2026. szeptember Könyvajánló

Továbbra is küzdünk az örök kérdésekkel: Mi a halál? Miért félünk tőle? Mi történik a halál után? Végpont-e, avagy átjáró valami másba? Ebben az egyedülálló, mély betekintést nyújtó műben Sadhguru részletesen beszél a halálhoz kapcsolódó saját belső élményeiről, miközben elmagyarázza a halál ritkán tárgyalt aspektusait is. Mi van, ha a halál nem az a katasztrófa, aminek beállítják, hanem az élet elengedhetetlen része, tele spirituális lehetőségekkel a transzcendencia felé vezető úton? A halál kerülése az élet kerülése. Halálfélelmünk valójában a veszteségtől való félelem. Sadhguru megmutatja, hogyan léphetünk túl ezen a félelmen, hogy az ne legyen többé viselkedésünk rejtett mozgatórúgója. Elénk tárja, hogyan lehet a halandóság tudatában élni, és pontosan ezáltal még mélyebben megélni az életet. A halál elfogadásával céltudatosan élhetünk: arra törekedve, hogy minden pillanat a lehető legszebb legyen. Sadhguru lerántja a leplet a halált övező rejtélyekről, kitérve olyan gyakorlati kérdésekre is, hogy miként készülhetünk fel a saját halálunkra, hogyan segíthetünk legjobban egy haldoklónak, és hogyan támogathatjuk tovább az útját a halál után is. Mély bölcsességéből és saját átalakulásának tapasztalataiból merítve teljesen új és hiánypótló perspektívát kínál: a halál nem a vég, hanem a létezés folytonosságának része.

A kötetben harminc novella – kortárs írók és a Gyógyító történetek novellapályázat nyerteseinek szövegei – szerepel, amelyek a gyógyulás, a remény és az emberi kitartás lehetőségeit fedik fel olyan élethelyzetekben, amelyek az olvasó számára is ismerősek lehetnek.
A kötet szerző: Abrudán Katalin, Balássy Fanni, Bánki Éva, Benedek Szabolcs, Csabai László, Csák Helga, Cseke Éva, Egressy Zoltán, Fábián Janka, Fiala Borcsa, Gordos Zsuzsanna, Kaiser Vivien, Kartali Zsuzsanna, Kertész Edina, Király Anikó, Kiss Ildikó Judit, Kiss Judit Ágnes, Kiss László, Kiss Ottó, Lackfi János, Mészöly Ágnes, Molnár Anikó, Molnár Krisztina Rita, Mörk Leonóra, Papp Noémi, Pacskovszky Zsolt, Rezeda Réka, Ruff Orsolya, Udvarházi Irén, Vályi-Nagy Erika

Ez a kötet ezt mutatja meg hétköznapi, mégis sokáig velünk maradó történeteken keresztül. Az írások olyan pillanatokat rögzítenek, amelyek mellett könnyű lenne elsétálni: egy ismerősnek hitt mese hirtelen más értelmet nyer; egy szelídített vadkacsáról kiderül, hogy többet árul el rólunk, mint hinnénk; egy elmulasztott mondat hiánya mély nyomot hagy.
Olvasás közben egy-egy apró részlet különös hangsúlyt kap, egy félbehagyott gondolat visszatér, egy jelentéktelennek tűnő pillanat hirtelen jelentőséggé válik. Mert mi történik, ha váratlan elhatározásból magunkra öltjük Madonna fűzőjét? Ha megpróbáljuk megmenteni a világot egy tepsi frissen sült pogácsával? Ha alternatív valóságot alkotunk barokk zenéből és delfti porcelánból? Ha megpróbálunk elfutni önmagunk elől?
A szerző ugyanazon a finoman ironikus hangon, pontos észrevételekkel, visszafogott, mégis határozott jelenléttel ír, amelyet az olvasók már megszerethettek regényeiben és a Nők Lapja hasábjain megjelent írásaiban. Ezekben a tárcákban azonban mintha közelebb lépne. Nem kínál kész válaszokat, nem von le tanulságokat, inkább hagyja, hogy mindenki maga találja meg a számára fontos üzenetet. A papagájos ablak óta ez a legszemélyesebb hangú kötete.

