2026. április Könyvajánló

Bevallom, erre az obligát kérdésre nemegyszer azt találtam válaszolni, hogy sehogy. És ezzel nagyjából összefoglaltam a fent elmondottakat, a saját, hullámvölgyekkel is tarkított munkálkodásom epizódjait, az alkotói válságaim időszakait, az elkeseredéseim állapotait. Ha éppenséggel valami plasztikusan ábrázolja ennek a „töretlennek” nevezett pályaívnek meglehetősen törékeny pillanatait, akkor esetemben a fentebb elmesélt események bizonyosságul szolgálnak a fejtegetésem igazságára. Vagyis, hogy azért ez nem egészen „úgy” van. A helyzet az, hogy ez és az ehhez hasonló események az idő távlatában feledésbe merülnek, mivel az ilyenkor oly lelkesen idézett sikercsinálók a legtöbb esetben túltették magukat a távlatokból visszatekintve tiszavirág életűnek mondható mélypontjaikon, és onnan felkapaszkodva tehetségüknél és szerencséjüknél fogva újabb és újabb csúcsokat hódítottak meg. Ennélfogva aztán az emlékezet méltán avatja őket a töretlen legendák hőseivé. De az igazság kedvéért tegyük nyugodt szívvel hozzá, nincs ez alól kivétel. Ez a siker természetrajza. Ez a világon mindenkivel így van, így történik. Hívják az illetőt akár Elvisnek, akár Beatlesnek, akár Rolling Stonesnak, akár Elton Johnnak, de még akár Michael Jacksonnak vagy Freddy Mercurynak is. De akár, akiket a hazai rockzene állócsillagainak nevezünk, velük is. Ez rájuk is vonatkozik. Róluk is így gondolom. Más kérdés, hogy van, aki őszintén bevallja, van, aki – fogalmazzunk finoman – szemérmesen elhallgatja a tényeket. Én azonban önmagammal kapcsolatban őszinteséget ígértem. Saját magamnak is, de főleg az olvasóimnak.

RAKONCZAY GÁBOR a világon az egyetlen ember, aki átkenuzott egy óceánon. Kétszeres Guinness-világrekorder és többszörös magyar csúcstartó. Az amerikai Év Kalandja Díj és a Magyar Formatervezési Díj tulajdonosa. Öt könyv szerzője és 300 ezer embernek tartott célmegvalósító előadásokat, képzéseket.
2 szóló óceánátkenuzás | 4 óceánátvitorlázás | Páros óceánátevezés
2 országátfutás | Mont Blanc „sea to summit” futás | Ultrafutó-világbajnok
2 Grönland-átkelés | Antarktisz-expedíció a Déli-sarkig
A 18 évnyi extrémsportolói pályafutásának befejezésére tudatosan egy záró úttal készült. Tizenkét éve egyszer már átkenuzta az Atlanti-óceánt, mely út akkor 77 napig tartott, és kis híján tragédiával végződött…
Az egykori hajót átépítve ismét vízre szállt, mellyel lapot húzott a tizenkilencre, közvetlenül vállalva élete eddigi leghosszabb és egyik legveszélyesebb szóló projektjét.

Amikor a New York-i építész, Tate Donovan Cape Codra érkezik, hogy megtervezze legjobb barátja nyaralóját, új életet szeretne kezdeni. Még mindig küzd imádottnővéreelvesztésével, aki a halálos ágyán elárulta: látja az élők világához kötődő szellemeket, ami a családjukban öröklődő képesség. Noha Tatekételkedik,a panzióban, ahol megszállt, megismerkedik egy gyönyörű fiatal nővel, és a világról alkotott logikus képe egycsapásra meginog. Ahogy Tate és Wren között egyre mélyebb érzelmek szövődnek, úgy vesznek mindkülönösebb fordulatot az események is. Tate rájön, hogy a lány idilli kisvárosi múltja rengeteg sötét titkot rejt, és miközben próbálja megmenteni Wrent, megtapasztalja a szerelem mindentelsöprő erejét is. A Szerelmünk lapjai szerzőjének és a Hatodik érzék író-rendezőjének közös könyvéből Jake Gyllenhaal és Phoebe Dynevor főszereplésével készül mozifilm. A bestsellerszerző Sparks és a filmrendező Shyamalan tehetségüket egyesítve egy rendkívül izgalmas, transzcendensromantikus regényt alkottak, remek karakterekkel. Egyik alkotó rajongói sem fognak csalódni. – Publishers Weekly Ez a titokzatos és megható, a való világon túlmutató szerelmi történet rengeteg lelkes olvasót vonz majd. – Booklist

