2024. április Könyvajánló

A mágia az emberek és a démonok közötti alku eredménye.

Az árva Elisabeth egy könyvtárban nevelkedett, gótikus boltívek, mágikus grimoárok, varázskönyvek között, amelyek suttognak, énekelnek, hörögnek vagy sikoltoznak a polcokon. A legerőszakosabb példányokat vasláncok rögzítik, a drámai jeleneteket kedvelő kötetek olykor groteszk tinta- és bőrszörnyekké változnak, a manipulatívak pedig kísértések suttogó szavaival hálózzák be a gyenge embereket.

Ebben a veszélyes és baljós világban Elisabeth felügyelő szeretne lenni, mert leghőbb vágya, hogy a könyvtárat és a föld alatti páncélszekrényben őrzött nagy hatalmú könyveket védelmezhesse. A terveit felborítja egy gonosz erő színre lépése, amely arra készül, hogy felszabadítsa minden idők legveszélyesebb grimoárját, az emberiség pusztulását kockáztatva. A különleges lány barátok és támogatók nélkül marad. Gyanakodva tekint a segítségére siető varázslóra és szolgájára, hiszen a mágia eredendően gonosz, és azok, akik gyakorolják, gonosz tettek végrehajtására is képesek. Hamarosan megkérdőjelezi mindazt, amit tanítottak neki varázslókról, könyvtárakról, a mágia félelmetes és egyben lenyűgöző univerzumáról.

A szerelmi szálat sem nélkülöző, kalandos, romantikus fantasy főhősei a tizenhét éves Elizabeth és a tizennyolc éves, de máris nagy varázserővel bíró Nathaniel. A nagyon sajátságos varázsvilágot bemutató, igényes regény a high fantasy iránt rajongó minden korosztálynak izgalmas szórakozást nyújt.

A húszéves Jacqueline Bouvier 1949 őszén érkezik Párizsba, hogy cserediákként egy éven keresztül a Sorbonne Egyetemen tanuljon. A merev társadalmi szabályokon szocializálódott fiatal lányt elvarázsolja a francia életérzés: beleveti magát a kastélyok és a pezsgő társadalmi élet, a művészet és az avantgárd színház, a kávézók és a jazzklubok mámorító világába. Anyja elvárásait félresöpörve beleszeret egy tehetséges fiatal íróba, aki osztozik az irodalom iránti szeretetében és a kultúra iránti szenvedélyében.
A Párizsban töltött év alatt Jacqueline rádöbben, hogy a személyes szabadság és kulturális pezsgés hátterében a várost még mindig a háború árnya kísérti. Az utcák romokban hevernek, elegendő élelem és fűtés csak a kiváltságosoknak jut, és barátait, akik a megszállás alatt az ellenállás tagjaiként tevékenykedtek, majd hadifogságban sínylődtek, most a kommunizmus kiterjedt hálózata fenyegeti. Jacqueline döbbenten figyeli az új világrend felépülését, és ekkor még nem is sejti, hogy a kibontakozó politikai környezet az egész hátralévő életét – és leendő férje sorsát is – meghatározza.
Ann Mah lenyűgöző hitelességgel kelti életre Jacqueline Lee Kennedy Onassis alakját, a művészetbe vetett hitét és megingathatatlan igazságérzetét, valamint a várost, amely végül az egyetlen igaz szerelmének bizonyult.