Lehetnél te is egy a hét közül, aki elveszít valamit: szerelmet, szülőt, hazát, munkát. A történetek halk hömpölygése közben rájössz: valójában mi mind ezek az emberek vagyunk.

Hidasi Judit ebben a megkapó novelláskötetben az érzelmek széles skáláját járja be az olvasóval, és megmutatja, hogy nem feltétlenül veszteség az, amit elveszítünk. A szerző emberi kapcsolatokon keresztül mutatja be a gyász folyamatait és az újrakezdés szépségét, az érzékeny szövegek valamelyikében pedig kétségkívül mindenki magára ismerhet – vagy szavakat kaphat a megfoghatatlanhoz.

Mind ismerjük a történet végét, de annál kevesebben az oda vezető utat. Másképpen is lehetett volna? Hogyan lehet, hogy sokak jóakarata sem elég egy ország megmentéséhez?

Ebben a regényben, a közelgő török veszély közepette, hol II. Lajos, hol Habsburg Mária szemszögéből bontakoznak ki az események. Egymásra találásukat, közös küzdelmeiket ismerhetjük meg, azokat az éveket, amelyekben még hitték, hogy virágzó, erős országot építhetnek Európa szívében. Főurak, főpapok, pápai, birodalmi és török követek, udvarhölgyek és udvaroncok veszik körül a felnőtt életüket éppen csak megkezdő fiatal párt, akiket elkísérünk külföldi útjaikra, Lajos Cseh Királyságába és Ausztriába, Mária testvérbátyja udvarába. Miközben sokféle érdek és indulat között próbálnak a pogányok ellen segítséget szerezni és az országban összefogást teremteni, a korban szokatlan módon, az elrendezett, dinasztikus házasságuk valódi szerelmi kapcsolattá érik.

1521-ben Magyarországra érkezik Mária, hogy feleségül menjen az ifjú Lajos királyhoz. Mindkettőjüket arra nevelték, hogy uralkodjanak, házasságukkal birodalmak egyesülnek. Innen indul ez a különleges, ünnepi regény. Schmöltz Margit a királyné, Cs. Szabó Sándor a király hangján szólal meg. Fejezeteik nagy ívű, burjánzó, monumentális történetté olvadnak össze, felelgetnek egymásnak.

A kétszerzős mű gazdag, sodró lendületű ikerregény, igazi irodalmi ritkaság. Egy nagy szerelem és egy szomorú csata története, mégis sokkal több annál. Méltó emlékezés a csata 500. évfordulója alkalmából, ugyanakkor kihagyhatatlan olvasmányélmény.

Hunyadinak nem jut osztályrészül szinte egyetlen békés év sem. A jellemzően önös érdekek mentén mozgó korabeli politika rendre átnéz az országot fenyegető veszélyek felett, és nyomában eluralkodik a nemtörődömség. Az ország szekértáborokra szakad, az árkok betemetésére nem mutatkozik esély. A gyenge akaratú gyermek király, V. László képtelen függetleníteni magát nevelőjétől, aki kezdettől Hunyadi ádáz ellenfele.

Délről az Oszmán Birodalom szorongatja a gyepűt, a Felvidéket Giskra János huszita zsoldosai sanyargatják. A szerb Brankovics György despotára – örökös hintapolitikája miatt – a szultán féken tartásában a Magyar Királyság nem számíthat. A német-római császár továbbra sem szolgáltatja vissza a magyar koronázási jelvényeket. Közben pedig az 1451-ben másodszor is trónra lépő II. Mehmed szultán elhatározza: előbb elfoglalja Nándorfehérvárt, aztán meg sem áll Budáig…

A kötet történelmi hűséggel mutatja az 1448 és 1456 közötti esztendőket. Mehmed, Cillei Ulrik, Újlaki Miklós, Brankovics György, Kapisztránói János és a többi történelmi személy a maga valójában jelenik meg a regényben, amely emléket állít a magyarság egyik legnagyobb hősének, és azoknak, akik vele az emberpróbáló viszontagságok közepette sorsközösséget vállaltak.