Leonora Carrington (1917-2011), a legismertebb és legemblematikusabb szürrealista művésznő mozgalmas életében egyszerre testesültek meg a 20. század álmai és rémálmai. Apja textilbirodalmának örökösnőjeként megelégedhetett volna a léha úri léttel, de a túláradó képzelőerővel megáldott, már gyermekként is különc Leonorának hamar rá kellett döbbennie, hogy más, mint a többiek. Még húszéves sem volt, amikor végérvényesen fellázadt társadalmi osztálya szigorú szabályai, szülei, a vallás és a konzervatív gondolkodás hegemóniája ellen, majd kitört a teljes művészi és személyes szabadsága felé. Botrányos kapcsolata Max Ernsttel a párizsi művészvilág egyik legféktelenebb szerelmi történetévé vált, amelyet csak a második világháború volt képes romba dönteni. Amikor Maxot letartóztatták, és koncentrációs táborba hurcolták, Leonora összeomlott, és egy spanyol elmegyógyintézetbe került, ahonnan Portugáliába szökött, majd New Yorkba menekült. Végül Mexikóban telepedett le, és mind a képzőművészet, mind az irodalom terén egyedülálló alkotások sorát készítette el. Elena Poniatowska Cervantes-díjas regénye valósághűbben teremti meg ezt a kivételesen inspiráló, megalkuvást nem ismerő személyiséget, mint ahogyan erre egy hivatalos életrajz képes lenne. Leonora lenyűgöző élete nem csupán izgalmas kaland vagy megrázó szerelmi történet, hanem betekintés a 20. század első felének művészvilágába, és egyben szívszorító kiáltvány az alkotói szabadságért.

Egyetlen vízcsepp útját követjük végig az ókori Mezopotámiától a 19. századi Anglián át napjainkig. A regény monumentális tabló: a vízcsepp révén összekapcsolódik múlt és jelen: az asszír uralkodótól, Assurbanipaltól indulva a viktoriánus Londonban élő polihisztor, Arthur Smyth életén át a huszonegyedik századi jazidi kislányig, Narinig követjük a víz útját. Shafak több szálon futó meséje a vízcsepp perspektívájából láttatja az emberiség történetét, köti össze a politikát, a kultúrát és a jelenkor legszorongatóbb kérdését, a fenyegető klímakatasztrófát. A Folyók vannak az égben azonban nem a rettegésről szól. Shafak azt mutatja meg, hogy a víz nemcsak természeti erő, hanem az emberiség állandó társa is, amely végigkíséri az irodalom és a kultúra történetét az özönvíz epikus meséjétől a Gilgamesen át napjainkig, s amely az idő folytonosságára és az ősök közelségére is emlékeztet minket.

Viharos éjszaka Skócia nyugati partján. Két család egymástól függetlenül ugyanabban az öbölben táborozik, és az éjszaka közepén a legszörnyűbb rémálmukra ébrednek. Maszkos férfiak támadnak rájuk, az erőszak fellángol, és végül csak Iris, egy kamaszlány marad életben, akinek sikerül elrejtőznie. A Kilbride-gyilkosságok elkövetőit azóta sem találják…
Évekkel később Irist zaklató követi, a barátnője pedig nyomtalanul eltűnik egy közös nyaralásuk során Franciaországban. Iris véletlenül találkozik Caleb Hale volt nyomozóval, akit megragad a tragikus múltú lány története. Caleb Kate Linville segítségét kéri, aki a szabályokat megszegve együtt kezd nyomozni a férfival, és miközben az ügy egyre személyesebbé válik számukra, úgy süllyednek mind mélyebbre a saját rémálmukban is.

A mindennapok apróbb-nagyobb számvetésein egyszerre túl és innen a hétköznapok megbékélései és megalkuvásai közötti területet térképezik fel Grecsó Krisztián versei. A szövegek egyszerre szólnak felismerhetően a máról, és idéznek meg ősi, bibliai történeteket: felismerve, hogy a változás nemzedékeken át lehet ugyanolyan, mégis másmilyen.

