Könyvajánló – 2022. november
Dr. Máté Gábor / Máté Dániel: Normális vagy – Trauma, betegség és gyógyulás mérgező világunkban ...
Dr. Máté Gábor / Máté Dániel: Normális vagy – Trauma, betegség és gyógyulás mérgező világunkban (Open Books, 2022)
A test lázadása világhírű szerzője eddigi legátfogóbb és legteljesebb könyvében a betegségek valódi okait kutatja, miközben éles kritikát fogalmaz meg a minket körülvevő mérgező világról, valamint utat mutat az egészség és a gyógyulás felé.
Máté Gábor, magyar származású, Kanadában élő orvos forradalmi könyvében feltárja, hogy miközben a nyugati világ büszkén tekint az egészségügyi szolgáltatásaira, egyre több a krónikus beteg, és romlik a népesség általános egészségi állapota. Az Egyesült Államok lakosságának majd hetven százaléka szed legalább egy, több mint a fele pedig két, receptre kapható gyógyszert. Kanadában az emberek húsz százalékának magas a vérnyomása, Európában ez a szám már meghaladja a harminc százalékot. A kamaszok között szédítő tempóban terjednek a lelki betegségek. Beteg a társadalmunk, vagy talán ez így normális?
Máté Gábor több mint negyvenéves orvosi praxisa során ébredt rá, hogy amit normálisnak gondolunk, az korántsem az. Figyelmen kívül hagyjuk a traumák és a stressz ártalmas hatásait, illetve a modern élettel járó összes olyan feszültséget, amely rátelepszik a testünkre és a lelkünkre, illetve az egészségünket károsítja. A rendelkezésünkre álló számtalan jól képzett szakember és különleges, modern eszköz sem segít rajtunk. A nyugati orvoslás nem a teljes embert vizsgálja, nem törődik azzal, mit művel a stressz a szervezetünkkel, az immunrendszerünkkel és az érzelmi egyensúlyunkkal.
A világhírű orvos Dániel fiával együtt tárja fel, mi tesz minket igazából beteggé, felfedi az egyén és a közösség hanyatló állapota közötti összefüggéseket, és együttérzéssel vezeti olvasóit az egészség és gyógyulás labirintusában.
Steve Berry: Az Omega-faktor (Gabo Kiadó, 2022)
A genti oltárkép a világ legtöbb erőszakot elszenvedett műtárgya. Tizenháromszor követtek el ellene vandalizmust, szedték szét vagy lopták el.
Miért? Miféle titkokat rejt?
Nick Lee, az UNESCO nyomozója az ENSZ Kulturális Összekötő és Nyomozó Irodájának (CLIO) dolgozik. Nick feladata a világ kulturális alkotásainak védelme – a számtalan kevésbé ismert tárgyaktól a nemzeti kincsekig. Amikor Nick Belgiumba utazik, hogy meglátogasson egy nőt a múltjából, tudtán kívül rábukkan a genti oltárkép tizenkettedik táblájának a nyomára, amelyet 1934-ben az éj leple alatt loptak el, és azóta sem látta senki.
Nick nemsokára beleveti magát egy elmérgesedett konfliktusba, amely már csaknem kétezer éve dühöng. Az egyik oldalon vannak a Szent Mihály-szüzek, Les Vautours, a Saskeselyűk, egy titkos apácarend és a nagy igazság őrei. Velük áll szemben a Vatikán, amely már évszázadok óta szeretné megtalálni és birtokolni azt, amit az apácák őriznek. Nick miatt a szüzek végül lelepleződnek, a titkuk végveszélybe kerül – a Vatikán sietve rámozdul, hogy egy ambiciózus bíboros és egy korrupt érsek révén, akik mindketten a maguk pecsenyéjét akarják sütögetni, kihasználja sebezhetőségüket.
