Könyvajánló – 2022. január
R. Kelényi Angelika: Átkozottak (Álomgyár Kiadó, 2021) „Elképesztően fordulatos, egyedi és meghökkentő.” – Soós Tibor ...
R. Kelényi Angelika: Átkozottak (Álomgyár Kiadó, 2021)
„Elképesztően fordulatos, egyedi és meghökkentő.” – Soós Tibor író, történész
Az átok megtalál…
Átskovács Krisztina történész évek óta kutatja a Habsburgok történetét. Különösen érdekli Rudolf trónörökös és Vetsera Mária bárónő kapcsolata és haláluk körülményei. Egy nap rejtélyesen eltűnnek a temetőből a baronesz maradványai, majd meglepő körülmények között kerülnek elő, ezért Krisztina Bécsbe utazik, hogy egy osztrák nyomozóval a végére járjon a bizarr esetnek. Ha sejtette volna, milyen veszély leselkedik rá, biztos, hogy kétszer is meggondolja, nekivágjon-e ennek a félelmetes kalandnak.
Átok ül a Habsburg családon. Egy átok, mellyel Batthyány gróf özvegye sújtotta a császárt és minden leszármazottját. A nép még 1867-ben is erről beszél. Azt suttogják, tizenhárom erőszakos halálnak kell történnie a Habsburg családban ahhoz, hogy megtörjön a rontás. Ahogy telnek az évek, az átok beteljesedni látszik… Erzsébet királyné félelme nem alaptalan. Egy titkos szervezet, mely nem nézi jó szemmel a kiegyezést, azon munkálkodik, hogy segítsen a sorsnak…
A szálak végül összeérnek. Krisztina kezében futnak össze, de vajon túléli a múlt és a jelen hátborzongató összefonódását? Létezik síron túli szerelem?
R. Kelényi Angelika titokzatos, kiszámíthatatlan regénye két idősíkon fut, napjainkban és az 1800-as években. Ahogy azt az írótól megszokhattuk, az izgalmas, fordulatos krimi cselekménye a fantázia szüleménye, ugyanakkor a kor szellemét és eseményeit valósághűen ábrázolja.
Ken Follett: Soha (Gabo Kiadó, 2021)
Ken Follett új regénye különleges, izgalmas thriller, amely napjainkban játszódik.
Csád fővárosában, közel a Szaharához két magasan képzett titkos ügynök, egy amerikai és egy francia, élete kockáztatásával sikeresen működik közre az iszlám terroristák által üzemeltetett drog- és embercsempészeti hálózat felszámolásában.
Egy gyönyörű csádi özvegyasszony nem lát más kiutat a reménytelen éhezésből és nyomorból, minthogy kisfiával az embercsempészek segítségével Európába jusson, és ott vállaljon munkát. A viszontagságos úton egy titokzatos férfi segíti és védelmezi, aki nem az, akinek mondja magát.
Észak-Koreában a katonák puccsal próbálják megdönteni a diktatúrát. A hivatalos phenjani közlemény Dél-Koreát teszi felelőssé a történtekért. Az okos és ambiciózus, negyvenes éveiben járó kínai kémfőnök mindent elkövet azért, hogy Kína ne sodródjon Dél-Koreával és a szövetségi rendszereknek köszönhetően az Egyesült Államokkal is háborúba. Ám az öreg, keményvonalas kommunisták a fegyveres választ erőltetik, és a pekingi kormányban ők vannak többen.
A Fehér Házban Pauline Green elnökasszony ügyes és óvatos politizálással, taktikus diplomáciai lépésekkel egyensúlyoz az amerikai pártok között, és próbálja megakadályozni a világ nagyhatalmainak segítségével, hogy Észak és Dél-Korea konfliktusa világméretűvé váljon. Ám az események egy idő után önjáróvá válnak, és, noha az államok többsége mindent megtesz a fegyveres harc kirobbanása ellen, a katonai szövetségek összetett hálójában vergődve a világ mégis belesodródik egy újabb háborúba.
A regény nem más, mint hatalmas kiáltás, hogy ez SOHA ne történhessen meg.
Jakupcsek Gabriella: Alul semmi? – Veszélyek és esélyek COVID idején (Jaffa Kiadó, 2021)
A Covid valamennyiünk életét kibillentette a megszokott kerékvágásból. De vajon hogyan tekintünk ezekre a változásokra, veszélyként vagy esélyként? Ezt a kérdést járja körül új könyvében a népszerű televíziós műsorvezető, aki a karanténidőszak alatt is végig dolgozott, közérzeti talk show-ja adásaiban folyamatosan tudósítva mindarról, ami a járvány és a lezárások nehézségei kapcsán a legjobban érdekelt minket, nézőket.