A fiatal írónak ez a negyedik könyve. Tizenkét hónap, tizenkét történet. A Lázár apokrifek egy /lapzártától lapzártáig tartó/ év dokumentuma, bizonyos értelemben már-már napló. S bár az Irodalmi fogalomtár szerint a tárca alapvetően könnyed, szellemes műfaj, Bartis mégis Istenről mesél nekünk tizenkét igaz történetet. Vagy „arról, hogy üres volt a helye. Vagy nem is volt üres, csak Ő nem látszott rendesen. Ha meg mégis látszott, úgy egészen másnak képzelte az ember. Igen, talán ez a legpontosabb: néha látszott, csak egészen másnak képzelte az ember. /…/ Így könnyen lehet, hogy amit ő az Úristenről gondol, az még tárcának is csak apokrif.” Részlet a könyvből: „A hágón innen az utolsó férfi azt mondta, ez a helyes út. Azért elővettük a térképet, hátha nem értette a kérdést pontosan, mert tulajdonképpen nem volt miért értse. Mi van, ha téved? Ha eltévedünk, miközben ránk sötétedik? De úgy tűnt, többé-kevésbé érti, hová szeretnénk jutni. Yes, yes, there is the nothing, bólogatott kis gondolkodás után, és mutatta, hogy még tíz kilométer, legfönnebb tizenöt. Mondom, a hágón innen még biztosak lehettünk benne, hogy odaát már a semmi van. Vagy, ha nem is rögtön a hegy mögött, mindenesetre valahol arrafele, a közelben. Tényleg nem lehet több mint tizenöt kilométer. Maximum húsz, mert a helybéliek egy kicsit mindig szépítenek. Igaz, a térképészek meg mindent elnagyolnak, de akkor se több huszonötnél. Jó bakancsokkal, még ha néha meg is állunk pihenni, már éjfél előtt ott vagyunk. És onnan azért biztosan másképp látni a dolgokat. Mert ahol semmi nincs, onnan föltétlenül tisztábban látja az ember a dolgokat. Az egészet, egyben. /…/ Hogy merről jön a fény, és hová esik az árnyék.”

Ők azok, akiknek úgy kellene felhívniuk magukra a figyelmet, hogy valójában a feltünéskeltés nem része az eszköztáruknak, és a legalapvetőbb késztetéseikkel ellenkezik. A szerző, aki nem csak oktatja, de kutatja is a személyes márkaépítést, maga is közülük való, így az introvertáltak első kézből kaphatnak fogódzókat a márkaépítéshez.
A könyv alapvetése, hogy a személyes márkaépítés nem kizárólag az extravertáltak privilégiuma. Az itt leírt gyakorlati módszerek és tippek segítségével azok is eredményesen építhetik és fejleszthetik a a személyes márkájukat, akiknek eddig gondot okozott önazonosan és magabiztosan megmutatni magukat és teljesítményüket a világnak. Ebben a téma elméleti hátterén és tanácsokon kívül inspiráló példák is segítik az introvertáltakat.

DR. LÁSZLÓ MÓNI a személyes márkaépítés egyik első hazai kutatója, képviselője és népszerűsítője. Közel két évtizede dolgozik tanácsadóként, blogja (personalbranding.blog.hu) a terület megkerülhetetlen szakirodalma hazánkban. 2015-ben jelent meg első könyve Lehetsz kivételes. Az énmárkaépítés alapjai címmel.

A háborúk szörnyű igazsága: a túlélés néha rosszabb sors, mint a halál. Erich Maria Remarque két évvel a méltán világhírű Nyugaton a helyzet változatlan után írta meg annak folytatását, ami sok szempontból még megrázóbb olvasmány, mint a szerző legismertebb mesterműve. A Győztesek és legyőzöttek a ma már poszttraumatikus stressz-szindrómaként ismert jelenség óriási erejű, egyben talán első irodalmi megfogalmazása. A történet ott kezdődik, ahol az előző véget ér, az első világháború esztelen mészárlásából hazatérő frontkatonák a béke vákuumában keresik helyüket. Azonban az otthon, amit annak idején hátrahagytak, már nem létezik, ahogy azok a fiatalok sem, akik az otthonmaradottak emlékeiben élnek. A háborút túlélték… de vajon túlélhetik a békét is?
A háború által hagyott látható és láthatatlan sebekről mesélő Győztesek és legyőzötteket nem sokkal megjelenése után betiltották a második világháború katasztrófája felé száguldó Németországban, ám helye azóta is ott van a modern háború borzalmait megörökítő remekművek sorában.

