2023. július Könyvajánló

Keanu Reeves több mint színész: jelenség. Egyszerre vagány akciósztár, dögös izompacsirta, akit a People magazin az „internet pasijának” nevezett, a klasszikus motorok szerelmese, kis példányszámú művészeti albumok kiadója, élő mém – valódi legenda. Látszólag megszegi a 21. századi hírességekre vonatkozó összes szabályt. Hogyan képes minderre?

Alex Pappademas kultúrkritikus megpróbál választ találni Keanu kortalanságára és a karrierje által felvetett megannyi kérdésre. A csípős humorú, alapos kutatómunkával alátámasztott, a titokzatos színész iránti leplezetlen rajongással átitatott alkotás az első könyv, amely komolyan veszi a Keanu-jelenséget. Igen, beleértve a Johnny Mnemonicot is, amelyben Keanu elméje összeolvad egy delfinével. Mindeközben Pappademas bemutatja nekünk, hogy mit tanulhatunk Keanutól Hollywoodról, a tágabb értelemben vett kultúráról, és talán magáról az életről.

Mennyit ér a becsületed?

Missy Jonesnak, a fiatal és gyönyörű énekesnőnek mindenki fényes karriert jósolt, ám egy nap holtan találják Los Angeles-i lakásában. Minden jel arra mutat, hogy gyilkosság áldozata lett, az elkövető pedig nem más, mint a nő barátja, David Benning. Bár a jómódú gazdasági jogász tagadja a vádat, a bizonyítékok ellene szólnak, és az indítéka is erős.

Az ügy határozottan halad a tárgyalásig, ám minél több részlet kerül napvilágra, annál biztosabbá válik, hogy a gyilkosság csak a jéghegy csúcsa, és az igazság megértéséhez a nyomozóknak jóval messzebbről kell indulniuk. Egy olyan világba kell alászállniuk, amelyet elképzelhetetlen gazdagság, korrupció, sötét vágyak és hamis csillogás ural.

A nyomozás során feltárulnak a bűn városának mélységei, ahol pénzért majdnem bármi megvehető, és ahol a tehetség, a szépség és a fiatalság legfeljebb pillanatnyi boldogságra váltható.

Sienna Cole, az Elmejáték és A köd után című pszichológiai thrillerek szerzője, a fordulatokban bővelkedő cselekményszál mellett ezúttal sem mulaszt el leásni az emberi psziché legmélyére.

Frankfurt, 1927. A nagy háború ütötte sebek lassan begyógyulnak. Az emberek optimizmussal és tettvággyal tekintenek a jövőbe, mindenki szeme előtt egy jobb és modernebb élet lebeg. A három barátnő, Gesa, Inge és Margot biztosak benne, hogy mindhármukra fényes karrier vár. Gesa lelkes rajongója az új technológiának, a rádiónak, leghőbb vágya, hogy bemondónő lehessen. Inge híres énekesnő szeretne lenni: nagykanállal falja az életet, és meg sem áll, amíg egész Németország a lába előtt nem hever. Margot kivételesen tehetséges csellista, aki azonban olyan titkot rejteget, ami napvilágra kerülése esetén véget vethet zenei pályafutásának.
A három barátnőnek nincs egyszerű dolga a férfiak által uralt művészvilágban. Fel kell venniük a harcot a régi beidegződések ellen, be kell bizonyítaniuk, hogy a nők igenis állják a sarat, és alkalmasak az önálló, független életre. Ezért a lányok szövetséget kötnek, hogy valóra válthassák közös álmukat: a boldog és szabad életet.
A Rádiós lányok izgalmas és lélekemelő történet a női összetartás erejéről, és romantikus időutazás az 1920-as évek pezsgő Németországába.

Történelem és szerelem a Bodeni-tó mellett.

A restaurátor Ella és orvos férje 1944 tavaszán a svájci határ mellett fekvő német kisvárosba, Singenbe költöznek. Lukas a kórházi munkát választotta a frontvonal helyett.

Ellát kétségek gyötrik, tétován botorkál a Gestapo fenyegetésében élő város feszült csendjében.

A háború és a diktatúra éveiben elveszítette munkáját, családját, barátait. Úgy érzi, Lukas cserbenhagyta azzal, hogy belépett a náci pártba és kiszolgálja a politikai hatalmat.

Villájuk teraszáról kilátás nyílik a Hohentwiel várának romjaira. Ella itt üldögélve várja a férjét esténként. A hegytetőn egy nap különös fény villan. A nő a nyomába ered, ezzel olyan kalandba keveredik, amely az egész életét megváltoztatja.

Ella menekül válságba jutott élete és a háború zűrzavarából. Hova vezet az útja ebben a bénult, pusztulásra ítélt világban?