Aki szorong, könnyen a negatív dolgokon való rágódás, az aggodalom és az elkerülés ördögi körében találhatja magát – és végül lemarad mindarról, amit az élet kínál neki. De mi lenne, ha megváltoztathatnánk a nézőpontunkat, ha átalakítanánk a stressz okozta negativitáshoz fűződő kapcsolatunkat? Mi történne, ha megtanulnánk rugalmasabban reagálni a váratlan helyzetekre és mindvégig hinnénk abban, hogy valami jó fog történni?
A Pozitív pszichológia, jól használható gyakorlataival hozzáférést biztosít ahhoz a négy pszichológiai erőforráshoz, amelyek segítségével jóllétünk előmozdítható pozitív irányba:
Remény * Öntudatosság * Reziliencia * Optimizmus
Dan Tomasulo, PhD pszichológus, a kognitív viselkedésterápia (KVT) és a pozitív pszichológia bizonyítottan működő, világos és könnyen érthető módszereiből merítve segít azon készségeink kialakításában, amelyek érzékelésünk szabályozásában nyújthatnak segítséget, amelyekkel száműzhetjük a negatív gondolkodást, és csökkenthetjük a stresszt, növelhetjük a magabiztosságunkat, illetve azonnali nyugalomra és tartós boldogságra találhatunk. Könyvéből konkrét módszereket tanulhatunk a remény, az öntudatosság, a reziliencia és az optimizmus fokozásához.
E felemelő útmutató segítségével megtanulhatjuk, hogyan
– szabaduljunk meg a szorongástól és a stressztől
– fokozzuk a pozitív gondolatokat, mélyítsük el az örömöt, és ébresszük fel az inspirációt
– növeljük a motivációnkat és a kitartásunkat
– szabaduljunk meg az önkorlátozó gondolatoktól és meggyőződésektől
– építsünk szilárd támogatói közösséget és lépjünk kapcsolatba társainkkal

Ismerd meg a pozitív pszichológia leghasznosabb és valóban működő elméleteit a gyakorlatban, és aktiváld az erősségeidet és a pozitív érzelmeidet!

Egyáltalán, hogyan lett az írországi éhínség elől menekülő bevándorlócsaládból Amerika egyik legbefolyásosabb politikusdinasztiája? Hogyan teljesítette be az apai ambíciókat bátyja helyett a másodszülött fiú? Milyen szerepet játszottak a nők a Kennedy-klán felemelkedésében és bukásaiban? Hányszor sújtott le a családra a Kennedy-átok? Idealista vagy becsvágyó karrierista volt-e Kennedy elnök? Kinek az érdekét szolgálta a hatvan évvel ezelőtti gyilkos merénylet?

Ezekre a kérdésekre igyekszik válaszokat adni Nógrádi György új könyve, amely világpolitikai összefüggésekbe helyezi Amerika „királyi családjának” sikereit és kudarcait.

Az utolsó kert Angliában szerzőjétől.

Liverpool, 1935: Viv katolikus családban nevelkedett. Szülei elvárják tőle, hogy saját közegükből válasszon magának férjet. A lány ennek ellenére Joshuával keveredik futó kalandba, aki nem elég, hogy zsidó, ráadásul arról álmodozik, hogy karriert fut be dzsesszzongoristaként. Amikor Viv teherbe esik, nem lát más megoldást, gyorsan hozzámegy a fiatalemberhez. Vigasztalja, hogy a házasság révén kiszabadul szigorú anyja közvetlen közeléből. Azonban az esküvő napján Joshua váratlan döntése gyökerestül forgatja fel mindannyiuk életét. Viv újra rosszalló családja karjaiban találja magát.

Öt évvel később, a második világháború küszöbén Viv képtelen döntés előtt áll: kislányát vidékre kellene menekítenie. Eközben Joshua New Yorkban tartózkodik. Végleg szembesült azzal, hogy nem lesz belőle sikeres dzsesszzenész. Feladja az addigi próbálkozást, bevonul a légierőhöz, és nekifog, hogy rendet tegyen az Angliában maradt családjához fűződő, ellentmondásos érzelmeiben.
Viv kislánya tényleg biztonságban lesz a békésnek tűnő vidéki környezetben? Nagy ára van annak, hogy a család újra egyesülhessen. És ehhez először a múlt titkaira is fénynek kell derülnie.

Julia Kelly több díjjal kitüntetett bestsellerszerző, aki hétköznapi nők egészen rendkívüli történeteit mondja el regényeiben. Amellett, hogy ír, marketingesként és újságoknak is dolgozott, producerként pedig Emmy-díjra jelölték. Könyveit tizenhárom nyelvre fordították le. Amerikai létére jó ideje Londonban él. A Next21 Kiadónál megjelent művei: Az utolsó kert Angliában, Ha kitör a háború, Az elsőbálozó utolsó tánca.