…Vagy egy illatról, utánafordul. Álldogál, és valamiről az eszébe jutok, de nem vagyok ott. Ha az eszébe jutok, sosem vagyok ott. Ha az eszembe jut, sosincs itt. Olyan meg nincs, hogy ne jusson az eszembe.”

Harag Anita történetei ismerős helyzeteket mutatnak meg váratlan szempontokból. Valaki nyelvismeret nélkül próbál helytállni egy multicégnél, valaki a halott apja után próbál rendet rakni annak házában, valaki a demens nagyanyjával próbál szót érteni. A rokonok érthetetlenek, a kapcsolatok keserédesek. Harag Anita 1988-ban született Budapesten. 2018-ban Petri György-díjat kapott. Ez az első kötete.

Amszterdam, 1942-1943. A németek a színház, a Hollandsche Schouwburg épületében gyűjtik össze a deportálás előtt álló zsidókat, a gyerekeket pedig átviszik az utca túloldalán levő zsidó bölcsődébe. Miközben az intézmény falain kívül a zsidók élete egyre fenyegetettebbé válik, a tizenhét éves Betty Oudkerk a többi gondozóval együtt egyre inkább felelősnek érzi magát a gyerekek sorsáért. A legnagyobb titokban és nem törődve a veszéllyel több, mint hatszáz gyereket mentenek meg a deportálástól Henriëtte Pimentel, a bölcsőde igazgatójának vezetésével. A regény egy fiatal nő szívszorító igaz történetét dolgozza fel, aki mindent kockára tett, hogy több száz gyermeket mentsen meg a halál torkából.

A huszadik század első felének politikatörténetéről már sokan írtak, ám azt a kérdést, hogy mikor és hogyan tudtak volna a nyugati demokráciák más választ kínálni a Hitler által adott kihívásra, csak ritkán vizsgálták részletesen, ahogy az is kevéssé ismert tény, hogy a nácik sikerei mögött 1925-től Sztálin hideg számítása is állt.

Ungváry Krisztián új könyvében három főbb téma vizsgálatára vállalkozik: egyrészt bemutatja azokat az alternatív lehetőségeket, amelyek végül a kiegyezéspárti nyugati politikusok miatt 1939 őszéig nem valósultak meg. Másrészt elemzi azokat az okokat, amelyek miatt a nyugati hatalmak végzetesen alulbecsülték saját lehetőségeiket. Végül pedig feltárja, hogy Sztálin miért és hogyan törekedett kezdettől fogva Nyugat-Európa destabilizálására és a háború kirobbantására.
Ha az olvasó e múltbéli események és a jelen történései között párhuzamokat fedez fel, azokat ne tekintse véletlennek.

Bár nemesi és gazdag családból származott, Marguerite de la Rocque de Roberval a születése pillanatától el van átkozva: korán árvaságra jut, a sorsa pedig hideg szívű és számító gyámjának akaratától függ. A férfi a fiatal lányt és annak dajkáját magával viszi, hogy együtt hajózzanak át az óceánon Új-Franciaországba. Ám az úton Marguerite bűnbe esik, és beleszeret gyámjának titkárába. A gyám a legrettenetesebb büntetéssel sújtja őket: egy lakatlan szigeten magukra hagyja a szerelmeseket.

Marguerite-nek meg kell tapasztalnia a nélkülözést, a félelmet és hitének határait. Ám a természet vad szépsége és kegyetlensége lassan egy új világot érlel benne. A csupasz föld, a jeges szél, az éhség és a magány mind a tanítómestereivé válnak, és Marguerite megtanulja, mit jelent igazán élni, hinni és szeretni.

Goodman prózája finom, mégis elementáris erejű: egyszerre történelmi és időtlen, egyszerre tragikus és felemelő. Isola nem csupán túlélésről szól, hanem arról az átalakulásról, amely a veszteség mélyéről fakad – amikor egy nő, mindenétől megfosztva, megérti és megtapasztalja saját belső erejét, és azt, mit jelent a valódi szabadság.

