Helyismereti gyűjtemény – Fülöp Lajos Terem

2022-ben, Dr. Fülöp Lajos nyelvész-tanár-irodalmár nevét vette fel a Helyismereti részleg. Fülöp Lajos, a gyöngyösi gimnázium egykori igazgatója, több kiadványunk társszerzője ekkor ünnepelte 90. születésnapját. Ereklyéit, dedikált könyveit, kitüntetéseit könyvtárunknak adományozta, melyek itt tekinthetők meg.

Tartalmában Gyöngyösre és környékére, valamint a környező településekre (vonzáskörzet, 23 község), és a Mátrára vonatkozó művek alkotják a részleg gyűjteményét. Beszerezzük a városból és a környező településekről elszármazott jeles alkotók műveit, ill. az itt élő jelenleg is alkotó szerzők műveit is.

A helyismereti részleg rendszeresen hív meg előadókat, történészeket a Helyi Históriák című rendezvénysorozat keretében. Az előadások utólagosan is megtekinthetőek Youtube-csatornánkon.

Digitalizált újságok, helyismereti kiadványok, képeslapok, bibliográfiák és egyéb helyi érdekességek iránt érdeklődők az E-könyvtár menüpont alatt böngészhetnek.


Dr. Fülöp Lajos

Nyelvész és néprajztudós, született Karácsondon, kisiparos családban 1932. augusztus 19-én. Édesapja: Fülöp Ferenc, édesanyja: Vincze Róza. Általános iskolai (1938-1942) és gimnáziumi tanulmányait (1942-1950) Gyöngyösön végezte, de a nyarakat rendszerint szülőfalujában töltötte. 1953-ban az Egri Tanárképző Főiskolán, magyar-történelem szakon szerzett oklevelet, majd a debreceni  Kossuth Lajos Tudományegyetemen tanult tovább. Ott diplomázott 1956-ban és ott doktorált 1960-ban.

Pályáját a hatvani Bajza József Gimnázium tanáraként kezdte (1956-1957), majd a gyöngyösi Berze Nagy János Gimnáziumban tanított (1957-1966). 1966-tól 1976-ig a gimnázium igazgatója volt. 1977-ben az Országos Pedagógiai Intézet magyar nyelvi tanszékének vezetőjévé nevezték ki. Munkaköréből eredően országos szakfelügyelői feladatot is ellátott. Utána 1981-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem Mai magyar nyelvi tanszék tanáraként dolgozott tovább. 1987-ben a Szófiai Állami Egyetem vendégtanára. Az egyetemen elsősorban leíró nyelvtant, nyelvművelést, stilisztikát, nyelvjárástant és az anyanyelvi nevelés módszertanát tanította. Szerkesztette a Magyartanítás és az Édes Anyanyelvünk iskolai rovatát. Tagja volt az MTA Anyanyelvi Oktatási Munkabizottságának, a Helyesírási Bizottságnak, és ma is tagja a Magyar Nyelvtudományi, a Magyar Irodalomtörténeti, a Magyar Néprajzi és a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaságnak.

Szakirodalmi munkássága:

40 könyve és különböző folyóiratokban mintegy 500 cikke, tanulmánya jelent meg. Közülük a legfontosabbak felsorolását lásd az Emlékkönyv Fülöp Lajos nyolcvanadik születésnapjára című kiadványban. Budapestre költözésével a Mátraaljával, Gyöngyössel való kapcsolata nem szakadt meg. Gazdag tudományos munkásságával ma is szülőföldjét szolgálja.