2023. november Könyvajánló

Karikó Katalin szerény körülmények között, vályogházban nőtt fel, olyan szülők gyermekeként, akik igyekeztek mindent megadni neki, hogy megvalósíthassa álmait. Mert a kislány eszmélésétől fogva csodálta az őt körülvevő varázslatos élővilágot, és szerette volna megismerni, amennyire csak lehetséges.

Először Magyarországon, majd Amerikában lett kutató. Sohasem az elvárásoknak próbált megfelelni; konokul végezte kísérleteit, mert hitt abban, hogy kutatásai egyszer majd hozzájárulnak súlyos betegségek gyógyításához. A bürokrácia hatalmaskodóival szemben hosszú éveken át folytatott küzdelem után végül eljött az ő ideje. A Covid elleni leghatékonyabb vakcina gyors előállítása az ő fantasztikus munkája nélkül nem lett volna lehetséges. Eredményei egy az emberiség sorsát meghatározó másik kutatást, a rákbetegségek kialakulásának és terjedésének feltárását is új szintre emelhetik.

Önéletrajza nemcsak tudományos pályafutásáról szól: benne van az ellentmondásos kádári évek Magyarországa, ahol a szegény családból származó, tehetséges gyerekek mégiscsak lehetőséget kaptak, hogy egyetemet végezzenek. Katalin kénytelen-kelletlen követte néhány magyar származású, világhírű tudós útját: pályáját ő is Amerikában teljesítette be… A könyvben benne van a magánélet minden nehézsége és szépsége is. A férj, Béla, aki mindvégig támogatta, bátorította Katalint, és lányuk, Zsuzsi, aki kétszeres olimpiai bajnok lett evezésben, amerikai színekben.

Karikó Katalin könyve tudósoknak és fiatal kutatóknak kötelező olvasmány. De ez a mesébe illő történet alighanem mindenki számára tanulságos, hiszen arról szól, hogyan lett egy magyar lányból számos kiváló egyetem díszdoktora, szinte minden jelentős természettudományos díj kitüntetettje, a világ 100 legbefolyásosabb emberének egyike (a Time felmérése alapján), az Év Nője (a Glamour magazin szerint)… Karikó Katalin egy újabb magyar, akit ma már az egész világ ismer, elismer és tisztel.

„Karikó Katalin története inspiráló erővel hat. Mindenkinek el kell olvasnia, aki valaha is kételkedett abban, hogy a tudomány, az innováció és az eltökéltség meg tudja változtatni a világot.”

Bill Gates

„Karikó Katalin figyelemre méltó élettörténete (amely egyébként nem messze indult onnan, ahol én a gyerekkoromat töltöttem) arra biztat minket, hogy ne hátráljunk meg akkor sem, ha komoly nehézségekbe ütközünk. Állhatatosságra bátorít, arra, hogy vigyük végig azokat a fontos elképzeléseinket, amelyek megváltoztathatják a világot.”

Stefan Hell, kémiai Nobel-díjas – 2014

„A gyerekkoromat egy helyen töltöttem, Kisújszálláson: ezt a környezetet jól ismertem. Talán még természetesnek is vettem: a sok színes virággal hímzett díszpárnákat a kanapén, a fényszöget, amelyben kora reggel a függönyszemeken át árad be a napfény. A masszív, kopottas asztalt, amely mellett több ezerszer étkeztem, és éveken át a házi feladatot írtam. Apukám mély és meleg énekhangját, amikor reggelenként a házi munkát végzi. Anyukám paprikásának jellegzetes illatát, hagyma, paprika és tejföl olyan arányban, amit csak ő tud, azt az illatot, amely olyan egyedi, mint egy ujjlenyomat.

Ez az élet, gondolom. Az én életem ilyen.

Aztán egy nap összepakolok. Már korábban is volt, hogy elmentem otthonról, de a mai nap más. Ez az elmenetel nem egy hétre szól, de még csak nem is egy nyárra. Ez valami egészen új: egy új élet kezdete. Ezt megértettem, még ha nem is tudtam még, hogy mit jelent.”

Életet szerelemért…

Berlin, 1943

A náci Németországban Margot nem hajlandó behódolni Hitler hatalmának. Kirúgják varrónői állásából, mert egy zsidó férfihez ment feleségül. Barátai elkerülik, és a saját anyja is kitagadja, azonban ő férje mellett marad. A Gestapo kifosztja otthonukat, de Margot-nak a szeme sem rebben. Utcára kerülnek, és hajléktalanokká válnak, ő akkor is hűséges marad szerelméhez. Amikor légiriadó alatt hitvesét nem engedik le az óvóhelyre, ő akkor sem tágít mellőle. Mikor az a hír járja, hogy lágerekbe deportálnak embereket, akkor sem hajlandó lemondani házastársáról.