Miért tett úgy Agatha Christie egész karrierje során, mintha csak egyszerű „háztartásbeli” lenne, mikor ez nyilván nem igaz? Ahogy Lucy Worsley írja, „izgalmasan, pezsdítően modern” volt. Szörfözni járt Hawaiin, imádta a gyors autókat, és érdekelte az új tudomány: a pszichológia, amely komoly mentális krízisen segítette át.
Akkor miért játszotta – minden ellenkező bizonyíték dacára – a szemérmes, gazdag századeleji úriasszony szerepét?
1890-ben született, egy olyan korban, amikor világos szabályok szabták meg, mit tehet és mit nem tehet egy nő. Lucy Worsley életrajza nem csak a világhírű bestselleríróról szól. Hanem olyasvalakiről, aki a származása és a neme jelentette akadályokat legyőzve elképesztően sikeres dolgozó nő lett.
Lucy Worsley életrajza alapmű és rendkívül szórakoztató olvasmány. Személyes levelek és ritkán látott dokumentumok alapján mutatja meg, mennyire úttörő volt Agatha Christie – az a nő, aki tényleg megírta az egész huszadik századot.

„Agatha rettentő vonzó lehetett. Önéletrajzában pontosan kilenc különböző férfit említ meg (illetve utal rájuk), akik megkérték a kezét tizenhét és huszonkét éves kora között, s két eljegyzés is lett belőle. Derűsen tárgyilagos, amikor a kérőiről mesél.”

„Egy zseniális nő ír egy zseniális nőről: kihagyhatatlan.” – Antonia Fraser

Lucy Worsley, angol történész (sz. 1973), a Historic Royal Palaces alapítvány főkurátora, Agatha Christie mellett írt már nagysikerű könyvet Jane Austenről és Viktória királynőről, valamint történelmi műsorokat is vezet a BBC csatornáin.

1942-ben, egy békés, angol falucskában elegáns nő lépett ki a házából, hogy szokása szerint kerékpározni induljon. A szomszédjai által Mrs. Burtonként ismert odaadó feleség és háromgyermekes anya a brit vidéki háziasszonyok mintaképének tűnt.

Ahelyett azonban, hogy az élelmiszerjegy-tömbjével az üzletek felé kerekezett volna, sietve nekivágott az oxfordshire-i tájnak, hogy tudományos hírszerzési adatokat vegyen át az ország egyik legragyogóbb atomtudósától. E titkokat később a kerti vécéjében elrejtett rádión továbbította a szovjet hírszerzésnek.

Mrs. Burton – lánykori nevén Ursula Kuczynski, fedőnevén pedig „Szonja” – ugyanis korántsem egyszerű brit háziasszony volt. Német zsidó családból származott, hithű kommunista lett, a szovjet Vörös Hadseregben ezredesi rangot viselt, és kiválóan képzett kém volt. Svájcban Hitler elleni merénylet tervezésében vett részt, Mandzsúriában a japánok ellen kémkedett, és segített a Szovjetuniónak az atombomba megépítésében – a huszadik század néhány legveszélyesebb kémakciója köthető Szonja nevéhez. A történetét mégsem mesélték el soha – egészen mostanáig.

Talányos történetek. Tóth Krisztina új kötete az elmúlt években született elbeszéléseit és tárcanovelláit tartalmazza – egy repülő légörvénybe kerül, egy idős asszony a gyógytornásznál felejti a karóráját, és többé nem lehet elérni, egy nő ellop egy piros kabátot a céges buliban, valaki nem találja a szemüvegét, rejtélyes üzenet érkezik, hogy meg kell etetni egy ismeretlen kutyát. Az Ahonnan látni az eget a jelenről szól, a velünk, körülöttünk élő emberek életének egy-egy hétköznapi epizódját emeli ki és mutatja meg: az olvasó pedig hol a háttérben meghúzódó válságokat, tragédiákat, hol pedig a mindennapi abszurditást, a felszabadult nevetést viszi magával belőlük. Tóth Krisztina kis történeteink nagy mestere – éleslátása, humora, finom megfigyelései méltán teszik napjaink egyik legjobb írójává.