És valóban, a Romanov-dinasztia bukását, a bolsevik hatalomátvételt követően vagyonuktól szinte teljesen megfosztott oroszok ezrei menekülnek a francia fővárosba, s az éjszakai lokálok, a finom borok és ételek nyújtotta élvezetek, a Gyagilev vezette Orosz Balett fénykorát felváltja a nélkülözés keserve és a munkalehetőségért való küzdelem. Egykori tábornok áll a szálloda portáján, admirális várja a kuncsaftokat az autómosóban, miközben a feljebbjutás reményében pincéri és taxisofőri ábrándokat kergetnek. Nagyhercegnők, grófnők varrják a párizsi elit szláv motívumokkal ékített, Coco Chanel tervezte ruháit, a nemrégen még Oroszország-szerte ünnepelt művészek lepukkant albérletekben húzzák meg magukat, álmatlanul és éhesen, a mindent elsöprő honvágytól szenvedve.
Az ő történetüket írta meg A négy nővér és A forradalom fogságában című bestsellerek szerzője, Helen Rappaport, imponálóan gazdag, eddig feltáratlan forrásokra támaszkodva, rendkívül színes anekdoták és eltalált jellemrajzok sokaságát felvonultatva, az őszinte együttérzés hangját sem nélkülözve.

A Broadway szívében egy téli estén Juliette, a csinos, huszonnyolc éves francia nő és Sam, a fiatal New York-i gyermekorvos útjai keresztezik egymást. Juliette attól való félelmében, hogy csalódást okoz, ügyvédnek adja ki magát, a férfi pedig kötődéstől való félelmében úgy tesz, mintha házas lenne, pedig a felesége már egy éve halott.
A hazugságok ellenére egy felejthetetlen hétvége vár rájuk, és egymásba szeretnek. Juliette-nek azonban vissza kell térnie Párizsba, Sam pedig nem tudja a lányt maga mellett tartani.
Az Európába tartó repülőgép nem sokkal a felszállás után az óceánba zuhan, de a kapcsolatuk még korántsem ér véget…

Ismael korán elárvult, s miután ifjúkorát nevelőotthonban töltötte, középkorú tanárként immár eseménytelen, egyhangú életet él. A véletlen azonban összesodorja egy gyermekkori barátnőjével, a sok csalódást megélt Leóval, és különös viszonyba bonyolódnak. Ismael úgy érzi, talán boldog is lehetne, mígnem egy nap egy kórházi ágyon tér magához, fogalma sincs, hogy került oda, de még nagyobb baj, hogy azt sem tudja, ki ő…
A katalán irodalom legnagyobb kortárs alkotójának új regénye szürreális fordulatokban bővelkedő, enigmatikus mese, amely mesteri módon használja a klasszikus noir irodalom figuráit: ártatlan emberek, akik véletlenül szembekerülnek a törvénnyel, titokzatos, meggyötört nők, akiket végül mind magával sodor a tragikus végzet, amely szüntelenül hajszolja őket.

A Hatalom című bestseller szerzőjétől

A jövő az, ahol a pénz van.
A jövő néhány milliárdos, akik a pusztulásba kergetik a világot.
A jövő néhány barát, akik merész tervet szőnek.
A jövő a történelem legnagyobb rablása? Vagy a civilizáció vége.
A jövő itt van.