Végül a nácik letartóztatják a férjét, tucatnyi másik férfival együtt. Margot ekkor dönt úgy, hogy harcolnia kell.

A kizárólag szeretettel felvértezett Margot életét kockáztatva tiltakozik a Gestapo központja előtt. A példáján felbátorodva hamarosan több százan gyűlnek össze a téren.

Vajon Margot elérheti a lehetetlent, és megmentheti férjét? Vagy amikor szembetalálja magát a halálos SS-tisztekkel, feláldozza az életét egy nemesebb célért?

A USA Today bestsellerszerző Ellie Midwood igaz történeten alapuló regénye megmutatja, hogy amikor a gonosszal nézünk farkasszemet, akkor a szeretet hatalom, a bátorság pedig fertőző. A tömegek hangját nem lehet elhallgattatni.

„Igazán lenyűgöző, inspiráló olvasmány.” – Nicki’s Book

„Szívmelengető és megindító történet.” – Lioness of Literacy

Amikor Selma Lagerlöf elkezdi Stockholmban a tanárképző főiskolát, csomagjában boldog gyermekkorát viszi magával. Egy hajadonnak a diploma megszerzése az egyetlen lehetőség arra, hogy anyagilag függetlenné váljon. Selma soha nem akart férjhez menni, de az írói pálya egész más! Azonban az odavezető út hosszú és nehéz. Otthonát, a Marbackában fekvő paraszti birtokot – az adósságok miatt – el kell adni, de a legfontosabb dolgot soha nem veszíti el: az önmagába vetett hitét. Elbeszélései megtörik az irodalmi konvenciókat, a társadalmi szabályok határát feszegetik, amivel az írónő kihívja maga ellen a férfiak haragját. 1909-ben a nők közül elsőként kapja meg az irodalmi Nobel-díjat, és Nils Holgersson alakjával az egész világon felébreszti a Svédország iránti vágyakozást. Imád utazni, és szerelmi háromszögben él annak minden magasságával és mélységével.

Charlotte von Feyerabend életrajzi regényében Selma Lagerlöf nyomait követi, aki egyenesen Svédország lelkéből írta történeteit.

Az ipari forradalom példátlan változásokat hoz a textilmunkások életébe, a burjánzó modernizáció és a veszélyes új gépek munkahelyeket tesznek feleslegessé, családokat szakítanak szét, és még nagyobb szegénységet hoznak. A Fonó Jenny megjelenésével a textilgyártás és az ipar új korszaka kezdődik, generációkon keresztül megváltoztatva a szereplők életét, akik a nélkülözés miatt lázadásokban, sztrájkokban, géprombolásban vesznek részt, és a kényszertoborzásnak is ellenállnak. Ebben a nyugtalansággal teli világban, ahol mindenki a túlélésért küzd, megismerhetjük a kingsbridge-iek egy kis csoportjának történetét; egy anyát, akinek egyedül kell helytállnia, amikor férje munka közben meghal; egy előkelő lányt, aki mindenkivel dacolva szegény gyermekek számára vasárnapi iskolát nyit; egy jólelkű fiatalembert, aki váratlanul megörököl egy veszteséges vállalkozást; egy takácsot, aki leleményes ötleteivel segíti barátai életét; egy férfit, aki mindenkin átgázolva védi megszerzett vagyonát.
Az ipari forradalom okozta megpróbáltatásokat még tovább fokozzák a sok évig elhúzódó napóleoni háborúk, amelyek befejezéseképpen a szövetséges csapatok a waterlooi csatában – amelyben a kingsbridge-i főhősök is fontos szerepet vállalnak -, Wellington herceg vezetésével végérvényesen vereséget mérnek Napóleon seregére.

Ken Follett ebben a legújabb művében karizmatikus hősöket és hősnőket alkotott, gazdag és összetett cselekménnyel, új helyszínekkel és aprólékos kutatásokból származó történelmi részletekkel. A történet által új perspektívában láthatjuk a XVIII-XIX. századi Európát megrengető változásokat.