Nick Lee-nek Gent békés csatornáitól Carcassonne égre törő bástyáin át egy magasan a francia Pireneusokban álló, ősi apátságig egy modernkori vallásos keresztes hadjárattal kell szembeszállnia, amelynek eltökélt szándéka, hogy egy döbbenetes igazságot kitöröljön az emberiség múltjából. Siker vagy kudarc – élet és halál -, minden az Omega-faktoron áll vagy bukik.
Steve Berry a New York Times 1. sz. bestsellerszerzője, tizenhat Cotton Malone-regény, öt különálló thriller és számos kisebb terjedelmű mű írója. Könyveit több mint huszonötmillió példányban nyomtatták ki, és több mint negyven nyelvre fordították le. Feleségével, Elizabeth-tel együtt vezeti a történelmi értékek megőrzésének szentelt, History Matters nevű szervezetet. A Smithsonian Könyvtárak Tanácsadó Testületének nyugalmazott tagja, a Thrillerírók Nemzetközi Szervezetének alapítótagja, korábban társelnöke.
Radnai Péter: A magyar televíziózás legendái – Interjúk az első influenszerekkel (Athenaeum Kiadó, 2022)
Ki ne emlékezne Egri János „villamosszékére” az Elmebajnokságból vagy Vitray Tamásra és a legendássá vált thonetszékére a beszélgetős műsoraiból? Rózsa György pohár vizére a Kapcsoltamból, Dévényi Tibor pontos labdáira a Három kívánságból, Vágó István kis cetlijeire a Van benne valamiből vagy Juhász Elődre és a Zenebutik élő adásainak varázsára? Vagy épp Gálvölgyi Jánosra, aki mindent és mindenkit emlékezetessé tett a paródiáival? És a bemondókra, a ma már eltűnt szakmára, amelyet Endrei Judit, Kertész Zsuzsa és Kovács P. József képviselt mindennap a képernyőn? Tőlük akartuk ellesni a divatot, utánozni a frizurát és a beszédfordulatokat. Ők voltak a mai influenszerek előképei, hiszen egy egész ország ízlését, véleményét és gondolkodásmódját befolyásolták a magyar televíziózás aranykorában. Radnai Péter televíziós újságíró húsz meghatározó tévéssel, háttér- és frontemberrel készített interjút a Spektrum televíziós csatorna számára, majd a kötetben ezeket gyűjtötte csokorba. A beszélgetések felelevenítik a „királyi” tévé hőskorát, azt az időszakot, amikor az esti műsorok adták a másnapi társalgások fő témáit. Az interjúkat olvasva kirajzolódik a Kádár-korszak utolsó két évtizede, a rendszerváltás és az azt követő zűrzavaros időszak, a hazai televíziózás története, hullámvölgyei és -hegyei, legemlékezetesebb műsorai és pillanatai.
Péterfi Csaba: Pécsi Ildikó – Úgy, ahogy volt (Alexandra Könyvesház Kft.)
Pécsi Ildikó a színpadon: csábító mellékszereplő, drámai hősnő, ragyogó komika. Pécsi Ildikó a mozivásznon: elementáris erővel játszó, valamennyi szerepében messzemenőkig emlékezetes alakítást nyújtó filmikon. Pécsi Ildikó, a közszereplő: látványos férfifaló, aki nem csak az adottságaival, hanem szexszimbólum státuszával is tisztában van, valamint humoros, temperamentumos, nagyszájú feleség. És végül Pécsi Ildikó, a botrányhős: a fiával és unokájával a kapcsolatot megszakító, volt menyére kígyót-békát kiáltó idős sztár. Mindezek mögött azonban ott van az érzékeny, a szüleit rajongásig szerető, kollégáit istenítő, egyetlen gyermekét anyai szerelemmel pátyolgató, férjét bizalommal támogató, gyakran sértődékeny és haragtartó, pályafutását többször látványosan újra gondoló magánember. Az Úgy, ahogy volt oldalairól most kiderül a „valódi” történet, és egyedülálló betekintést kapunk a legendás színésznő életébe.
