2024. szeptember Könyvajánló

A költő szerelmi élete azonban igencsak mozgalmas volt, verseiben és leveleiben más „kis női csukák” neve is rendre felbukkan az említetteken kívül. Egyik levelezőpartnere „Nyanyuci”, akinek alakját és szerepét Ady életében számos legenda és rejtély övezte – még a szakirodalomban is. Valóban ő volt az a múzsa, aki morfiumra szoktatta a nagy költőt?
Miért volt titok a kortársak előtt is, hogy Ady együtt élt az asszonnyal, sőt kettesben utaztak külföldre? Mi okból hallgatták el jelentőségét az eddigi Ady-életrajzokban?
Nyanyuci Ady Endrével való kapcsolatának történetét, illetve kettejük teljes, jegyzetekkel ellátott levelezését adja közre ez a kötet, mely nem csupán az Ady-filológia értékes forrásdokumentuma, hanem a huszadik századi nőtörténet érdekes fejezete is, s így a szélesebb olvasóközönség érdeklődésére is számot tart.

Mivel Sándor cár látszólag nem készült fel a háborúra, a francia győzelem biztosnak tűnik.
A Grande Armée mindent elpusztít, ami az útjába kerül. Carrey célja kevésbé világos. Zsarolás kényszere alatt kémnek áll a császár hadseregében, és azt reméli, hogy így követheti szerelmét, egy francia színésznőt, aki a moszkvai színházba ment dolgozni. Ahogy az utánpótlás egyre fogyatkozik és beáll a fagy, a Grande Armée kezd összeomlani. A háború örvényébe sodródva Carrey veszélyes utazásra indul, miközben az oroszok éhes farkasként köröznek körülötte. „Intrika, kémkedés és párbajok. Nagyszerű kalandtörténet, a háttérben Napóleon Oroszország elleni kudarcba fulladt inváziója.” Adrian Goldsworthy, történész, bestseller-író „A Napóleon ügynöke első fele szórakoztató – színes történet párbajokról, szerelmi ügyekről és szerencsejáték-barlangokról. A második fele Napóleon Moszkvából való rettenetes visszavonulásának kegyetlen, eleven beszámolója.” The Times „A Napóleon ügynöke egy epikus léptékű erőpróba, amely az olvasót belemeríti az ágyúfüst illatába és a kartácsgolyók fütyülésébe. Szinte érezni a félelem ízét. Az 1812-es hadjárat a hatalmas áldozatok, a lenyűgöző bátorság és egy olyan ember története, aki sosem tudta, mikor kell visszalépnie. Ben Kane az egyik legkiválóbb történelmi regényírónk, és a téma iránti szenvedélye minden oldalon átragyog.” Douglas Jackson, író

A szabadságnak ára van.

London, 1847. Alig pár mérföldnyire a várostól, csendes vidéki környezetben készülődés zajlik egy csapat fiatal nő fogadására. Szigorúan titkos, hogy pontosan hol van ez a ház, és a beköltözők nem ismerik egymást. Egy valami azonban közös bennük: mindannyian bukott nők.

Az Uránia-ház menedéket kínál prostituáltaknak, piti tolvajoknak, kitaszítottaknak – az újrakezdés lehetőségét. De vajon tudnak-e élni a lakók ezzel a lehetőséggel?
Angela Burdett-Coutts, a milliomosnő az Uránia-ház egyik mecénása. Légvonalban nem is olyan messze, Piccadilly környéki otthonában tartózkodik, amikor döbbenetes felfedezést tesz. A férfit, aki tíz évvel ezelőtt zaklatta, szabadlábra helyezték. Angela tudja, csak idő kérdése, hogy a rémálom újrakezdődjön.

E nagyon különböző háttérből érkező lányok, asszonyok sorsa egy ponton összekapcsolódik, hogy kiderüljön: a szabadságnak mindig ára van.
Stacey Halls negyedik regénye valós történetet dolgoz fel: Charles Dickens, a regényíró otthont alapított, amely menedékül szolgált a bukott nőknek. E könyv lapjain a ház története elevenedik meg.

Stacey Halls az angliai Lancashire-ben nőtt fel, az egyetemen újságírást tanult. Familiárisok – A pendle-dombi boszorkányok című regénye rögtön elsöprő közönségsikert aratott a történelmi fantasy olvasóinak körében: tizenkét nyelvre fordították le, és csak az Egyesült Királyságban több mint 200.000 példányban kelt el. Keménytáblás és puhakötéses kiadása egyaránt a Sunday Times bestseller listáján szerepelt. További regényei – A lelenc, Mrs. England – szintén Sunday Times-bestsellerek lettek, emellett számtalan díjat és jelölést zsebelt be velük.