„A jövő minden mást le fog söpörni a színtérről.” – Margaret Atwood

„Naomi Alderman zsenialitására vall, hogy letehetetlen könyvbe csomagolja gondolatébresztő meditációját. Őrületes, töprengésre késztető utazás. Annyi gondolatot indít be! Annyi érzést!” – Karen Jay Fowler

„Hogy lehet ennyire nagyívű elképzeléseket ilyen ellenállhatatlan köntösben tálalni? Körömrágós szerelmi történet és rafinált elmélkedés az emberi civilizáció pozitívumairól és negatívumairól. A jövő egy óriási wow.” – Emma Donoghue

Martha Einkorn egy nagy hatalmú médiamogulnak dolgozik, aki irányítása alá akarja hajtani a világot. A mogul pénzzel kitömött cégei privát időjárást üzemeltetnek, prediktív elemzéseket készítenek, álcázott fegyvereket gyártanak, miközben a csapból is folynak a technológiai próféciák. Martha legszívesebben kiszállna, de ekkor eszébe jut a példázat a rókáról és a nyúlról, amit még gyerekkorában hallott az apjától. A példázatban rejlő figyelmeztetés tagadhatatlanul kezd beigazolódni – márpedig ha ez így van, akkor egyáltalán mennyi idő lehet hátra a jövőből?

Lai Zhen túlélőművész, akit mindenki ismer az internetről. Éppen egy bérgyilkos elől próbál megszökni Szingapúrban, amikor a telefonján aktiválódik egy szoftver, és közli, hogyan tud elmenekülni szorult helyzetéből. Mit akarnak Laitól, akik a szoftver mögött állnak, és mi mindent tudnak még a jövőről?

Ahogy Martha és Lai Zhen világa összefonódik, gyújtó erejű eseménysor veszi kezdetét. Martha engesztelhetetlenül tör előre, Lait pedig a kíváncsiság hajtja – valami páratlanul szép kifejlet várja őket, vagy a civilizáció pusztulása?

„… az írás számomra azt jelenti, hogy meg kell hallanom a szöveget: amikor
írok, nem találok ki semmit, előre nem tervezek semmit, csak hallgatom
a hangokat és figyelek.
És itt egy metaforához folyamodnék, mert az írás nem más, mint
meghallani a hangokat.
Így az írás természetesen a zenére emlékeztet. Abban az időben, kamasz
éveimben, majdhogynem egyenes út vezetett a zenétöl az írásig. Én
gyakorlatilag teljesen abbahagytam a zenélést és a zenehallgatást, és írni
kezdtem, és az írásaimban megpróbáltam valamit leírni abból, amit zenész
koromban megéltem. Ezt tettem akkor – és ezt teszem ma is.
Van még valami, ami talán kicsit különös, mégpedig az, hogy írás közben néha
azt érzem, hogy már készen van a szöveg, valahol egy külső térben, nem
bennem, és akkor már csak le kell írni, mielőtt eltűnik a szöveg.
Néha változtatnom sem kell rajta, máskor fel kell kutatnom, úgy, hogy
átírom, húzok belőle; óvatosan megkeresem a már kész szöveget.”

Részlet Jon Fosse Nobel-előadásából.
Elhangzott Stockholmban, a Svéd Akadémián 2023. október 6.-án

Az apró madarak évente kétszer teszik meg az északi sarkkörtől a déli sarkkörig tartó távot, és a tudósok szerint ez lesz utolsó vándorlásuk, miután élőhelyeik pusztulása miatt nem élik túl az utat.
A fiatal nő a kihalt tengereket hiábavalóan kutató halászhajó, a Saghani fedélzetén ered a madarak nyomába a kiüresedő világban, valódi céljai azonban nem csupán a legénység többi tagja, hanem önmaga előtt is rejtettek. Milyen traumák, tragédiák és kétségbeesett remények hajtják őt és a legénységet ezen az őrült úton, Grönland partjaitól az Antarktisz olvadó jégmezőiig, és miért akar vándorlása végén Franny véget vetni az életének?
Az ausztrál írónő, Charlotte McConaghy műve első sorától kezdve rabul ejt, magával ragadó utazás a végső kétségbeeséstől az esélytelenség dacára feltámadó reményig.
Az utolsó vándorlást az Amazon szerkesztői 2020 legjobb regényének választották, és A korona főszerepét játszó Claire Foy készít belőle filmadaptációt Benedict Cumberbatch közreműködésével.