A Háború és háború főhőse egy vidéki levéltáros, Dr. Korin György, aki munkahelyén váratlanul egy különös kéziratra bukkan. Nem tudni, ki írta a szöveget, a keletkezés idejéről is csak találgatni lehet, de a tartalma fokról fokra, egyre jobban rabul ejti Korint. Négy férfiról van benne szó, akik a világtörténelem különböző fordulópontjain bukkannak föl, hol Krétán, hol Velencében, hol Kölnben, és mindig menekülniük kell a háború, a rombolás elől. A levéltárost olyannyira a hatalmába keríti az ismeretlen szerző elbeszélése, hogy úgy érzi, neki is menekülnie kell: mentenie és a világgal megismertetnie a titokzatos szöveget. Elhagyja otthonát, pénzzé teszi mindenét, és repülőjegyet vesz New Yorkba, a világ közepébe. Azt reméli, ott megtalálja a megoldást a kézirat rejtélyére, az értelmére és a saját életére is.
A Háború és háború először 15 éve jelent meg. Azóta az ezredvégből századelő lett, a világ közepén New Yorkban pedig már nem azok a tornyok állnak, hanem a Ground Zero; a regény bábeli összefüggései, jelenprofetikus mondatai pedig folyamatos jövőidőnkben még aktuálisabbak.
A mostani kiadás tartalmazza Krasznahorkai László Megjött Ézsaiás című levelét, mely eredetileg bejelentette ezt a regényt. Az idő átzökkent: az író akkori előzetes üzenete így lesz ennek a csodálatos regénynek a nyitánya.

Megjelent Krasznahorkai László hatvanadik születésnapjára.

A 21 éves Justine két dolgot szeret az életben: a zenét és a hatvan év feletti embereket. Nagyszüleivel és testvérként szeretett unokatestvérével él együtt, akivel egyszerre jutottak árvaságra, amikor 17 évvel ezelőtt a szüleik autóbalesetet szenvedtek. A fiatal lány egy idősek otthonában dolgozik segédápolónőként, és imádja hallgatni a lakók történeteit. Különösen mélyen kötődik a 93 éves Hélene-hez, a 19-es szoba lakójához, aki egész nap az ablak mellett ül, saját meggyőződése szerint a tengerparton, és várja a férjét és a kislányát, hogy kijöjjenek a vízből. Justine egy kék füzetbe kezdi írni Hélene és Lucien különleges szerelmének a történetét, és miközben ez a szerelem magával ragadó regénnyé válik, Justine-nek meg kell küzdenie saját családja több mint másfél évtizeden át elhallgatott szörnyű titkával is.
Lehet-e újratanulni egy szerelmet? Lehet-e mentség a szenvedély a legsúlyosabb árulásra? Megtaníthat-e mások szerelmi története arra, hogy hogyan kell szeretni?
A kivételes elbeszélői képességgel rendelkező Valérie Perrin első regényében finoman fonja össze a két fő történetszálat, így az önmagukban is poétikus történetek egymást erősítve teszik sokáig emlékezetessé a könyvet.

1944-ben, amikor a városban megkezdődik a gettósítás, egy kolozsvári orvosnő a dajkára bízza gyermekét. Erzsi és a férje kétségbeesetten ügyelnek rá, hogy sem a szomszédoknak, sem a rokonoknak ne tűnjön fel a pár hónapos csecsemő jelenléte, míg reménykedve várják a háború végét. Tompa Andrea regénye ennek a gyermeknek a sorsát követi végig, ahogy a főhős mindenféle kerülőutakon kerül kapcsolatba a saját történetével.

„Aki ismeri önmagát, a saját sorsát, az megmenti a világot.”

New York Times Bestseller
Az év könyve: WASHINGTON POST, TIME, GUARDIAN, BOOKLIST

„Briliáns.” – Richard Osman
„A dzsesszkorszak Londonban, minden őrületével, pezsgésével és kétségbeesésével… Atkinson még a legsötétebb pillanatban is képes felmutatni az emberség jelzőfényét.”
Gillian Flynn, a Holtodiglan című bestseller szerzője

1926. Az ország még mindig próbál magához térni a háború után, London szédítő éjszakai élet központjává válik. A Soho klubjaiban egymást érik a sztárocskák, külföldi előkelőségek és a gengszterek. A lányoknál egy tánc ára egy shilling.

Ebben a csillogó világban Nellie Coker a királynő, aki könyörtelen ambícióval igyekszik előmozdítani hat gyereke boldogulását. Sikerével óhatatlanul ellenségeket is szerez, fenyegetések sorával kell szembenéznie. A Soho a felszínen harsány vidámságot áraszt, a mélyben azonban sötét szándékok munkálnak. A város, ha az ember nem vigyáz, bárkit elveszejt.