L. Péterfi Csabát Az aranyember és az Indul a bakterház országosan ismert és körülrajongott színésznője nemcsak bizalmába fogadta, hanem színpadra tette, tanította, rendezte. „Fogadott fiaként” és hagyatékának őrzőjeként társszerzőként jegyzi Pécsi Ildikó memoárját, amelyben a 2020-ban, nyolcvanévesen elhunyt Kossuth-díjas színművész kendőzetlenül nyilatkozik sikerről és földbeállásról, bizonytalanságról és családi
szégyenről, soha nem hallott viszonyokról és szakmai irigyeiről is.
Margaret Atwood: Égető kérdések – Esszék és alkalmi írások 2004-2021 (Jelenkor Kiadó, 2022)
„Amikor az 1960-as években először tartottam kérdezz-felelek típusú találkozókat az olvasókkal, azt kérdezték tőlem: maga mikor lesz öngyilkos?. Költőnő voltam, és azokban a Sylvia Plath szelleme által kísértett időkben az öngyilkosság elvárás volt. A nőmozgalom kezdeti időszakában arról érdeklődtek, gyűlölöm-e a férfiakat. Az 1980-as években aztán az írás folyamatáról kezdtek kérdezősködni. 1985 után A Szolgálólány meséjéről akartak beszélni, ahogy most is: úgy tűnik, a női testek állami irányítása tekintetében túlságosan is közel jártam az igazsághoz.
De mostanában azt kérdezik: van remény?. A válaszom az: mindig van remény. A remény beépített tulajdonságunk. És ragadós is: a remény újabb reményeket gerjeszt, mert ha az emberek reménykednek, összeszedik magukat. Ez az, amire a jövőben mindannyiunknak szüksége van.”
Miért mesélnek az emberek minden kultúrában történeteket?
Mennyit adhatunk oda magunkból, anélkül hogy eltűnnénk?
Hogyan élhetünk ezen a bolygón?
Mi az igaz? Mi igazságos?
Mi köze a zombiknak a tekintélyelvűséghez?
Margaret Atwood bámulatos éleslátással, meggyőző őszinteséggel és pajkos humorral közelíti meg világunk egyre sürgetőbbé váló problémáit. A technológia, a klímaválság és a politika kérdései mellett a szerző a populáris és a „magas” irodalom változatos tájain is végigkalauzolja olvasóját: Stephen King zsenialitásától és a horrorirodalom szörnyeinek tipológiájától számos klasszikus és kortárs női író munkásságán át Shakespeare-ig, Kafkáig és persze saját műhelyének titkaiig. De személyesebb témák is helyet kapnak a kötetben – például mikor adjanak tanácsot az öregek a fiataloknak (csak ha kérik), vagy hogy is néz ki egy író hete (kaotikusabb, mint gondolnánk).
Közelmúltunk, az a viharos időszak, melyben a kötet írásai születtek, meglepő politikai fordulatokat, gazdasági válságot és világjárványt hozott. Egyre többen aggódnak a bolygó és civilizációnk jövőjéért, értetlenül állva az újabb és újabb, disztópiába illő események előtt. Atwood nem kínál hamis megnyugvást vagy könnyű menekülőutat, de törhetetlen derűje, következetesen képviselt értékrendje és az emberiség teljes történelmét átfogó perspektívája segít abban, hogy megtaláljuk saját válaszainkat az égető kérdésekre.
Sarit Yishai-Levi: Jeruzsálem szépségkirálynője (Kossuth Kiadó, 2022)
A világsikerű történelmi családregény, a Jeruzsálem szépségkirálynője anyákról és lányaikról, tiltott szerelmekről, elmesélt és elhallgatott családi történetekről, valamint négy generációt összekötő, bonyolult kapcsolatokról szól.
Gabriela anyja, Luna a legszebb nő Jeruzsálemben, a férfiak versengenek a kegyeiért. Szépsége és bája mindenki számára elérhető, de a saját lányát soha nem engedi közel magához. A kislány gyerekkora óta küszködik azzal, hogy ők ketten kötődjenek egymáshoz, de amikor beüt a tragédia, Gabriela ráébred arra, hogy anyja nem csupán Jeruzsálem mindenki által csodált és irigyelt szépségkirálynője.