Hogyan vált a koronavírus jelképévé az alul semmi, amikor otthonról online dolgozva, felül szépen felöltözve, alul viszont pizsamanadrágban próbáltuk fenntartani a normalitás látszatát? Miért lettek a hétköznapok hősei a futárok? Hogyan vizsgázott az egészségügy és a digitális oktatás? Hogyan bizonyosodott be a kultúráról, hogy az a túlélésünk záloga? Mennyire viselt meg minket az emberi kapcsolatok hiánya, amikor a mindennapjainkból eltűnt a puszi, az ölelés, a kézfogás? Amikor hónapokon keresztül csak maszkban és távolságot tartva találkozhattunk a számunkra legkedvesebb emberekkel, amikor el kellett fogadnunk, hogy nincs húsvét, nincs karácsony, nincsenek családi ünnepek? A szerző feszültségekkel teli, tanulságos történeteket oszt meg velünk a saját és mások életéből, gondolataival további töprengésre késztet, és mindezt kultúrtörténeti érdekességekkel egészíti ki, hiszen a járványok évszázadok óta kísérői az emberiség történetének.
Hogyan tovább? – teszi fel a kérdést Jakupcsek Gabriella. Mindannyian súlyos veszteségeket szenvedtünk, ám ezt az embert próbáló időszakot felfoghatjuk úgy is, mint ami továbbvisz a fejlődés útján. Hozzásegíthet ahhoz, hogy megtanuljunk hatékonyabban bánni értékes életidőnkkel, megszabaduljunk fölösleges terheinktől, és csak azt tartsuk meg, ami valóban támogat. A történtekkel szembenézni, a megfelelő következtetéseket levonni, és az új körülményekhez alkalmazkodni most is, mint mindig, megúszhatatlan.
Fábián Janka: Az Anna-bál szerelmesei (Libri Könyvkiadó, 2021)
Egy füredi domboldalon álló kúriában neveli félárva kislányát, Ilkát Györöky Kálmán, a különc földbirtokos. Ilka, akire az édesapja életvitele miatt a helybéliek kissé ferde szemmel néznek, ennek ellenére őszinte barátságot köt a dúsgazdag Szentgyörgyi-Horváthék egyetlen lányával, Krisztinával. A két fiatal lánynak, akik a reformkor mozgalmas, pezsgő légkörében nőnek fel, egy varázslatos füredi nyáron dől el a sorsa. Vajon megtalálhatják-e a boldogságot választottjuk oldalán?
Fábián Janka könyve azonban nemcsak két szerelmes fiatal lány, hanem a Balaton és Balatonfüred-fürdő regénye is. A tó dicsérete, a végtelennek tűnő víztüköré, a kéklő pirkadatoké és aranyló alkonyoké. Az olvasó találkozhat a XIX. század első évtizedeinek hírességeivel, a Füreden megforduló illusztris vendégekkel is: József nádorral és a családjával, Deák Ferenccel, Vörösmarty Mihállyal, Kisfaludy Sándorral, Wesselényi Miklóssal és másokkal is. A reformkor, amit Füred aranykorának mondanak, azonban nem volt egy szakadatlan diadalmenet: természeti katasztrófák, járvány és tűzvészek is sújtották a települést, amelyekből azonban minden alkalommal újjászületett, még szebben és elegánsabban, akár egy főnixmadár.
Lisa Gray: Fogy a levegő – Jessica Shaw nyomoz 1. (Könyvmolyképző Kiadó Kft., 2021)
Jessica Shaw magánnyomozó megszokta már, hogy névtelen füleseket kap, de miután kézhez kapja egy huszonöt évvel ezelőtt Los Angelesből eltűnt hároméves gyermek fényképét, elképedve ismeri fel magát a kislányban.
A válaszokra szomjazó nő elindul L. A. sötét rejtekei felé. Amikor megtudja, hogy biológiai anyját megölték azon az éjszakán, amikor őt elrabolták, Jessica elhatározza, hogy megoldja az elfeledett rendőrségi ügyet. Eközben a Los Angeles-i rendőrség veterán nyomozója, Jason Pryce éppen egy borzalmas nyomozás közepén jár, amit egy utcalányként dolgozó egyetemi hallgató ügyében folytat. Egy véletlen találkozás folytán útjaik keresztezik egymást, de Jessica hamar rájön, hogy Pryce rejteget valamit anyja haláláról és apja tarka múltjáról.
Ahhoz, hogy Jessica megoldja anyja meggyilkolásának és saját eltűnésének ügyét, le kell ásnia a múltba, hogy meglelje az eltemetett titkokat. Azonban ahogy egyre közelebb araszol az igazsághoz, egyre fogy körülötte az oxigén, és egyre nehezebben kap levegőt.