A török fiú számára ekkor egy olyan kaland veszi kezdetét, ami ismeretlen emberek közé, egy idegen országba vezet, ahol az útja során felmerülő problémákon túl a múlt felsejlő titkaival és két mindenre elszánt maffiózóval is szembe kell néznie.
Egyik oldalán árulással és baljóslatú események sorával, a másikon igaz barátokkal, illetve a semmiből felbukkanó szerelemmel veszi a hátára Selim a világot, hogy a magyarországi kitérőt követően végül visszatérjen a gyökereihez.
Vajon miként alakul a jó és a rossz örök küzdelme? E történetben melyik oldal diadalmaskodik? Amelyik az értéket a vagyonban látja? Vagy az, amelyiket a gondoskodó szeretet irányítja…?

Találkozunk Isztambulban! – és ott majd mindenre fény derül.

A Hazatérés Grisham több regényének képzeletbeli színhelyén, Ford megyében játszódik, és Jake Brigance is színre lép. Az ügyvéd ezúttal nem a tárgyalóteremben brillírozik, hanem egy barátjának próbál segíteni. Vajon meddig mehet el, hogy törvényt ne sértsen?
Az Eperhold hőse egy fiatal férfi, aki tizenöt éve vár a halálsoron, hogy eldőljön a sorsa. Miután elfogy minden reménye, csupán egy szokatlan utolsó kívánságban lel vigaszra.
A címadó kisregény testvérei egy kanál vízben is megfojtanák egymást, pedig közösen kell vezetniük az apjuktól örökölt sikeres ügyvédi irodát. Amikor egy váratlan fordulat akár a cég bukását is okozhatja, kockázatos, hogy a fivérek nem tudják félretenni az ellenségeskedést, és csak egy harmadik félnek szavaznak bizalmat.

Napközben a helyi egyházi iskolában tanít alsósokat, esténként a családja tulajdonában lévő pubban segít be a bátyjának, Eamonn-nak. Itt ismerkedik meg Michael Agnew-val, egy ügyvéddel, aki az észak-írországi zavargások során elítélt fiatalok védelmével szerzett magának hírnevet. Michael protestáns és jóval idősebb Cushlánál, ráadásul nős is, de a lányt minden józan megfontolás ellenére magával ragadja a férfi műveltsége, és titkos viszonyt kezd vele.

A kisváros, ahol a történet játszódik, nem mentes a konfliktusoktól. Vegyesen lakják katolikusok és protestánsok, a rendőrök és az itt állomásozó brit katonák jelenléte már szinte megszokottá vált. Nincs nap, hogy a hírekben ne valamilyen, a zavargásokkal kapcsolatba hozható, erőszakos cselekményről számolnának be.

Egyik éjjel Cushla kedvenc diákjának apját majdnem halálra verik, és ez váratlan láncreakciót indít el. A lány megpróbálja védelmébe venni a tanítványát és annak családját, ám szép lassan minden veszélybe kerül, ami fontos neki az életben.

A Vétkek nagyszerűsége abban rejlik, hogy az elsőre komornak és nyomasztónak tűnő világa ellenére egy idő után valahogy mégis otthonosan kezdjük érezni magunkat benne.

Kennedy rendkívül megrendítő módon, a hétköznapi élet legapróbb mozzanatain keresztül mutatja be, hogyan lehet egy zavaros történelmi időszakban boldogulni, és milyen az, amikor az erőszak része a mindennapoknak.

…a kiszolgáltatottság fojtott hangjai, lassul a busz, megáll, a tömeg nyomulni kezd az első ajtó felé, legalább negyven ember egymást taposva, hogy minél előbb kiszabadulhassanak, és az ablakon át aztán föltűnnek sorban az alakok az út mentén, a háttérben itt-ott az árnyékban fekvő, megkövesedett hódarabok, arrébb a föld olvadástól nedves sávjai, egy-egy villanyoszlop és a felhős ég alján pislákoló sárgásfehér nap…”

A Fóbia főszereplője egy – a nemzetközi kutatói világban is tevékeny – fizikusnő, aki a történet folyamán az elméletek világából alászáll a hétköznapok valóságába. Egy világjárvány kibontakozásának első napjaiban rokonlátogatás céljából vidékre utazik, ahol aztán egy olyan összetett, egyszerre félelmetes és megfejtésre váró helyzetben találja magát, amely a családjáról és az önmagáról való tudását alapjaiban rengeti meg.
Szöllősi Mátyás új regényének első része a család-, a bűnügyi és a lélektani regény emlékezetes ötvözete. Mindamellett, hogy érzékeny portré egy magas intelligenciájú, de terhelt családból származó fiatal nőről, a sztereotípiákat messziről elkerülő látlelet a vidéki Magyarországról, a generációk kapcsolódásának mélyáramáról, avagy az egymásból következő – sokszor véletlenszerűnek látszó, ám mégiscsak logikus – események láncolatáról.