KEN FOLLETT – napjaink egyik legsikeresebb írója – eddigi 36 könyve már 188 millió példányban jelent meg világszerte. Első bestsellere, A Tű a szénakazalban egy második világháborús kémtörténet. 1989-ben jelent meg A katedrális, mindmáig Follett legnépszerűbb regénye, amely világszerte vezette a népszerűségi listákat, és bekerült Oprah Könyvklubjába. Hasonlóan sikeresnek bizonyultak a folytatásai, Az idők végezetéig, A tűzoszlop, valamint előzménykötete, az Egy új korszak hajnala. A Kingsbridge-sorozat példányszáma világviszonylatban meghaladta az 50 milliót.
Follett az angliai Hertfordshire-ben él feleségével, Barbarával. Kettejüknek együtt öt gyermeke, hat unokája és három labradorja van.

A legendás történetmondó, Stephen King képzelete legmélyebb kútjába merül alá ebben a varázslatos regényben.
A Tündérmese csodálatos és káprázatos regény, amely megható tisztelgés Lovecraft, Ray Bradbury, C. S. Lewis és a fantasztikum számos más szerzője előtt. Kiválóan ötvözi Óz Smaragdvárosát a Grimm fivérek meséivel és az üveghegyen túl is rettegve hallgatott gótikus rémtörténetekkel. Charlie Reade egy átlagos középiskolás srác, remekül baseballozik, a focicsapat egyik legjobb játékosa, és szorgalmas tanuló. De nagy terhet cipel a vállán. Édesanyja hétéves korában életét vesztette egy autóbalesetben, az apját pedig a gyász és a bánat az ivásba száműzte. A fiúnak túl hamar kellett megtanulnia, hogyan vigyázzon magára – és a lassan felépülő apjára.
Évekkel később Charlie egy nap találkozik a környékükön élő, egykoron szebb napokat megélt Radar nevű kutyával és magának való, idős gazdájával, Howard Bowditchcsal, mikor megmenti a nagy házában remeteként élő öregembert. A gondoskodó Charlie végül ápolóként marad Mr. Bowditch mellett, és közben nemcsak az idős férfihoz kerül közelebb, hanem teljesen szívébe zárja Radart. Amikor Bowditch váratlanul meghal, Radart és a vagyonát is a fiúra hagyja, valamint egy rejtélyes magnókazettát, amelyen elmeséli különös, senki által nem ismert történetét. És hogy milyen titokzatos világot rejt a zárt fészer a hátsó udvaron. Charlie-nak végül alá kell szállnia a különös országba, hogy megmentse beteg kutyája életét, és megküzdjön e másik világot elátkozó gonosszal.

Stephen R. Covey, A kiemelkedően eredményes emberek 7 szokásának szerzője ezúttal feleségével, testvérével és sógornőjével együtt azt mutatja be, miként alkalmazták ők, és hogyan gyakorolhatják mások is ezeket az időtálló, sokszorosan bevált alapelveket egy bensőséges, erős és boldog házasság megteremtéséhez.

Kurt elképesztő állításokat tett a családja történetéről. Valóban rokonai voltak Franz Kafkának és annak az Oskar Schindlernek, akit a Schindler listája miatt ismer a világ? Vagy Adolf Hitler zsidó orvosának, dr. Blochnak? Mi történt valójában a kristályéjszakán, amikor a nácik félholtra verték Kurt édesapját, majd kifosztották a házukat? Miután Kurt 2007-ben meghalt, Meriel úgy érezte, el kell rendeznie magában a vele kapcsolatos vegyes érzéseket, és meg kell oldania az utána itt maradt rejtélyeket. Munkához látott: fényképekkel, papírokkal kezdte, amelyeket Kurt világtól elzárt kis házában talált. Majd útra kelt, követte a nyomokat Ausztriában, Olaszországban és az Egyesült Államokban. Felkereste a családi viszályok és háborúk miatt szétszórt, egymástól elválasztott rokonokat. Túlzás nélkül állítható, hogy rendkívüli történetet sikerült megrajzolnia, amelyben lepereg két évszázad, lezajlik két háború és megszületik egy családi vállalkozás: a Schindler kávéház. 1922-ben nyílt meg, alig néhány évvel az első világháború szörnyűségei után, és a pazar innsbrucki társasági élet központja lett. És aztán megjöttek a nácik. A Schindler kávéház története, a belőle induló, majd oda visszakanyarodó megannyi történet több minden egyszerre: visszaemlékezés, családtörténet és az osztrák zsidók korábban el nem beszélt krónikája. Megmutatja, micsoda ereje van az alkotó írásnak, és mélyenszántó gondolatokat közöl emlékezésről, igazságról, traumáról – és a torta fontosságáról.