Felnőttként Gabriela szeretné megérteni a kapcsolatukat, ezért sok apró darabból próbálja összerakni szefárd zsidó családja történetét dédnagyanyjától, a gyógyítóként ismert Mercadától kezdve az angoloknál takarító Rosa nagymamán és a nagynénikéin keresztül egészen Lunáig.
A történetfolyam a századfordulótól a hetvenes évek elejéig ível át. Több generáció felejthetetlen nőalakjai elevenednek meg benne, akik mindig emberfeletti erővel küzdötték át magukat érzelmi megpróbáltatásaikon és a vérzivataros időszakokon. Miközben nyomon követjük nem mindennapi sorsukat, elénk tárulnak Izrael történelmének legfontosabb eseményei a britek bevonulásától kezdve a második világháborún át az izraeli állam megalapításáig, míg végül Gabriela személyes történetén keresztül betekintést nyerünk a hippikorszakba is.
Sarit Yishai-Levi gyengéd humorral és hatalmas szívvel szőtte egységes mesefolyammá a történeteket, mi pedig elmerülhetünk ebben a szeretetre és megbocsátásra épülő, különleges világban.
Lorna Mcgrath / Tim Seldin: A Montessori-szemlélet a mindennapokban – Gyakorlati útmutató önálló, kreatív és boldog gyerekek neveléséhez (HVG Könyvek kiadó, 2022)
Miért hagyjuk, hogy a gyermekünk megtapasztalja tettei és döntései természetes következményeit?
Miért inkább a szándékot és az erőfeszítéseket ismerjük el az automatikus dicséret helyett?
Hogyan kezelhetjük megnyugtató módon a testvérek közötti konfliktusokat?
Bármilyen intézménybe jár is a gyermekünk, a Montessori-szemléletmóddal kölcsönös odafigyelésen, elfogadáson és tiszteleten alapuló környezetet alakíthatunk ki otthonunkban. Az elismert Montessori-pedagógusok olyan szokások megalapozásában segítenek, amelyeket – a reggeli készülődéstől kezdve a házimunkán, az étkezéseken és a kirándulásokon át a lefekvésig – minden korosztálynál, a családi élet legkülönbözőbb területein alkalmazhatunk. A könnyen megvalósítható, gyakorlati tanácsokat megismerve olyan önálló és kreatív gyerekeket nevelhetünk, akik elégedettek, nyitottak, és magabiztos kíváncsisággal fordulnak a világ felé.
Natalie Livingstone: A Rothschild család asszonyai – A világ leghíresebb dinasztiájának elmondatlan története (Európa Könyvkiadó, 2022)
Családnevük a vagyon és a hatalom szinonimája lett: a frankfurti gettóból indult Rothschildok históriáját sokan sokféleképpen megírták már, ám mindig csak a férfi családtagokra fókuszálva. A nők gyakorlatilag kimaradtak ezekből az Európa történelmét leíró összefoglalókból, vagy a lábjegyzetek közé szorultak. A történész Natalie Livingstone Németországból indulva, skót kastélyokon át Buchenwaldig, a Vatikántól Palesztináig követi nyomon a Rothschild család asszonyainak rendkívüli életét.
Asszonyokét, akiket elszigeteltek a szigorú patriarchális elveket valló család férfiközösségétől. Párhuzamos világot alakítottak hát ki, nemzedékről nemzedékre szétfeszítve a férfiak szabta kereteket. Befolyásos társasági háziasszonyok és tehetséges diplomaták lettek, választási kampányokat koreografáltak, tanácsokat adtak miniszterelnököknek, kiálltak a társadalmi reformok mellett – és a tőzsdén kereskedtek. Viktória brit királynővel és II. Vilmos német császárral teáztak, főhercegekkel és főhercegnőkkel pajtáskodtak; pártolták a művészeteket, úttörő szerepet játszottak a környezetvédelmi és emancipációs mozgalmakban, vagy éppen megbotránkoztatták a női tenisz világát; segélyszállítmányt vittek Afrikába, kábítószer-kereskedőkkel üzleteltek, netán utcai autóversenyben vettek részt Miles Daviesszel Manhattanben. Miközben kötötte őket a név, az elvárások és kiváltságok rendszere, mégis sikerült a saját jogukon, tehetségük, kitartásuk és világlátásuk révén kivívniuk az elismerést – így maguk is aktívan hozzájárultak az európai történelem alakulásához.