A vidéki kastély grófja felesége halála után valószerűtlen építkezésbe fog: egy elpusztíthatatlan kertet akar megalkotni. A munkálatokban részt vesz a városi zsidó kalandor éppúgy, mint az indulatait nehezen fékező művezető, Lackó. A városban már ott téblábol a Pestről eltanácsolt Gál Endre tanár, kattogtatja masináját a sokat látott fényképész, illetve élni tanul egy cselédlány, Erna, aki a történet kezdetén ébred rá az erejére. A magyar vidék, a főváros és a nagyvilág az egymásba kapcsolódó történetek színhelye. Zsidók, magyarok, szegények, gazdagok, okosok és bolondok a szereplők, illetve föltűnnek a régről ismert könnymutatványosok is. A történelem alakulása végül mindenkit, épelméjűt, ábrándozót és pragmatikust is próbára tesz, viszont a nagyregény cselekménye mindegyre nem várt fordulatokat vesz. Darvasi három generáción átívelő elbeszélése gazdag és magával ragadó látomás a 20. századról. A tét elég komoly. Eltűnik-e a mese. S ha valóban eltűnik, mi marad utána.

Az Osztálytalálkozó és A bezzeggyerek után most végre itt a folytatás. Az Ünnepi Könyvhétre jelenik meg a szerző harmadik kötete: Erika néni.

Miért kerül kínos helyzetbe a népszerű író a saját könyvheti dedikálásán? Hogyan menti meg a nagymama leleményessége a tragikus fordulatot vevő családi ünnepet? És mi történik, amikor kivételesen az egyébként elfoglalt apuka vesz részt a szülői értekezleten?

Charlie White nem hétköznapi ember, nem szokványos életúttal. A rádió feltalálása előtt született, és megélte, hogy okostelefont használjon. Az őt ért sorscsapásoknak köszönhetően hamar ki kellett alakítania a túlélési stratégiáit. Életének több mint száz kalandos éve alatt keresztül-kasul beutazta az amerikai kontinenst, szvingelt a jazzkorszakban, mentősként dolgozott a nagy gazdasági világválság gengszterháborúinak idején, tagja volt a nyitott szívműtéteket kikísérletező orvosgárdának, utazott az Amazonason Peru elnökének díszvendégeként…

Von Drehle fő kérdése, hogy vajon milyen tulajdonságok, képességek, milyen hozzáállás tesz valakit képessé arra, hogy drámai változások ellenére is mesterien boldoguljon az életben?
A Charlie könyve inspiráló történet egy bölcs emberről, aki szívósságával és alkalmazkodó képességével mindnyájunknak megtanítja, hogyan törekedhetünk a boldog és értékes életre.

Újabb változást a nagy szerelem és a Maléter Pállal kötött házasság hozott. Közös életük azonban mindössze három évig tartott, férjét 1956. november 3-án letartóztatták, 1958. június 16-án kivégezték. Gyenes Judith életét ezután az aggodalom, a remény, a hivatalossággal folytatott harc, az emlékek ápolása töltötte be. Szomorúan, de emelt fővel állt férje koporsója mellett 1989. június 16-án a Hősök terén, az 1956-os mártírok újratemetési szertartásán. Küzdelmes életútjáról az 1956-os Intézet megbízásából Molnár Adrienne készített interjúkat 1998-ban és 2013-2014-ben. A kötetet számos ritkán látott családi fénykép és dokumentum illusztrálja.

Dr. Peter Vajkoczy professzor a berlini Charité kórház Idegsebészeti Klinikáját vezeti. Három osztályon közel száz beteget látnak el egyszerre, ő pedig csapatával gyakran napi öt-hat műtétet is végez – leggyakoribb esetei a sztrók, az agydaganat, a bypass-műtét és a gerincoszlop különböző megbetegedései. Ezek a műtétek mind szellemileg, mind fizikailag megterhelők, rendkívül hosszúra nyúlhatnak, és nagyon bonyolultak. Az elkötelezettség, a gondosság és a szakmai kiválóság ellenére sem koronázza mindig siker a sebészek munkáját, ilyenkor fennáll a veszély, hogy a páciens súlyos fogyatékossággal ébred fel, vagy legrosszabb esetben túl sem éli az operációt.
Dr. Vajkoczy megnyerő őszinteséggel mesél arról, hogyan tervezik meg és hajtják végre a legnehezebb műtéteket, mi motiválja őt, mit érez akkor, ha kudarcot vall – és milyen, amikor minden a terv szerint alakul.