Stephen King négy hátborzongató elbeszélést tartalmazó kötetének központi témája a bosszú, a megtorlás és az erőszak legkülönbözőbb, akár egészen hétköznapi formái. Az első és leghosszabb történet helyszíne egy nebraskai tanyaház Hemingford Home-ban, ahol a gazda, Wilfred épp azt tervezgeti, miként ölje meg a családi földet egy nagyvállalatnak eladni készülő feleségét. A kisváros King rajongóinak a Végítélet című regényből már ismerős lehet, hiszen az abban szereplő Abigail anya lakott itt, az Az című regényben pedig felnőttkorában Ben Hanscom költözik ugyanide. Az „1922” mesterien adagolja a feszültséget a szörnyű esemény következményeinek poklába egyre jobban alászálló, gyarló központi figura vallomásában. „A dagadt sofőr” történetében egy zárkózott írónő vidéki felolvasóestje után hazafelé tartva lerobban, majd támadás áldozatává válik, hogy végül újabb és újabb váratlan csavarok után jussunk el a horrorisztikus kifejlethez. A „Hosszabbítás jutányos áron” rövid elbeszélésében egy rejtélyes, ördögi figurával kötött üzlet nemcsak megmenti Dave Streetert a halálos kórtól, hanem egy életen át tartó neheztelésért is gazdag kárpótlást ad. Az „Egy jó házasság” főszereplője, Darcy Anderson épp ceruzaelemeket keres a garázsban, ám véletlenül nekiütközik férje egyik dobozának, és leleplezi párja évtizedeken át rejtegetett titkos, borzalmakkal teli életét. Mind a négy írás lebilincselő izgalmakat tartogat, és a szerzőtől jól ismert kíméletlenséggel boncolgatják, vajon meddig mehetünk el szeretteink ellenében. Nem véletlen, hogy a már élő klasszikusnak számító King új kötete Bram Stoker-díjat kapott.

New York Times Bestseller

„Az a fajta könyv, ami megnevettet, megríkat, amitől fel akarod hívni telefonon azokat, akiket szeretsz. Kivételes élmény.” – Emily Henry
„Gyönyörteli.” – Boston Globe

Mi lenne, ha elutazhatnál a múltba?

Alice holnap lenne negyven. Aztán reggel felébred, és 1996-ban találja magát. Újraéli a tizenhatodik születésnapját. Nem csak az döbbenti meg, milyen volt a külseje kamaszkorában, nem is az, hogy viszontlátja a fiút, akibe gimiben bele volt zúgva: legjobban az apján hökken meg, aki alig több mint negyvenévesen sármos, energikus. Így, hogy rálát élete további menetére, néhány múltbeli esemény új értelmet nyer. Ha változtathatna valamin, megtenné?

A jelenben, mi tagadás, nem boldog. Az apja kórházba került, párkapcsolata nincs. Tulajdonképp semmi vész, de ez így mégsem az igazi. Talán a múltba tett kirándulás segít rájönni, mi hiányzik?

Madár tizenkét éves kisfiú. Egyetemi oktatóból könyvtári alkalmazottá lefokozott, megtört apjával tengődnek egy kollégiumi szobában. Az anyja három éve elhagyta őket. Madár nem tudja, miért, és hogy hová tűnt. Ám egyszer csak levelet kap: rajzolt macskák sokaságát rejti a boríték. Az anya üzent neki – s a fiú a rejtély nyomába ered: meg kell találnia az édesanyját és meg kell tudnia, miért menekült el a családjától. Nem könnyű feladat, mivel az Egyesült Államokban a hazafiság jegyében különösen éber szemmel figyelik az ázsiai származású polgárokat – a velük szembeni atrocitások mindennaposak, sok esetben, törvénnyel szentesítve még a gyermekeiket is elszakítják a szüleiktől, nehogy „az amerikai kultúra” csorbát szenvedjen. Madár költő anyja, Margaret pedig kínai bevándorlók gyermeke – verseinek sorai ráadásul jelmondatokká váltak a tüntetések transzparensein. A Hiányzó szívünk a szeretet és a gyűlölet regénye – lírai kitárulkozás a szülő-gyerek kapcsolatról, a világ bámulatra méltó mesés csodáiról, egyben dermesztő kortárs valóságkép a mesterségesen generált társadalmi feszültségekről, gyűlöletpropagandáról, emberiességünk elvesztéséről.

A lisszaboni óceanárium egyik tartályában a vízben lebegő holttestet találnak. Minden nyom Maria Flor bűnösségére utal, így le is tartóztatják. Egyetlen ember segíthet rajta: a férje, Tomás Noronha. Hogy bebizonyítsa felesége ártatlanságát, Tomásnak meg kell találnia a valódi elkövetőt. Ez vezeti el az áldozat titkos projektjéhez – és Hieronymus Bosch legezoterikusabb festményének, A gyönyörök kertjének rejtelmeihez. A kutatás végén a természet egyik legcsodálatosabb titka áll: az állatok intelligenciája, érzelmei és tudata.

Az Állati lelkek című könyvében a tudományos thriller mestere egy olyan kalanddal tér vissza, amely leleplezi az ember bestialitását, és feltárja az állati intelligenciát. José Rodrigues dos Santos az etológia legújabb tudományos kutatásaira alapozva arra késztet minket, hogy szembenézzünk az emberiség legsötétebb oldalával.

Forrás: bookline.hu