„Ez a regény igazi csoda. Sorai reményt árasztanak, és gyógyírt nyújtanak gondterhelt korunkban. Charlotte McConaghy prózája csontig hatol.”
(Lara Prescott, a Titkos útjaink szerzője)

Savannah még csak négyéves volt, mikor ikertestvére, Georgia eltűnt, és azóta sem került elő. Ennyi évvel később talán erre a rejtélyre is fény derül. Savannah meggyőzi nővéreit, hogy ássák ki az időkapszulát, melyet még gyermekkorukban rejtettek el a régi házuk udvarán. Ám a három lánynak a hazatéréssel együtt szembe kell néznie a múlt kísérteteivel és makacs nagyanyjukkal, Mamóval is.

Az előásott emlékek között kutakodva egy fényképre bukkannak, mely Georgia eltűnésének napján készült, és felfedeznek rajta egy ismeretlen nőt a háttérben. Míg a nővérei tovább akarnak lépni, Savannah elhatározza, hogy megkeresi a titokzatos nőt, és így talán az igazsághoz is közelebb kerül.

Mikor a régi feszültségek, versengések és emlékek a felszínre törnek, mindannyian kénytelenek átgondolni, mit tudnak arról a sorsdöntő napról, egymásról és önmagukról. Miközben próbálják kideríteni, mi történhetett Georgiával, mindegyikük felismeri azt, amit Mamó mindvégig tudott: az összetartás és egymás támogatása a legfontosabb.

Ő az egri diák, a szolnoki tanár, a színikritikus, a régi Magyar Napló, a Hajónapló, a Színház szerkesztője, színházszervező, a Bárka, majd az Ördögkatlan mindenese, emlékezetes előadások rendezője. Beszélgetőkönyvek sorát köszönhetjük neki, rendkívüli és szeretetre méltó művészek portréit (Cseh Tamás, Törőcsik Mari, Tompa Miklós, Kovács Lajos, Mucsi Zoltán, Szarvas József). E dialógusok hosszú sora érlelte a Kötőszavak megírását, amelyben sokoldalúságát kamatoztatva a szerző önmagával, a saját múltjával szembesül. A kapcsolódó, folyvást kiegészülő emlékeknek nincs időrendje, mintha egyetlen nagy csoportképen látnánk együtt korábbi hőseit s velük Paál Istvánt és Ács Jánost, Tompa Gábort és Rátóti Zoltánt, Csányi Jánost és a színpadi alkotótárs Háy Jánost, Ascher Tamást és Tim Carrollt, a két Vidnyánszkyt… Sokan szerepet kapnak ebben a számvetésben, ám a főszereplő ezúttal a közöttük munkálkodó, közvetítő, gyakran őrlődő ember: Bérczes László.

Őseitől a ruszkabányai márvány- és vasércbányát, kohót, és több ezer holdnyi erdőt örökölt. A Zsil völgyének vidéke, a Retyezát és a Páring havasok jó része egykor a Maderspach család birtokához tartozott. 1914-ben az első világháború kitörésekor az elsők között jelentkezett harctéri szolgálatra, és az orosz frontra vezényelték. Két év szolgálat után szabadságra hazatér Iszkronyba. Az erdélyi román betöréskor (1916) gerillacsapatot vezetett a Retyezát és Páring hegységekben, a Kudzsiri-havasokban, valamint a Vulkán-hegységben (erről írta Az oláhok vérnyomában a Fekete-tengerig c. könyvét). Magyar honvédek mellett bosnyák hegyivadászok, környékbeli románok, olaszok, szlovákok is, nem feltétlen feddhetetlen múlttal és az erkölcsi bizonyítvánnyal élők voltak különítményében, amit rövidesen csak „oláhölőknek” neveztek – ez a név végül a parancsnokon ragadt. A trianoni békeszerződés után család birtokán maradt és – akarata ellenére – román állampolgárrá lett. 1921-ben csapdát állítottak neki, így egy magyar tiszti összeesküvésben való részvétele miatt menekülnie kellett, Szerbián keresztül Magyarországra. Ennek történetét Menekülésem Erdélyből című könyvében írta le (először a Magyarság, majd a Soproni Szemle közölte).

