a családi vállalat legfőbb hitelezője -, Dominik Lichtenthal, és csapni kezdi a szelet Helenának.
Miközben a nővérek a helyüket keresik mind az üzleti, mind a magánéletben, feltárul előttük Berlin nyüzsgő, szabad, nagyvilági oldala. Ám a város felett már gyülekeznek a fenyegetően sötét fellegek…

 


David M. Rubenstein: Mitől leszel jó vezető? – A világ legfontosabb cégvezetőinek, tulajdonosainak és úttörő gondolkodóinak bölcsessége (21. Század Kiadó, 2021)

A világ legfontosabb cégvezetőinek, tulajdonosainak és úttörő gondolkodóinak bölcsessége

New York Times Bestseller
#1 Wall Street Journal Bestseller

Nincs két egyforma vezető. Bill Gates, Jeff Bezos, Ruth Bader Ginsburg, Warren Buffett, Oprah Winfrey elveit és hozzáállását ismerjük meg ebből az alapkönyvből.

Az elmúlt öt évben David M. Rubenstein a világ legjobb teljesítményt nyújtó vezetőit kérdezte arról, kik ők, és hogyan váltak sikeressé. A Hogyan vezessünk nélkülözhetetlen vezetői kézikönyv: a pénzügyi világ (Warren Buffett, Jamie Dimon, Christine Lagarde, Ken Griffin), az informatika (Jeff Bezos, Bill Gates, Eric Schmidt, Tim Cook), a szórakoztatóipar (Oprah Winfrey, Lorne Michaels, Renee Fleming, Yo-Yo Ma), a sport (Jack Nicklaus, Adam Silver, Coach K, Phil Knight) és az államigazgatás (Bill Clinton és George W. Bush amerikai elnökök, Ruth Bader Ginsburg, Nancy Pelosi) legnagyobb elméinek tanácsait gyűjti egybe.

Jeff Bezos a kóborlásból begyűjthető energiákat zabolázza meg – úgy gondolja, legjobb döntéseit szívből, intuitív alapon hozta meg, nem elemzés révén.
Richard Branson soha nem azért kezd dolgozni valamin, hogy hasznot termeljen. A legjobb megoldást akarja nyújtani az adott területen.
Phil Knight úgy tekint a Nike-ra, mint egy marketingcégre, amelynek legfontosabb marketingeszköze a Nike termék.
Marillyn Hewson négy testvérével apa nélkül nőtt fel Kansasben, és gyorsan megtanulta, hogy csak magára számíthat, és hogy mi a pénz értéke.

Hogyan hoztak döntéseket, hogyan viszonyultak az innovációhoz, a változáshoz és a válsághoz ezek az úttörő személyiségek? Évtizedes tapasztalatokról számolnak be, rendkívüli történeteket mondanak el. Az itt olvasható beszélgetésekből kirajzolódik figyelemre méltó életük és karrierjük.

 


Jodi Picoult: Bár itt lennél (Athenaeum Kiadó, 2022)

Diana O’Toole eltervezte az életét. Mire betölti a harmincat, kimondja a boldogító igent, harmincöt évesen a férjével és két gyerekkel New York külvárosában él, miközben művészeti szakértőként sikeres karriert épít az aukciósházak kíméletlen világában. Diana biztos benne, hogy sebész rezidens szerelme, Finn, a közelgő romantikus utazásukon megkéri a kezét. Ám New Yorkban váratlanul felüti a fejét egy vírus, amely mindaddig csak a világ túlsó felén pusztított. Indulásuk előestéjén derül ki, hogy Finn-nek maradnia kell, mivel a kórházban minden orvosra szükség van. A férfi rábeszéli Dianát, hogy utazzon el nélküle, nehogy kárba vesszen a foglalójuk. A nő vonakodva ugyan, de nekivág a világnak. Az álomutazás egyáltalán nem úgy alakul, ahogy azt Diana remélte. Az egész sziget karantén alá kerül, így Diana ott ragad az egzotikus üdülőhelyen, amíg újra meg nem nyitják a határokat. A fiatal nő a világtól elzártan, magára maradva, a komfortzónáján kívülre kényszerül. Amikor egy helyi kamaszlány a bizalmába avatja, Diana szép lassan részese lesz egy család életének. A szigeten új szemszögből kezdi látni a kapcsolatait, a döntéseit és önmagát. Még az is lehet, hogy miután hazatér, már semmi nem lesz olyan, mint azelőtt volt…