Férje a bánaton kívül egyetlen dolgot hagyott maga után: egy írországi, lepusztult kúriát, a Ludlow-házat. Connie abban bízva költözik be az ódon épületbe, hogy válaszokat kaphat gyötrő kérdéseire, és gyógyírt találhat szenvedésére. A kúria melletti kis faluban nem fogadják kitörő örömmel a jöttment amerikait, akinek tervei vannak az épülettel. Az ellenséges hangulatban Connie-nak csupán Eve nyújt segítő kezet, akiről kiderül, múltja az övéhez hasonlóan tragikus, és aki valaha a Ludlow-ház ragyogó úrnőjének mondhatta magát. A hölgyek végül a ludlow-i nőegylet foltvarró körében találnak egymásban igaz támaszra, miközben fájdalmukat és emlékeiket patchwork takarókba öltik. A Bálterem kávézó és A bíró felesége szerzőjének legújabb regénye szívszorító és felemelő történet a női barátság és gondoskodás minden nehézségen átsegítő erejéről.

A legendás kém és restaurátor végre megszakította kapcsolatát az izraeli hírszerzéssel, és csendben letelepedett a családjával Velencében, az egyetlen helyen, ahol valaha is békére lelt.
Amikor azonban a különc londoni műkereskedő, Julian Isherwood felkéri, hogy vizsgálja ki egy évszázados festmény újrafelfedezésének és eladásának körülményeit, halálos macska-egér játékba keveredik, amelyben semmi sem az, aminek látszik.
Gabriel hamarosan rájön, hogy a szóban forgó mű, egy ismeretlen nő portréja, amelyet Van Dycknak tulajdonítanak, szinte biztosan ördögien ügyes hamisítvány. Hogy megtalálja a titokzatos figurát, aki a képet festette – és leleplezzen egy több milliárd dolláros csalást -, megtervezi karrierje egyik legkifinomultabb átverését. A keresett ember tükörképévé kell válnia: a legnagyobb műkincshamisítóvá, akit a világ val

1944 áprilisában Rudolf Vrba egyike volt azon keveseknek, akiknek sikerült megszökniük Auschwitzból. A szabadulás mellett az volt a célja, hogy a világ elé tárja az igazságot a haláltáborról, és figyelmeztesse az európai zsidókat – leginkább a magyarokat – arra, hogy mi vár rájuk a vasútvonal másik végén. Fogolytársával, Fred Wetzlerrel részletesen kidolgozták a szökést, hegyeket másztak meg, folyókon keltek át, németek golyói elől menekültek, míg végül Szlovákiában tollba mondták a leleplező igazságot Auschwitzról: egy minden részletre kiterjedő jegyzőkönyvet, amely végül Franklin Roosevelt, Winston Churchill, sőt magának a pápának is a kezébe került. Mégis csupán alig néhányan hallgattak a figyelmeztetésre, melyet Vrba – mindössze tizenkilenc évesen – élete kockáztatásával tárt eléjük. Egyesek képtelenek voltak elhinni a benne leírt borzalmakat. Mások jobbnak láttak hallgatni. Vrba kétszázezer zsidó megmentésében működött közre – de haláláig hitte, hogy ez a szám lehetett volna sokkal több is. Jonathan Freedland elismert újságíró és bestsellerszerző Rudolf Vrba, egy zseniális, de zaklatott elméjű ember, egy tehetséges „szabadulóművész” történetét meséli el, aki már tizenévesen megértette, hogy az igazság és hazugság közötti különbség életet vagy halált jelenthet. Rudolf Vrbának Anne Frank, Oskar Schindler és Primo Levi mellett a helye, olyanok között, akiknek története alapvetően formálta azt, ahogyan ma a holokausztot látjuk. Jonathan Freedland a Guardian publicistája és korábbi külföldi tudósítója. A BBC Radio 4 kortárs történelmi sorozata, a The Long View műsorvezetője, közéleti podcastokat vezet, 2014-ben elnyerte az újságírók Orwell-díját. Tizenkét könyv szerzője, kilenc ezekből thriller, amelyeket nagyrészt Sam Bourne álnéven jegyez.

Kezdő elemzőként dolgozik a város legrangosabb befektetési cégénél. Reggelente a vonatablakból lesi a felső tízezer pazar házait.
Egy nap aztán névtelen e-mailt kap, amely megtöri unalmas rutinját: az egykori barátnője, Sara meghalt: feltehetőleg öngyilkos lett. Travishez azonban este vészjósló látogató érkezik, és azzal fenyegeti, hogy fény derül a sötét múltjára, ha nem vesz részt a cége elleni titkos nyomozásban. Így bepillantást nyer az ország gazdasági elitjének a vonatablakból áhított, csillogó életébe, ahol a felszín alatt minden rohad. A nagy téttel bíró összeesküvés mellett pedig egy gyilkos is szabadon jár, és Devine-re vadászik…

LÁNY. HARCOS. ERETNEK. SZENT.