Nála a csend sokszor beszédesebb a kimondott szónál; különleges nevekre hallgató hősei általában csak akkor szólalnak meg, ha valóban mondani akarnak valamit. Akkor viszont a közléseknek súlya van. A több mint félévszázad alatt írt novelláit tartalmazó kötet látványosan szemlélteti, hogy Bodor alkotóműhelyében a rövidebb prózai műfajok között milyen izgalmas különbségek és párhuzamok is vannak. Hogy a különböző szövegtípusok nem feltétlenül zártan születtek egy-egy korszakban, hanem folyamatosan váltakoztak. Így egymás mellett és után más sorrendben olvashatjuk a tágabban értett Szénégető-korszak minimálprózáit, a Vissza a fülesbagolyhoz című kötettel fémjelzett novellákat és a kései remekmű, a Sehol révén ismerős hosszabb elbeszéléseit is. A kötet sorrendjét a szerző alkotta meg: a ritmus felülírta a puszta kronológiát. Akár néhány bekezdés, akár két tucat oldal, Bodor mindig teljes világot teremt és mutat. Ahogy egyik interjújában maga vallja: „A novellát nem lehet megunni.”

Ez a könyv végigvezeti olvasóját az MI platformokon amelyek segítenek automatizálni a kódkészítést, optimalizálni a programodat, tesztelni a hibákat és frissítéseket végezni. Szeretnél egy személyi asszisztenst – mindössze egy könyv áráért? A Tantusz Könyvek Programozás MI-vel a mesterséges intelligenciát a saját személyi asszisztenseddé teheti.
Amiről olvashatsz: Hogyan segít az MI – Az MI platformjai – Programírás generatív MI-vel – Kódjavítás MI-vel – Hibakeresésé MI-vel – Dokumentáció készítése egyszerűen – Frissítés és karbantartás

Karen Hao többéves kutatómunka árán kiderítette, hogy kik irányítják az AI-t fejlesztő vállalatokat, milyen gondolatok vezérlik őket, valamint beszámol azokról a társadalmi hatásokról, amelyeket az új technológia kifejt. Ez az új iparág sosem látott mértékben igényel erőforrásokat: ritkafémeket a csipekhez, energiát az adatok feldolgozásához, a Globális Dél országaiban éhbérért dolgozó munkásokat, akik az összegyűjtött adatokat osztályozzák.

Karen Hao a több mint kétszázötven emberrel készített mélyinterjú segítségével és a Sam Altman által vezetett OpenAI cégóriás példáján keresztül teljes képet nyújt az AI világáról. Vele tarthatunk Chilébe, Kolumbiába és Kenyába, ahol az AI negatív következményei ellen szerveződő munkásokkal találkozott, és alászállhatunk a Szilícium-völgybe, ahol önző zsenik és hatalomittas üzletemberek tervezik meg számunkra a jövőt.

Karen Hao könyvéből azonban világossá válik, hogy mindennek nem szükségszerű így lennie: az AI és a köré épült ipar felett visszavehetjük az irányítást, és a mesterséges intelligenciát a szükségleteink kielégítésének észszerű eszközévé tehetjük.

„Karen Hao konokul a valóságot kutatja, s szembeszáll azokkal, akik a mesterséges intelligenciát tömjénezik. A mesterséges intelligencia iparágáról szóló részletes elemzésében meggyőzően érvel amellett, hogy felesleges az AI jövőjét fürkésznünk, amikor már a mostani megjelenési formája is rendkívül problémás.”

Ben Wray, Jacobin

Ehelyett egy jól átgondolt, megbízható tervet kell követned, ami valóban elősegíti a gyors növekedést. Egy ilyen marketingterv készítése azonban általában bonyolult, időigényes feladat – éppen ezért sokan bele sem kezdenek.

Ez a könyv egy olyan módszert mutat be, amely forradalmasítja a marketing megvalósítását: segítségével gyorsan és egyszerűen elkészítheted a saját marketingtervedet. A módszer egyetlen oldalon elfér, amit kilenc jól átlátható részre osztott. Ennek segítségével könnyedén összeállíthatod a saját, profi marketingstratégiádat – így indulhatsz el nulláról, és lehet igazán sikeres a marketing tevékenységedben.