 


Kate Hewitt: Szerelem a múltból (Álomgyár Kiadó, 2021)

Egy szívszaggató kirakós elveszett darabkái

„Elképesztő a szó minden értelmében. Az egyik legjobb történelmi regény, amit valaha olvastam.” – Fireflies and Free Kicks

„Gyönyörű történet, tele élettel… Imádtam minden mondatát!” – Cal Turner Reviews

Ki kellett mennie a házból, és a holdfény felé tartania a papírt, hogy el tudja olvasni, de amint kivette a szavakat, úgy érezte, mintha a szíve lezuhanna a melléből. A levelet németül írták.

London, 1944
Mikor Lily megismeri Matthew-t, a titokzatos katonát a háború sújtotta Londonban, nem számít rá, hogy beleszeret. A húga egy másik katonával jár, miközben Lily próbálja titkolni, mit érez Matthew iránt.
De Matthew sötét titkot rejteget. Olyat, ami örökre megváltoztatja az életüket.

Amerika, napjainkban
Abby csendesen éldegél egy wisconsini almaültetvényen. A túlélők bűntudata kínozza anyja és fivére tragikus halála óta. A lehető legkevesebbet mozdul ki az ültetvényről, az élete biztonságos, nagy eseményektől mentes, békés… Ekkor keresi fel az angol Simon Elliot, aki saját szívfájdalmát gyógyítani jött ide, és egy második világháborús kitüntetést hoz magával, amiről azt állítja, Abby nagyapjáé volt.

Együtt elkezdik összerakni felmenőik szívszaggató háborús történetét. De ahogy Abby és Simon egyre közelebb kerül egymáshoz – lassanként, egymásra támaszkodva a gyógyulás útjára lépnek -, kiderítenek egy sötét múltbéli titkot.

És mint Lily és Matthew majd nyolcvan évvel korábban, Abby és Simon is megkérdőjelezi, bízhat-e az ember egyáltalán bárkiben, még ha neki is ajándékozta a szívét.

Szívbe markolóan erőteljes, inspiráló történet bátorságról, barátságról és megtört bizalomról. Felejthetetlen regény, amelyet Nora Roberts, Kristin Hannah és a Szerelmünk lapjai rajongóinak ajánljuk.

 


Robert Harris: München (Gabo Kiadó, 2022)

Robert Harris lebilincselő politikai thrilleréből 2022-ben a Netflix készített izgalmas kémdrámát.

1938: Németország bekebelezte Ausztriát. Most a Szudétavidék következik. Hitler háborúra készül, míg az angolok, Chamberlain miniszterelnök vezetésével, a békéért dolgoznak. A helyzet pattanásig feszült, és úgy tűnik, semmi sem tudja visszatartani Európát egy újabb háborútól.
Hugh Legat a brit külügy ifjú reménysége, aki akaratán kívül titkosszolgálati játszmákba keveredik. Egy régi barátja, a náci bürokráciában dolgozó Paul von Hartmann és társai célul tűzték ki, hogy megbuktatják Hitlert, ehhez viszont arra van szükségük, hogy a feszült helyzetet rendező Müncheni Konferencia kudarccal végződjön – ez azonban háborút jelentene Anglia és Németország között.

„Zseniálisan felépített kémregény”
The Guardian

 


Mark Forsyth: A részegség rövid története – Hogyan, miért, hol, mikor és mit ivott az emberiség az őskortól a jelenig? (Lettero Kiadó, 2021)

Szinte az összes kultúrában szerepet kapott az alkohol. És ahol alkohol volt, ott részegség is. De koronként és helyenként másképp értelmezték, mi is valójába az alkohol okozta bódulat.