John Grisham: Ha itt a kegyelem ideje (Geopen Kiadó, 2022)
Jake Brigance, a Ha ölni kell legendás bátorságú védőügyvédje újra a tárgyalóterem főszereplője. Ezúttal egy 16 éves fiút képvisel, akit azzal vádolnak, hogy megölt egy helyi rendőrt. A déli Mississippi állambeli Clantonban a közhangulat gyors eljárást és halálbüntetést sürget. Brigance azonban tudja, hogy az ügy hátterében sokkal többről van szó, mint amit a látszat sejtet. Szándéka, hogy a fiút megmentse a gázkamrától, ám ezzel nemcsak karrierjét és anyagi helyzetét teszi kockára, de veszélybe sodorja egész családja életét is.
Harsányi Zsolt: Petőfi Sándor – A legismertebb magyar költő alig ismert élete (Alexandra Könyvesház Kft., 2021)
„Itt-ott legendákban, szájról-szájra adott történetekben még sokáig felbukkan. Esküdtek is, hogy látták.
Ha a csillag villámgyors útja végighasít az emberiség felett a mennybolton, a vakító fényesség után behunyt szem egy darabig még látja a csodálatos csillag vonalát.”
A magyar irodalom legnagyobb hatású költőjének lélekrajzát olvashatja ebben a regényben a kedves olvasó. Petőfi neve nem egyszerűen a népköltő vagy a forradalmár neve a magyar kultúrában, hanem a reményé: lehetséges felemelkedni a legalacsonyabb sorból is, lehetséges átalakítani a világot. Harsányi Zsolt klasszikus regényének főhőse a tehetségében bízó, és minden akadályt leküzdő ember megtestesülése, aki heroikus küzdelmet folytat önmagával és az őt körülvevő világgal.
A regényből megismert Petői mitikus alak ugyan, de nagyon is emberi, messze túlnőve az irodalomtörténetből ismert merev figurán. Szerelmein, családi kötődésein keresztül megismerhetjük esendő emberi arcát, ám a Sors nagyobb célokra szemelte ki: épp magánemberi esendőségeit levetkőzve volt képes megváltoztatni a hozzá nem túl kegyes Magyarországot.
Petőfi legendája máig nem vesztett erejéből. Olyan sikertörténet, amelynek még a korai vég sem szabhatott gátat, hanem a közösségi megváltás lehetőségét hozta a magyarok számára.
Ez Harsányi Petőfijének titka, és ez adja a 90 esztendő után újra kiadott könyvének újdonságát, amely a mai olvasók számára is árnyalhatja és új életre keltheti a nagy nemzeti költőről kialakult kultikus képet.
Guillaume Musso: A szajnai ismeretlen (Park Kiadó, 2022)
Hogy lehet valaki élő és halott egyszerre?
Feltámadó múlt. Borzongató végkifejlet.
Egy viharos decemberi éjszakán fiatal nőt húznak ki a Szajnából. Meztelen, a nevére sem emlékszik, de él. A Párizsi Rendőr-Főkapitányság orvosi ügyeletére viszik, ahonnan néhány óra múlva megszökik. A DNS-tesztek és a fotók szerint nem lehet más, mint Milena Bergman, a híres zongoraművész. Csakhogy ez lehetetlen. Milena több mint egy éve repülőgép-szerencsétlenségben elhunyt, holttestét azonosították és eltemették.