A Rongyos Gárda tagjaként részt vett a nyugat-magyarországi felkelésben is, a nagy jelentőségű második ágfalvi összecsapás egyik parancsnoka volt. Legitimistaként részt vett a budaörsi csatában is, ahol megsebesült, majd fogságba került. Később mérnökként dolgozott, valamint írásaiból élt, Székesfehérvár mellett és Mátyásföldön. Közreműködött az 1940-es erdélyi bevonulásban. Teherautója felborulásakor szerzett sérülésébe halt bele.

Kalandos élete nem korlátozódott Erdélyre vagy Magyarországra, harmincéves korától kezdve körbeutazta a Közel-Keletet, Bukaresten és Dobrudzsán át többször megfordult Törökországban, innen Palesztinát járta be, eljutott Egyiptomba és Algériába is. Útjairól jegyzeteket készített, ezeket a Világ, az Új Idők, a Pesti Napló, de legfőképp a Magyarság című újság közölte.
A jelen kötet a lapokban közreadott, de kötetben soha meg nem jelent úti beszámolók, naplók, tárcák gyűjteménye, mely majd harminc évet ölel fel: a békebeli világtól, 1911-től kezdve egészen 1938-ig. A kötetet káprázatos eredeti fotók kísérik.

De a sakk irgalmatlan volt, fogva tartotta és magával rántotta őt. Volt ebben borzalom, de csakis ebben volt harmónia, hiszen mi van a világon a sakkon kívül? Homály, ismeretlenség, nemlét…”

Walter Isaacson eddigi munkáihoz méltó alapossággal írta meg Elon Musk történetét, amelyben egészen közelről ismerhetjük meg az embert, aki elképesztő álmainak megvalósítása érdekében megszegte szinte az összes létező szabályt, aki segített átevezni a világot az elektromos járművek, a magán űrkutatás és a mesterséges intelligencia korszakába. És persze még a Twittert is megvette.
Gyerekkorában rendszeresen bántalmazták társai, de excentrikus apja is erősen nyomott hagyott pszichéjén. Kemény, de sebezhető fiúvá, majd férfivá vált, aki hajlamos volt a hirtelen, Jekyll és Hyde-szerű hangulatingadozásokra. Rendkívül magas kockázattűrő képessége, erősen konfliktusos és gyakran mániákus viselkedése, már-már földöntúli küldetéstudata és érzéketlensége időnként pusztító volt a környezete számára.
Isaacson két éven át követte Muskot, részt vett a megbeszélésein, együtt végigjárták a gyárait, és hosszú órákon át tartó beszélgetéseket folytatott vele, de kérdezte a családját, a barátait, a munkatársait és az ellenfeleit is róla. A könyv különleges betekintést nyújt Elon Musk sikereinek és kudarcainak történeteibe és soha nem látott közelségből vizsgálja meg, hogy Musk démonjai vajon zálogai-e az innovációnak és a kreativitásnak.

Cassie McDowell élete az 1980-as években abszolút átlagosnak tűnik. Egy farmon él a város mellett, imádja az iskolát, és bele van zúgva a leghelyesebb fiúba az osztályban. Igaz, a szülei különös partikat rendeznek, ahová nagyon fura vendégeket hívnak, de ehhez már hozzászokott.

Aztán minden megváltozik, amikor valaki gyerekekre kezd vadászni Lilydale-ben.

Helyi fiúk tűnnek el, majd előkerülnek ugyan, csak éppen erőszakosak, mogorvák és visszahúzódóak lesznek. Arról, hogy mi történhetett velük, csupán sokkoló pletykák terjednek. Ahogy a felelős keresése egyre jobban elfajul, veszélyes titkok kerülnek a felszínre. Ha életben akar maradni, Cassie-nek el kell igazodnia egy olyan felnőttvilágban, ahol minden bűnt megindokolnak, és ahol csak az igazság megbocsáthatatlan.