Mert minden attól függ, mikor élsz és ki vagy. Mit ittál volna egy poros, útszéli kocsmában az ókori Babilóniában? Legjobb tipp: kézműves sört. És vacsora után egy ógörög symposiumon? Vigyázz, a házigazda árgus szemekkel figyeli, mennyi fogy a kraterből. Vajon tényleg folyékony a reggelid, ha a középkorban születsz? Türelem, ez is kiderül…

A szenzációsan okos Mark Forsyth kultúrtörténeti munkája nem száraz tények összelapátolt betűkupaca. Az elmúlt 10 000 év egyik legfontosabb témáját dolgozza fel tudós alapossággal és káprázatosan szellemes stílusban.

 


Borisz Paszternak: Zsivago doktor (Európa Könyvkiadó, 2020)

Ez a nagyepika tolsztoji hagyományára épülő, filozófiával mélyen átitatott, modern költői mű először Olaszországban jelenik meg. Olaszul is és oroszul is. 1958-ban elnyeri a Nobel-díjat. Hazájában a szovjet rendszer rágalmazójának és népárulónak bélyegzik érte a szerzőt. Csak 1988-ban, évtizedekkel a halála után rehabilitálják.
A Zsivago doktor a huszadik század egyik legrészletgazdagabb történelmi tablója és egy – Majakovszkij szóhasználatával – „ádáz értelmiségi” önarcképe. 1903-tól közel három évtizeden keresztül követi hősei sorsát. Jelképes sors, annak a generációnak az élete, amely két forradalom után a szovjethatalom rendezői színpadán találta magát. Paszternak ezeknek a folyamatoknak a politikai tartalmát nem minősíti, inkább a történésekre összpontosít, azokat viszont a lehető legaprólékosabban árnyalja-taglalja. Történelmi fordulatok, családi események, szerelmek. Mérhetetlen szenvedések és a lélek független örömei.
Összegző mű, amelynek a legfőbb vonzereje a szelídségében is konok, megvesztegethetetlen, Paszternak-lelkű Zsivago alakja.

 


Rosemary Sullivan: Nyomozás Anne Frank ügyében – Az árulás igaz története (Partvonal Könyvkiadó Kft, 2022)

Ki és miért árulta be Anne Frankot, valamint a családját? A teljes titoktartás mellett megírt és a világon egy időben megjelenő könyv lapjain végre fény derül a jól őrzött titokra. Több mint harmincmillióan olvasták a naplót, amelybe a tizenéves Anne a legtitkosabb gondolatait jegyezte be, miközben családjával és négy másik emberrel egy padlástérben rejtőzködött a Prinsengrachton huszonöt hónapon át, amikor is a nácik letartóztatták és koncentrációs táborba küldték valamennyiüket. De a kislány történetéről megjelentetett újságcikkek, dokumentumkönyvek, színdarabok és regények egyikében sem adott senki meggyőző magyarázatot arra, hogyhogy ilyen hosszú ideig nem fedezték fel a hátsó traktus lakóit, és végül ki vagy mi vezette mégis a nácikat a rejtekhelyükhöz. Egy nemzetközi kutatócsapatnak új vizsgálati eljárások, frissen felfedezett dokumentumok és modern nyomozási technikák alkalmazásával végre sikerült megoldania az évtizedek óta nemzedékeket foglalkoztató rejtélyt. Vincent Pankoke nyugalmazott FBI-ügynök fáradhatatlan „iratvadászokból” és kutatókból álló csapata dokumentumok tízezreit vizsgálta át – melyek egy része csak most került elő különböző archívumokból -, valamint a Frankékat ismerő emberek leszármazottainak tucatjait keresték fel és interjúvolták meg munkájuk során. Az FBI által kifejlesztett nyomozati módszereket alkalmazva a Kihűlt Ügy Csapata aprólékos munkával rekonstruálta az elhíresült letartóztatást megelőző hónapok történéseit – és megdöbbentő következtetésre jutott. Ez a könyv ennek a küldetésnek a lebilincselő története. Rosemary Sullivan bemutatja a nyomozókat, valamint az általuk számításba vett gyanúsítottakat, mígnem a legvalószínűbb elkövetőre – a rejtőzködőket feltehetően beáruló személyre – szűkül le a kör. Mindeközben életre kelti a háborús Amszterdam vibráló mindennapjait: egy olyan helyét, ahol mindegy volt, milyen gazdag, művelt vagy óvatos az ember – soha nem tudhatta, kiben bízhat meg igazán…