A kis francia faluban élő Johanna erőszakkal és tragédiákkal átszőtt gyermekkora nem töri meg a lányt, inkább megerősíti az elhatározásában, hogy fáradhatatlanul küzdjön az igazáért. Amióta Johanna fel tudja fogni a körülötte lévő világot a népe éhezik, a királyuk bujkál, hazája vereséget vereségre halmoz. Ebben a reménytelen helyzetben bukkan fel egy vakmerő, zseniális fiatal lány, aki képes megfordítani a háború menetét, és győzelemre vezeti a francia sereget. Hihetetlen, üstökösszerű felemelkedése azonban ellenszenvet és féltékenységet vált ki a király környezetében. Johannának nemcsak a csaták veszedelmeivel, hanem leginkább az udvar alattomos intrikáival, a hírnév és a dicsőség következményeivel kell szembenéznie.

A történelem legnagyobb hősei és gazemberei közül páran ezekben a zűrzavaros időkben vívták harcukat Jeanne D’Arc-tól kezdve V. Henriken át – akinek azincourt-i győzelme a középkori monarchia fénypontját jelentette – III. Richárdig, aki meggyilkoltatta a saját unokaöccseit, hogy megtarthassa lopott koronáját. Ez volt az a korszak, amikor önfejű királynők és szeretőik magukhoz ragadták a hatalmat, és akaratuk alá gyűrtek mindenki mást. A towtoni és a bosworth-i csata érzékletes leírása mellett, ahol lemészárolták az utolsó Plantagenet királyt, a történelmi korszakról festett drámai erejű tabló felfedi a zűrzavaros korszak intrikáit is. Továbbá korrigálja a Tudor-propagandát, leleplezve a rózsák háborújával kapcsolatos egyoldalú narratívájukat.

Persze nem minden úgy történt, ahogy eddig gondoltuk; ámulva olvassuk a felfedezések néhol krimibe illően izgalmas, de mindig szigorú tényeken alapuló történetét. „Verancsics Faustus ejtőernyőjének repülő emberét (Homo volans) egy merev rúdhoz rögzített, négyszögletes vászonra erősített kötelek tartották. A feltaláló különösen fontosnak tartotta, hogy az ejtőernyő szerkezetének felületét az ember súlyának megfelelően méretezzék. Többek szerint 1617-ben, Velence egyik tornyáról leugorva Verancsics maga próbálta ki ejtőernyőjét… Nem tudjuk, hogy valójában mi valósult meg abból a majdnem félszáz technikai ötletből és tervből, amit a Machina novae-ban ismertetett, de kétségtelen, hogy nagyformátumú gondolkodó és műszaki alkotó volt.”

Megtudjuk, hogyan dolgoztak és pihentek, szerettek és gyűlöltek, milyen stratégiákkal próbálták átvészelni a szörnyűségeket. Nem mindegyiküknek sikerült. Hamar meg kellett tanulniuk, hogy észrevétlennek kell maradni, a sötétbe kell húzódni, és lehetőleg mindig csak suttogni szabad. Amikor pedig a honvédő háború után egy pillanatra felcsillant a szabadabb élet reménye, az eredmény ismét csalódás, reménytelenség, bezártság, Gulag lett. A Sztálin halála utáni olvadás hazahozta a foglyok maradékát, akikre immár a múlt feldolgozásának súlyos feladata várt.

A főiskolán találkoztak először. A Stanford Egyetem pszichológus hallgatói közül ők bizonyultak a két legragyogóbb elmének. Aztán már ellenségként keresztezték egymás útját a Virgina állambeli Quanticóban.
Amíg Robert Hunter a Los Angeles-i rendőrség legsúlyosabb bűnügyeivel foglalkozó egységének a vezetője lett, addig Lucien Folterből az FBI által legkeresettebb, legveszélyesebb és legtöbb áldozatot ejtő sorozatgyilkos vált.
Miután Lucien három és fél évet töltött magánzárkában, egy nap végre sikerül kiszabadulnia. És sosem tapasztalt indulat forrong benne. Az elmúlt években semmi más nem járt a fejében, csakis a bosszú. Meg kell bűnhődnie és meg kell fizetnie annak, aki elvette a szabadságát.
Robert Hunter élete tehát veszélyben forog.

Forrás: bookline.hu