Izgalmas, pörgős, akciódús krimi.
Lily Ebert, Dov Forman: Lily fogadalma – Hogyan éltem túl Auschwitzot, és merítettem erőt a továbblépéshez (21. Század Kiadó, 2021)
„Káprázatosan megindító könyv a remény hatalmáról, és arról, hogy a szeretet a leghitványabb embereket is legyőzi.” – Piers Morgan
„Szívet tépően fájdalmas és igaz. De magában rejti a feloldozást. Feledhetetlen családtörténet, tanúságtétel az emberben élő, elpusztíthatatlan szellemről.” – Simon Sebag Montefiore
Lily Ebert holokauszt-túlélő, aki a TikTokon beszél Auschwitzról, a haláltáborban szerzett élményeiről. Amikor 1945-ben kiszabadult, egy amerikai zsidó katona adott neki egy bankót, amire azt írta:
„Sok szerencsét, és sok boldogságot”.
Lily dédunokája, Dov a közösségi hálón akarta felkutatni a katonát és leszármazottait, és ezzel az immár kilencvenhat esztendős Lily egy csapásra a világsajtó szalagcímei között találta magát. Annak idején megfogadta: ha túléli a tábort, mindenkinek elmondja, mi az igazság Auschwitzról. És most elérkezett az ideje.
Szívbe markoló, ahogy Magyarországról ír, boldog gyermekkoráról, aztán meg arról, hogy 1944-ben, amikor megérkeztek Auschwitzba, az édesanyja és két húga életét vesztette. Eltökélte, hogy a másik két húgára nagyon vigyázni fog. Érzékletesen írja le a tábor embertelen körülményeit, és azokat az apró győzelmeket, amelyek erőt adtak neki.
Lilyt rengeteg veszteség érte, de aztán sikerült új életet kezdenie. Nem volt könnyű, a gyász mindvégig ott maradt a szívében, de hallgatóságot talált, és beszámolóiban felfénylik a remény, hogy ilyen alávaló gonoszság soha többé nem történhet a világban.
Claire Lombardo: Sosem voltunk boldogabbak (Könyvmolyképző Kiadó Kft., 2021)
Miért engedhetjük meg magunknak,
hogy megbántsuk azokat,
akiket a legjobban szeretünk?
Amikor Marilyn Connolly és David Sorenson egymásba szeretnek a hetvenes években, még mit sem sejtenek arról, mi minden vár rájuk az életben. Négy lányuk születik, akik semmiben sem hasonlítanak, csak abban, hogy 2016-ban mindannyian nehéz élethelyzetbe kerülnek.
Amikor felbukkan Jonah Bendt – a fiú, akit az egyik lány tizenöt évvel korábban örökbe adott -, a Sorenson család tagjai kénytelenek számot vetni sűrű, eseménydús múltjukkal: a kamaszkori szorongásról, hűtlenségről, sérelmekről szóló évekkel és a boldogság tiszta pillanataival, amik értelmet adnak az életnek.
Azonnali New York Times bestseller, a szakma által is nagyra becsült, az Egyesült Királyság egyik legrangosabb irodalmi díjára, a Women’s Prize for Fictionre is jelölt nagyszabású családregény.
Olvasd lassan, hogy minél tovább tartson!
Szilvay Gergely: Az amerikai Dél – Régi rend az új világban (Rubicon Intézet Nonprofit Kft., 2021)
A Dél az Egyesült Államok egyik legkarakteresebb régiója. Ennek ellenére eddig csak a polgárháború időszakáról volt magyar nyelven lérhető irodalom. Szilvay Gergely kötete bemutatja a régió történetét és kultúráját. Olvashatunk gyapotról és ültetvényesekről; rabszolgaságról és polgárháborúról; szegregációról, polgárjogi mozgalomról és a Ku-Klux-Klanról is. Ám kiderül, hogy az amerikai Dél ennél jóval több: a mediterrán régió számos tekintetben különbözik az amerikai Északtól, legyen szó habitusról és világlátásról. Ez a világ egyszerre aszkéta és hedonista, egyszerre közösségi és individualista. Egyszerre premodern és modern. Ugyanúgy periféria, mint Közép-Európa, hasonlóak a történelmi traumái és hasonló a kisebbségi komplexusa is. Egy sokszínű, varázslatos világ a texasi préritől és a Mississippi mocsaraitól Florida óceánpartjáig és Virginia Angliát idéző dimbes-dombos tájaiig. Az amerikai immár Dél szimbólum.
Forrás: Bookline.hu