A keresztény metropolisz utolsó reménye, hogy a Nyugat a végső fenyegetettség óráiban katonai segítséget küld, a láthatáron azonban nem akar feltűnni a felmentést hozó hajóhad. A védők már csak Hunyadi érkezésében bízhatnak, és maga a szultán is tisztában van vele, hogy Konstantinápolyt egyedül a kormányzói tisztjéről frissen letett magyar hadúr mentheti meg a végső bukástól.

Hunyadi erőit azonban a belső széthúzás, az északi vármegyéket dúló huszita hordák megfékezése, és a pártharcok újbóli fellobbanásának megakadályozása köti le.

Konstantinápoly epikus ostroma világtörténelmet formáló esemény, közvetlenül kihat egész Európa jövőjére, és megpecsételi a túlélésért küzdő Magyar Királyság sorsát is. Hunyadi tisztában van a végítélet közeledtével, így kénytelen elfogadni az egyetlen szóba jöhető kompromisszumot a belső béke megőrzése érdekében: fiát, Hunyadi Mátyást össze kell házasítani Cillei egyetlen gyermekével, Erzsébettel.

Bár az 1960-ban kiadott regényt követően több mint fél évszázadig nem jelentkezett más, nagylélegzetű művel, egykönyves szerzőként is töretlenül élvezte a szakma és az olvasók elismerését. Halála előtt nem sokkal került elő a Menj, állíts őrt! kézirata, amely valójában korábban készült.
A Víztorony és töpörtyűs kukoricakenyér Lee korábban lapokban megjelent vagy eddig kiadatlan elbeszéléseiből, esszéiből és más írásaiból összeállított kötet, amely páratlan betekintést nyújt a szerző egyedi hangjának kialakulásába. Megidézi a szerző fiatalkorának helyszínei, az alabamai iskolaudvarok, a manhattani kifőzdék és mozik világát, ma is élő, hiteles párbeszédeket perget közéletről, egyenlőségről, utazásról, szerelemről, művészetről, az amerikai Délről, s eltöpreng arról, mit jelent aktív és kreatív életet élni.
Harper Lee életrajzírója, Casey Cep előszava segítséget nyújt a történetek olvasásához, miközben beavat a titokba, hogyan vált a South Alabama Avenue-n nevelkedő egykori kislány bestsellerszerzővé.
„A szeretet megtisztít. A szenvedés soha nem tisztított meg senkit, a szenvedés csupán felerősíti a bennünk lakozó önző vágyakat. A szeretetből fakadó tettek azonban – legyenek bármilyen aprók – csökkentik a szorongás erejét, megízleltetik velünk a holnapot, és megszabadítanak bennünket a félelem igájától.”

Tíz évvel ezelőtt legyőzte a rákot, és megírta küzdelme harcias, diadalmas naplóját. De mi történik akkor, ha a háború nem ér véget az első csata megnyerése után? Mi marad a hősmítoszból, ha a szörnyeteg kilenc év tünetmentesség után újra felébred?

Szentesi Éva immáron a szabadságharcos és megmondóember ünnepelt, ám valójában fojtogató páncélját levetve ír kiújult betegségéről. Újraértelmezi önmagát és mindazt, ami vele történt -nem csupán az elmúlt évtizedben, hanem egész élete során. Kíméletlenül őszinte, zsigeri számvetést készít a test kiszolgáltatottságáról, a gyászról és a generációkon át hurcolt traumákról.