Raphaël, a lány egykori vőlegénye és Roxane, a nemrégiben félreállított rendőr szenvedélyesen veti bele magát a nyomozásba, elszántan próbálnak fényt deríteni a rejtélyre: ki játszik velük egyre ijesztőbb macska-egér harcot? A szálak messzire vezetnek, a párizsi művészvilág, egy radikális színház és a Dionüszosz-kultusz kulisszái mögé…
„- El fogod szúrni az ügyet, Botsa. Van egy halottunk, egy árva csecsemőnk, belekeveredett egy amerikai állampolgár, egy halottaiból feltámadt nő, egy híres író, a média ugrásra kész. Te leszel az első bűnbak.
A másik már hátat fordított neki, és figyelmeztetően felemelte az ujját.
– Az egész rajtad fog csattanni, Roxane. Előre el van döntve. És jogos is lesz a nagy pofád miatt.”
László Boglárka: A Bánlaky-örökség – Egymást keresztező sorsok, évszázados titkok (Libri Könyvkiadó, 2022)
„A történelem körbevesz, akár az erdő.”
László Boglárka nagyívű történelmi kalandregényében négy generáció életét kísérhetjük figyelemmel, a monarchiabeli boldog békeidőktől egészen napjainkig. A kötet lapjain így közel egy évszázad telik el, világháborúkkal, forradalommal, diktatúrával. Mindezen hatások alól nem vonhatják ki magukat a baravári kastélyban élő Bánlakyak és leszármazottaik sem.
A történet Bánlaky Pál gróffal veszi kezdetét. Az ő halálát követően a birtok a legkisebb fiához, Bálinthoz kerül. A grófot lenyűgözi az 1900-as párizsi világkiállítás, birtokát modernizálja, és az elsők között lesz automobil-tulajdonos Magyarországon. A gróf és felesége, Mária gyermekkoruk óta ismerik egymást, ám a szerelmet mindketten a házasságon kívül találják meg. A bonyodalmaknak azonban mindez csak a kezdetét jelenti…
Miközben a Bánlaky-kastélyban és -uradalomban számtalan sors fonala kapcsolódik össze, színes kor- és társadalomrajz bontakozik ki az olvasó szeme előtt, aki végül, amikor a mozaik utolsó darabja is helyére kerül, maga is megválaszolhatja a regényfolyam központi kérdését: elfuthatunk-e a sorsunk elől, vagy minden meg van írva számunkra előre?
J.D. Barker James Patterson: A zaj (Agave Könyvek, 2022)
Az oregoni Mount Hood közelében egy ismeretlen eredetű, pusztító erejű hanghullám söpör végig egy kis településen. A katasztrófában mindenki életét veszti, leszámítva egy testvérpárt, akik még időben elérték az egyik óvóhelyet. A jelenség hamarosan több helyen megismétlődik, és további megmagyarázhatatlan események is történnek. Egyesek szerint a kínaiak vagy az oroszok vetettek be egy új titkos fegyvert. Mások isteni eredetű megtorlásban hisznek.
A kormány a helyszínre küld egy csapatot, hogy kivizsgálja az esetet, de a csapat tagjai egymással ellentétes feladatokat kapnak. Dr. Martha Chan pszichológusnak, aki egészségügyi vészhelyzetekre szakosodott, tanulmányoznia kell a túlélőket. Alexander Fraser főhadnagynak, aki egész életében katonai pályára készült, és nem bízik a civilekben, el kell különítenie őket. Kisvártatva azonban teljesen eluralkodik a káosz, és mindenki kénytelen lesz összefogni, hogy megoldást találjanak az őrjítő zaj eredetére, ami senkit és semmit nem kímél.
James Patterson és J.D. Barker második közös regényében a rettegés eddig ismeretlen hangon szólal meg, és ez a hang a két méltán népszerű szerző képzeletvilágának legsötétebb zugaiból származik.
Háy János: Völgyhíd – Felnőttek ellen (Európa Könyvkiadó, 2022)
Ezek azok az évek, amikor a felnőttek elviselhetetlen hatalmasságokként magasodnak fölénk, amikor szinte kibírhatatlan a világ hamissága, a hazugságok, az árulások. Amikor meglátjuk a szüleink, a tanáraink hibáit, amikor az a biztonságos világ, amiben a gyerekkorunk zajlott, végérvényesen összetörik.