 


Chris Carter: A hívás (General Press Kiadó, 2022)

Egy fárasztó hét után Tanya alig várja, hogy átadhassa magát a pihenésnek, de a telefon csörgése megzavarja a készülődésben. A késői órán a legjobb barátnője, Karen szeretne vele beszélni. Tanya fogadja a videóhívást, és ezzel búcsút is mondhat a nyugodt estéről szőtt terveinek, hiszen ami a vonal túlsó végén várja őt, az maga a rémálom. Karent valaki megtámadta, és egy székhez kötözte a saját nappalijában. Ha Tanya megszakítja a hívást, vagy csak elfordítja a tekintetét a kijelzőről, a barátnője meghal, a következő pedig ő maga lesz – ígéri neki a mély, reszelős, démoni hang. A szabadulásért pedig csak egyetlen pontos választ vár a merénylő: mi Karen telefonszáma? A Los Angeles-i rendőrség különleges egységének nyomozói, Hunter és Garcia ezúttal egy olyan ragadozó nyomába erednek, aki az utcákon és a közösségi médiában figyeli és gyűjti az áldozatait, névtelen üzenetekkel zaklatja őket, és a rettegésükre szomjazik. „Attól, hogy Carter egykor kriminológusként dolgozott, a teremtményei csak még félelmetesebbek.” – Mail on Sunday „A rettegés borzongató ünnepe.” – Shots

 


Csingiz Ajtmatov: A versenyló halála (Európa Könyvkiadó, 2011)

Híres versenyló volt valaha Gülszári, a ménes büszkesége. Most már öreg ő is, mint a gazdája, és utolsó erejét megfeszítve, kínlódva húzza a szekeret… S míg lova küszködik, meg-megáll, aztán már jártányi ereje sem marad, és várja a halálát, a gazdája, Tanabaj előtt lepereg az életük.
Milyen büszke, szabad, erőtől és szépségesen vad ösztönöktől duzzadó jószág volt valaha Gülszári! Hogy szerette a ménest, hogy ficánkolt, hogy tette a szépet a kancáknak. De „az állat értelmetlen lény, állandóan tartani kell tőle, hogy bosszút forral”.
Gülszárit elveszik gazdájától, az istálló rabságába kényszerítik, de ő újra és újra megszökik, még akkor is, amikor lábát megvasalják: szabadság, tér, száguldás és szeretet nélkül nem tud élni. Majd kiherélik, s végül kiölnek belőle mindent, hogy ne ismerjen mást, csak a nyerget és az utat. Mint ahogy gazdájából, Tanabajból is kiölik a hitet, amellyel a legnehezebb feladatokat is vállalta a kolhozban, miután végigharcolta a háborút: a ménes gondozását, aztán egy juhnyáj minden gondját-baját… És fel-felréved előtte a fiatal kora is, amikor még a kommunizmushoz vezető utolsó harc lázában élt, s nem riadt vissza attól sem, hogy a féltestvérét kuláknak bélyegezze. Kemény ember volt egykor Tanabaj, de most már megtört vénség, aki csak emlékezni tud…

A világhírű kirgiz író 1966-ban megjelent regénye maradandó alkotás: Gülszári haldokló testében a gazemberek uralma alatt élő, hitét, illúzióit vesztő s talán saját bűneire is ráébredő ember riadt szíve dobog.

 

 

Forrás: Bookline.hu

Legújabb
könyveink