A Míg a halál nem választ a leszámolások könyve. Leszámolás az illúziókkal, a toxikus nyilvánossággal és a rák legyőzhetőségének mítoszával. De egyben a megérkezés könyve is: egy letaglózó, egyszerre líraian gyönyörű és dokumentarista pontosságú vallomás arról, hogyan köthetünk békét a törékenységében is makacs sorssal és tökéletlen, sebezhető önmagunkkal.

A lecsupaszított prózában megírt, mégis mélyen megrendítő Test egy magyar származású férfi életének legfontosabb pillanatait követi végig a kamaszkorától kezdve évtizedeken keresztül – bemutatva, hogyan roppantják fokozatosan össze döntéseinek következményei.

A tizenöt éves félénk és esetlen István édesanyjával él egy csendes magyarországi lakótelepen. Új fiú a városban, aki hamarosan elszigetelődik az osztálytársaitól, és olyan eseményekbe sodródik, amelyek örökre idegenné teszik önmaga számára.
Egyedüli társasága a szomszédban élő, férjezett nő, aki nagyjából egyidős az édesanyjával. Kapcsolatuk titkos viszonnyá alakul, amelynek igazi jelentőségét István maga sem fogja fel teljesen, és végül az élete kisiklik az irányítása alól. Vitája az asszony férjével tettlegességig fajul, amelynek következtében őt teszik felelőssé a férfi haláláért. Fiatalkorúak börtönébe kerül, majd később Irakban szolgál katonaként.
Évekkel később egy biztonsági cégnél dolgozik, majd egy milliárdos angol család sofőrje lesz Londonban, ahol bejut a híresek és gazdagok világába, ám rá kell jönnie, hogy a szépség és siker mögött sokszor érzelmi üresség és veszteség rejtőzik. A siker, a szerelem és a gazdagság utáni hajszában mindent elér, amit akar – de a csúcson egy hirtelen tragédia azzal fenyegeti, hogy mindent el is veszít.

David Szalay 2025-ben Booker-díjjal kitüntetett kötete, a TEST igazán mély kérdéseket boncolgat: mi mozgatja az életünket? Mi ad neki értelmet? És mi az, ami végül tönkre teheti? A regény lényegre törő éleslátással, kérlelhetetlen pátosszal és megdöbbentő emberséggel követi nyomon, hogy változó, bizonytalan, egyre erőszakosabb világunkban milyen kitörölhetetlen hatásai vannak a feldolgozatlan traumáknak.

Aki kimondja, gondolhat rombolásra vagy építésre, pusztításra vagy újjászületésre, reményre vagy kiábrándulásra. A forradalmár névvel is a legkülönbözőbb személyiségeket illetjük, álmodozó költőket és véreskezű katonákat, a zsarnokság önfeláldozó ellenfeleit és gátlástalan megvalósítóit, szebb jövőt ígérő filozófusokat és terrorista diktátorokat.

Hogyan nevezhetjük egyaránt forradalmárnak Petőfit és Robespierre-t, Garibaldit és Sztálint, Washingtont és Mao Ce-tungot? Mi köti össze egymással Cromwell vasbordájú szentjeit, az ’56-os pesti srácokat és ’68 párizsi diáklázadóit? Több országban is a forradalmak évfordulói a legnagyobb nemzeti ünnepek, de vajon minden forradalom méltó az ünneplésre? E kötetben elítélés vagy magasztalás helyett azt vizsgálom, hogyan alakult ki a forradalom eszméje, és mit neveztek forradalomnak a különböző évszázadokban. Miért törtek ki forradalmak, miért torkollottak diktatúrába, és a forradalom miért falta fel saját gyermekeit? S leginkább: milyen következtetések, tanulságok vonhatók le mindebből a 21. században?

