Történetünk

Gyöngyösön a tekintélyes számú intézményi, társulati, egyleti és egyéb könyvgyűjtemény miatt a korábbi századokban nem alakult ki városi köz-, nép- vagy nyilvános könyvtár. 1855-ben a tanács némi támogatásával, közadakozással megalapították a Városi Közös Kölcsön Könyvtárat. Egy 1864. szeptemberi jelentés a jól működő kaszinói könyvtárral együtt említi, néhány év múlva azonban a kölcsönkönyvtár megszűnt. A könyvtárügy évekre lekerült a tanács napirendjéről.

Az 1897, 1907, 1914, 1918, 1922, 1926. évi könyvtáralapítási kísérletek sem jártak eredménnyel. Az 1929. évi XI. törvénycikk rendelkezése sem hozott változást. Végre, 1932-ben a város engedélyével Reich Sámuel ügynök kölcsönkönyvtárat létesített a Hanisz-téren (a mai Fő téren). A nyilvános könyvtár létesítése azonban még hosszú éveken át csak terv maradt.

1948 júliusában a centenáriumi ünnepi napok idején a Gyöngyösi Könyvbarátok elhatározták, hogy megteremtik a város nyilvános könyvtárát. Bán Imre gimnáziumi tanár vezetésével 1200 db könyvet helyeztek letétbe a Fiókvárosházán (ma Zeneiskola) a létesítendő városi közkönyvtár számára. 1949. február 5-én meg is nyílhatott Gyöngyös Város Magyar-Szovjet Művelődési Társaságának Népkönyvtára. Gyűjteménye 3000 kötetből állott. 1949. szeptember 1-jén az MSZMT lemondott az alapítási jogáról, és a könyvtár Városi Népkönyvtár néven a városi tanács Marx Károly (ma Páter Kis Szaléz) úti alagsorába költözött.

1950. november 7-én létrejött Gyöngyös Város Könyvtára. 1952 őszén a Városi-Járási Kultúrház épületébe telepítették, miután a járás 500 kötettel bővítette a gyűjteményt. 1953 januárjától járási könyvtárrá alakították, tevékenysége azonban még mindig szűkös keretek között mozoghatott. Amíg a város 1954-ben 13.000, a járás csupán 500, 1955-ben a város 25.000, a járás még mindig csak évi 500 forint fejlesztési összeget adott a könyvtárnak. 1954-ben 1974 beírt olvasó, 56.478 db könyvet kölcsönzött. 1956. január 1-jén a könyvtár törzsanyaga 6000 kötet volt.

1957-ben a Petőfi u. 32. sz. épület emeletére költözött a könyvtár, és 1959-ben megnyitotta a felsővárosi, majd az alsóvárosi fiókkönyvtárat. 1958. december 1-jén a volt Orczy-kastély épületébe költözött az ismét átszervezett, Járási Tanács VB. Könyvtára néven tovább működő intézmény, amely túlnyomóan városi feladatot látott el. 1960. szeptember 1-jén áttért a szabadpolcos kölcsönzési rendszerre. 1962-ben a könyvtár mozgalom keretében 12 író-olvasó találkozót, 12 könyvtárnapot, 24 ismeretterjesztő előadást, 6 könyvkiállítást, 4 könyvnapot és 2 szavalóversenyt rendezett. Reklámtevékenysége is volt már ez évben, a kölcsönzést pedig a diafilmekre is kiterjesztette.

A megyei tanács a könyvtár kiemelkedő városi és járási munkáját látva dicséretben részesítette a könyvtárigazgatót. Az igazgató még 1962-ben útnak indította az általa szerkesztett Falusi Könyvtárost, amely éveken át a megye egyetlen könyvtároshíradója volt.

1964. január 1-jétől ismét Városi-Járási Könyvtár volt a neve. 1964. november 5-én nyílhatott meg a Városi Művelődési Házban a gyermekkönyvtár. A könyvtár állománya ekkor már 26.200 kötetre nőtt. Az olvasók száma 1963-ban 3067, a kölcsönzött kötetek száma 92.709 kötet volt, író-olvasó találkozókon 19 írót-költőt láttak vendégül, közöttük Darvas Józsefet, Dobozi Imrét, Tamási Áront, Váci Mihályt.

A fiókkönyvtárai is eredményesen működtek. 1967. szeptember 1-jén új helyén, a 6. sz. Általános Iskola aulájában nyílt meg, 1975. januárjáig működött itt. 1975 februárjában a mai helyén, az Iskola út 2. sz. alatti helyiségben szervezték újjá az I. sz. Fiókkönyvtárat. 900 körüli olvasójával, 10.000 kötettel szolgálja a déli városrész közművelődését.

1972. január 1-jétől a Városi-Járási Könyvtár lett a neve. A Városi Tanács VB. 1972-ben Heves megye Tanácsa VB. 25972. sz. határozatának megfelelően hozzálátott a központi könyvtár B típusú intézménnyé fejlesztéséhez.

1975. február 27-én a VB. így látta Gyöngyös közművelődési könyvtárhálózatát: A könyvtárak száma 5, a Központi Könyvtár a Mátra Múzeum nyugati szárnyában, a gyermekkönyvtár a Művelődési Központban, a fiókkönyvtárak a mátrafüredi Művelődési Házban, a Martinovics utcai iskolai napközis otthonban és február 13-tól az Iskola út 2. sz. épületben találhatók. Az olvasóhelyiségek száma 8, a könyvtári dolgozók létszáma 10, a technikai dolgozóké 3. Az 1975. évi költségvetés összege 910.000 Ft, melyből a béralap 345.000 Ft.

1974. december 31-én a könyvtárhálózat állománya 38.934 kötet (lakosonként 1), a középfokú központok között Gyöngyös a legalacsonyabb átlagúak közé tartozott. A 30.000 könyvtárlátogató 93.000 kötet könyvet kölcsönzött.

Az időközben megduzzadt könyvállomány egyre nagyobb elhelyezési gondokat okozott. A központi könyvtár csupán 293 m2 alapterülettel rendelkezett, ezért 1979-ben sor került a Bartók Béla úti raktár megnyitására. Itt kb. 10.000 kötet elhelyezése volt lehetséges. Az egyre gyarapodó állomány azonban ezt a raktárat is zsúfolttá tette. A könyvtár önálló, nagyobb épületbe való költöztetése, az olvasóközönség színvonalasabb könyvtári ellátása mind sürgetőbbé vált. A város vezetése a volt ferences kolostor emeleti szárnyait és a földszint kisebb részét jelölte ki a Városi Könyvtár számára.

1984. február 27-én a régi helyén bezárt a könyvtár és átköltözött az új épületbe. Az olvasóközönség számára azonban az átalakítások és belső munkák miatt csak november 19-én nyílhatott meg. Nem sokkal később ide költözött a gyermekkönyvtár is.

1984. december 31-én 89.000 kötet várta a város olvasóközönségét. A központi könyvtár hosszú (9 hónapos) zárvatartása miatt a látogatók száma (a fiókkönyvtárakkal együtt) 27.800 fő, a kölcsönzött könyvtári egységek száma 77.300, a könyvtárosok száma 15 fő volt.

A megszépült, 2000 m2 alapterületű, műemlékjellegű könyvtár megnyerte az olvasók tetszését is.

Az egyházi ingatlanok átadása miatt azonban a könyvtárra ismét költözés várt – a jelenlegi, Fő tér 10. alatti épületbe. Az új épület a volt Grassalkovich palota 1. és 2. emelete, ahol 1998. szeptember 25-én nyitotta meg ismét kapuit a városi könyvtár.