De ezek azok az évek is, amikor nagy szerelmek és nagy barátságok születnek, amikor megtudjuk, mit jelent érezni és gondolkodni.
Mi történik Péterrel, a zárkózott programozó fiúval, aki betegesen beleszeret Zsófiba? Mi történik Zsófival, aki szeretni akar, de nem akar különleges lenni? Mi történik Dedával, Zsófi testvérével, aki eleve különlegesnek hiszi magát, és megveti a felnőttek világát?
Erről szól ez a könyv.
Mi történt velünk, amikor Péterek, Zsófik és Dedák voltunk? Mi történik velünk, ha épp Péterek, Zsófik és Dedák vagyunk?
Erről szól ez a könyv.
Mi történik velünk, ha élünk?
Erről szól ez a könyv.
Darvasi László: Az év légiutas-kísérője (Magvető Könyvkiadó, 2022)
Darvasi László évtizedek óta az egyik legjobb elbeszélő, Az év légiutas-kísérője pedig igazi mesternovellákat tartalmaz. A történetek helyszíne legtöbbször a magyar vidék, ahova elköltözött, de elszakadni képtelen felnőttek térnek vissza újra és újra, ahol a különböző generációk nem értik meg egymást a legváltozatosabb módokon. Az írásokban mégis ott kísért mindig a humor, a komor helyzeteken is átüt a kíméletlen fantázia, és a legváratlanabb helyzetekben is felszikrázik a költőiség. A Magvető Kiadó ezzel a kötettel köszönti a hatvanéves szerzőt.
Lévai Jenő: Zsidósors Magyarországon (Európa Könyvkiadó, 2022)
Lévai Jenő (1892-1983) Budapesten született zsidó családban. A két világháború között a legismertebb sztárújságírók közé tartozott. Fontos lapoknál (az Újság, az Est-lapok,a Kis Ujság stb.) volt munkatárs, főszerkesztő, tulajdonos. Az első világháborúról szóló kötetei nagy sikert arattak. Tényfeltáró újságíróként a hatalom számára kínos ügyek sorát leplezte le, többek között a zsidók deportálásában később főszerepet játszó Endre László zsidófaló gödöllői főszolgabíró üzelmeit, aki 1944-ben igyekezett a nyilasok kezére adni őt. Lévai a nemzetközi gettóban élte túl a vészkorszakot. A második világháború utáni három évben a magyarországi zsidóság tragédiájának és az odáig vezető útnak a leírásával, dokumentálásával foglalkozott, és hihetetlenül rövid idő alatt hatalmas munkát végzett el. Óriási dokumentumanyagot gyűjtött össze és dolgozott fel. Több országot megjárt dokumentumok és tanúk nyomában. Először írta meg Raoul Wallenberg életrajzát. Egymás után megjelenő könyvei sorában az utolsó a nagy, összefoglaló mű, a Zsidósors Magyarországon. Ilyen jellegű összegző mű a vészkorszak után három évvel alig akadt a világon. Lévaitól ismerhették meg a magyarországi zsidóság sorsát a nagyvilágban angolul, németül, franciául. A Zsidósors Magyarországon az utolsó pillanatban jelent meg, mielőtt a szerzőt és tárgyát kizárták volna a nyilvánosságból. Lévai az ötvenes évek végén térhetett vissza a nyilvánosságba. A holokauszt kutatói máig alapműként támaszkodnak munkáira, amelyekben persze olyan adatok és állítások is vannak, amelyeket a történettudomány azóta pontosított vagy megcáfolt. A háromnegyed évszázaddal ezelőtt megjelent történelmi jelentőségű alapművet jelentősen kibővített, eligazító jegyzetanyaggal és Dési Jánosnak Lévai életéről szóló tanulmányával adjuk közre.
Forrás: Bookline.hu