A hatalom kíváncsi – olyasmit akar tudni, ami nem tartozik rá. Hogy ki kit szeret, kivel szexel. Mindez létrehozza a kíváncsiak társadalmát, akik tudni akarnak vagy tudni vélnek. A közösség pedig hol megbomlik, hol összekapaszkodik és áthatolhatatlanná válik. Senki és semmi nem lehet a hatalmon kívül.

„Az ingujj egészen felcsúszik, a vékony, izmos kar kilátszik, rajta hosszú karmolás. A karján néhány selymes, világos, vékony szőrszál látszik az ellenfényben.
Nincs szebb a teremtésben a táncoló fiúnál.”

Tompa Andrea (1971) Kolozsváron született. Budapesten él.

Szegények, gazdagok, öregek, fiatalok, jók, rosszak, megtörtek, életerősek, akikkel bármi megtörténhet. És meg is történik. Tóth Krisztina történeteiben hétköznapi emberek tűnnek fel életük egy-egy hétköznapi pillanatában – gyerekek boltosat játszanak régi pénzekkel, egy nyugdíjas történelemtanár sorszámot húz a postán, a kertben megjelenik egy harlekinkatica, egy dzsúdóedző színházba viszi a tanítványait, két egykori diáktárs összefut a buszmegállóban – és létre jön a varázslat: feltárul az életük egy darabja, a múltjuk, a jövőjük, a lehetőségeik és a lehetetlenségeik. Vicces, nevetséges, szomorú, fájdalmas vagy épp tragikus helyzetek, sorsok. A Kánkán az üvegpadlón történetei Magyarországon játszódnak, mostani kórházban, iskolában, faluban, városban, a jelen politikai és gazdasági viszonyai között, Tóth Krisztina azonban úgy rugaszkodik el a valóságtól, hogy ragaszkodik az igazsághoz: kitágítja ezt a teret és időt, és úgy világít rá apró részletekre, hogy abban felsejlik az egész. Mi pedig sírunk, nevetünk.

A hidegháború enyhülni látszik, az Apollo-Szojuz-korszak a technológiai együttműködés illúzióját kínálja, a hétköznapokat mégis az alkalmazkodás, a hallgatás és a kimondatlan határok szabják meg.

Kajetán Andor csillagász a magyar tudományos élet egyik legismertebb arca: a Csillagvizsgáló Intézet büszkesége, a televízió kedvence. A felszín alatt ugyanakkor gyász és depresszió gyötri, rossz döntések és kétes alkuk következménye, melyek mélyen a múltjába nyúlnak. És hamarosan ismét útelágazáshoz érkezik, egy újabb rossz döntés pedig már az egész hátralévő életére és szakmai munkájára végzetes kihatással lehet.

Andor ugyanis a munkáján túl a katonai felderítés informátora, aki külföldi útjairól hazatérve beszámol a történésekről, és jelentéseket ír kinti kollégáiról. Egyik este a tartótisztje megkeresi azzal, hogy a rendszer meghálálná eddigi tetteit, és arra kérik, fejezze be volt kollégája és barátja, Kemenesi György tanulmányát, mely jelentős tudományos felfedezést ígér a Végső Sors-elmélet kutatásában, ami az univerzum tágulását vizsgálja.

Kovács Krisztián valós eseményeken alapuló történelmi regénye lélektani tanulmány tudományos kíváncsiságról és lojalitásról, apaságról és elhallgatásról, nagyívű története Budapest második világháborús bombázásától a Szputnyik fellövésén át egészen a holdra szállásig, majd még annál is tovább vezet. A fény magányossága ugyanakkor feszült thriller arról, hogyan válik erkölcsi csapdává a határok feszegetése, és milyen árat fizet az, aki áruba bocsátja tehetségét a politikai hatalom számára.

A fény ugyanis nem válogat: nemcsak megvilágít, hanem le is leplez.

Hatalom. Titkok. Hazugságok. Árulás.
Üdvözlünk a Lázadó ifjúság világában.