A fiatal Helytörténész a Ház százéves múltját kutatja. Az orosz-ukrán frontról szerzett élményeit összegező Haditudósító a háború okairól-előzményeiről készít beszámolót.
A Művészettörténész klasszikus festmények elemzéséről írja tanulmányát arról,hogy milyen szörnytettekre is képes az ember. Élők és holtak, a hatalom megszállottai, szolgálói és kiszolgáltatottjai közös időtérben találkoznak. Sándor Iván ezúttal is egyéni regényformát talált a személyes sorsok, a világállapot, a szellemi-művészi törekvések egységére. Alakjai felismerik a sötét erők embert nyomorító térnyerését, azt, hogy miben élünk.

Cora fiatal, hallássérült nőként keresi a helyét a világban. St. Thomas szigetére vetődve a véletlen úgy hozza, hogy a tengerparthoz közel egy furcsa kutatóközpontra bukkan. Az itt folyó állatkísérleteket vezető megszállott tudós alkalmazza, hogy segítse a munkáját a négy delfinnel.
Ezzel kezdetét veszi a modern tudomány egyik rendkívüli kísérlete: a nő megpróbálja megtanítani a delfineket az emberi nyelvre. Nehezen megszerzett tudása azonban összeütközésbe kerül a tudomány férfiak uralta világával, és fokozatosan rájön, hogy meg kell védenie az állatokat, és előbb-utóbb saját magát is.
A valós eseményeket feldolgozó regény a 60-as évek társadalmi kísérleteinek hangulatát idézi, beszél megértésről, állat és ember közti kötődésről, az önmegvalósítás nehéz küzdelméről.

„Cora minden nyelvlecke végén megvakargatta az állat hátát köszönetképpen. Azt mondta neki, hogy szereti. Egyre gyakrabban használta ezt a szót, amikor a delfinhez beszélt. Végül is ez is olyasvalami, amit egy anya mondana.”

Audrey Schulman Neukom- és Philip K. Dick-díjas regényíró, műveit tizenkét nyelvre fordították le. A massachusettsi Cambridge-ben él, ahol társszervezője egy energiahatékonysággal foglalkozó nonprofit szervezetnek. Magyarul ez az első könyve.

Ő már nincs közöttünk, de Korda György a mai napig telt házas koncerteket ad.
A legnagyobb sikerének mégsem ezt tartja, hanem azt, hogy kétévnyi heves (és sokáig sikertelen) udvarlás után feleségül vehette Balázs Klárit. Több mint negyven éve járják a világ színpadait. Ebben a könyvben mindent elmesélnek, ami fontos. Tényleg elment Gyuri kártyázni a saját esküvőjéről? Valóban retteg Klárika a repüléstől? Beleszeretett Gyuriba egy orangután? És tényleg verte már meg Klárika a párját pókerben?

Aldleighben, ebben az essexi kisvárosban azt rebesgetik, hogy kísértet járja az egyik környékbeli kúriát. Maria Vaduva nő létére csillagász lett a tizenkilencedik században, állítólag az ő szelleme kísért az elhagyott épületben.

Thomas Hartot megragadják Maria rejtelmes életének részletei, és egyre több időt szentel az égbolt tanulmányozásának. A nagy korkülönbség ellenére közeli barátságot ápol Grace-szel, aki szintén a helyi gyülekezet tagja, és akinek nehéz döntéseket kell meghoznia.
Hogyan lehet összeegyeztetni a ránk rótt kötelezettségeket legbensőbb vágyainkkal? Sarah Perry univerzális érvényű regényében csillagok és szerelem kérdései sokértelműen fonódnak össze.

Az aranykor New Yorkjában viszály dúl Joseph Pulitzer és William Randolph Hearst újságmágnások között. Amikor Grace Harrington állást kap Hearst újságjánál, olyan gyilkos világban találja magát, ahol egyetlen szenzáció megcsinálja vagy megtöri egy ember karrierjét, ám Kubából egy olyan történet bontakozik ki, mely megváltoztatja az életét.

A hírhedt havannai börtönben igazságtalanul fogva tartott Evangelina Cisneros a spanyol elnyomás alól felszabaduló Kubáról álmodozik. Amikor Hearst tudomást szerez a lány sanyarú sorsáról, a fotóját „Kuba legszebb lánya” aláírással az újságja címlapjára tűzi, és ezáltal Evangelina neve a kubai függetlenségért vívott harcba való amerikai beavatkozás csatakiáltásává válik.

Marina Perez, a kubai forradalmárokat segítő futár segítségével Grace és Hearts munkatársai megkísérlik kiszabadítani Evangelinát. Amikor azonban a kubai polgárokat gyűjtőtáborokba kényszerítik, és a USS Maine felrobbanása az Egyesült Államokat és Spanyolországot a háború felé sodorja, a három nőnek mindent kockára kell tennie a szabadságért folytatott harcban.