Egy lázadó thriller a Jók és Rosszak Iskolája sorozat New York Times-bestseller szerzőjétől, amely egy tizenéves fiúról szól, akit az Egyesült Államok elnökévé választanak, és aki ezzel globális forradalmat indít el.

Amerika az összeomlás szélén áll, és a fiatalok teljesen elvesztették a bizalmukat a vezetőikben. Egy döntő jelentőségű választás közeledtével Benton Young, egy középiskolás végzős, aki egy lány figyelmét próbálja felkelteni, hirtelen feltölt a netre egy videót, amelyben mindenkit arra buzdít, hogy avatkozzon be a szavazásba, és őt írja be elnöknek.
A felvétel rögtön virális lesz, Benton videója országos forradalmat robbant ki… amelynek eredményeként valóban ő lesz az elnök.
A fiatalok a világ minden táján követik a példáját, utcára vonulnak, és a világ nyolc leghatalmasabb nemzetét hamarosan tizenévesek vezetik. Küldetésük: merész új irányt szabni a jövőnek. Csakhogy az első globális csúcstalálkozójuk előestéjén az egyik vezetőt hidegvérrel meggyilkolják… és Benton az egyetlen gyanúsított.
Bár fiatal és idős ellenségei is üldözik, kénytelen kibogozni a titkok, az árulás és a hatalmi játszmák halálos hálóját – miközben a világ és a saját jövője forog kockán…

– Több mint 150 lenyűgöző, infotainment grafika
– Az olyan feszes tempójú és feszült hangulatú thrillerek rajongóinak ajánljuk, mint például Az éhezők viadala vagy az Örökösök viadala
– Témák: hatalom, kapzsiság, árulás, aktivizmus, forradalom, választott család, szerelem, barátság, a saját hang megtalálása

OLVASD EL A KÖNYVET! CSATLAKOZZ A FORRADALOMHOZ!

16+

Igyekszik beilleszkedni, franciául tanul, munkát keres. Férjével egymást támogatva próbálnak gyökeret verni egy ismeretlen országban. Végül Rita egy szokatlan munkakörben találja magát: egy temetkezési iroda ravatalozójában kezd el dolgozni.
Laura fiatal táncos, klasszikusbalett-képzéssel, de a konzervatórium keretei szűknek bizonyultak neki. Egy kortárs cirkuszi társulatba szeretne bekerülni, ám az utolsó fordulón kiesik. Míg a következő válogatásra készül, Brüsszel utcáit rója, és lélegzetelállító táncpózokban készít magáról videókat, amik egyre több követőt hoznak az Instagram-oldalára.
Klaudia több mint húsz éve tűnt el Dunaszerdahelyen, a kilencvenes években. Tizenhét volt, amikor a szórakozóhelyről hazafelé a helyi maffia elrabolta. Azóta semmi – sem hír, sem test. Klaudia anyja már nem a lányát várja, csak a rendőrségi értesítést.

Nagy láttató erővel, olvasmányosan megírt „önélettörténetei” keresztül-kasul visznek térben és időben: megelevenedik a közel- és a távolabbi múlt, és benne egy gazdag élet színhelyei – Újpest, Gyopáros, Zebegény és Szeged, a Gyálarét és Szabadka, Pilismarót és Bécs, Kolozsvár és Párizs, Berlin, Brüsszel, Újvidék… „Ahogyan írom, jönnek elő az emlékek, olyanok is, amikről nem is tudtam, hogy emlékszem még rájuk. Az ember létrehozza önmagát, vagy legalábbis önmaga egyik variánsát, igazán nem rossz.” Közel kerülnek a távoli hatvanas-hetvenes évek: a szegedi Egyetemi Színpad nagy korszaka, az Új Symposion, a délvidéki és az erdélyi irodalmi kapcsolatok, és aztán, és azóta is – találkozások és tanulmányok, könyvek és kollégák, kertek és tájak, élet és irodalom: rácsodálkozások története.