„Schönster Schatz” ungarndeutsche Volkslieder
Sváb dalok – az ősök kedvenc nótái
Magyarország már több mint egy évezred óta számos nép és népcsoport közös hazája. A németek különböző korszakokban más-más területről kisebb-nagyobb csoportokban vándoroltak be a Kárpát-medencébe, és szórványosan telepedtek le Magyarország területén
A legnagyobb létszámban élő nemzeti kisebbség a németeké. A mai Magyarország területének hagyományos német népcsoportjait összefoglaló néven sváboknak is nevezik. Ez azonban nem mindig van összefüggésben az egyes közösségek valódi származásával, amelyek nemcsak sváb, hanem jelentős részben bajor, osztrák valamint pfalzi, hesseni, németalföldi és elzászi eredetűek. A különböző származású németajkú csoportok, különösen a városlakók többnyire keveredtek egymással és a történelmi Magyarország nem sváb németségével is – az erdélyi szászokkal és a cipszerekkel- , illetve a 19. századtól a többségük asszimilálódott.
A „Schönster Schatz” ungarndeutsche Volkslieder című gyűjtemény a magyarországi német népdalkincs összes csoportjaiból a legjobbakat teszi közzé és ez által hozzáférhetővé is. Ezzel járul hozzá továbbélésükhöz. Az internetes közléssel szeretnénk ezt a hozzáférést még egyszerűbbé tenni, a dalokat népszerűsíteni és segíteni mindazoknak, akik ezeket a dalokat keresik.
A dalok a címek illetve első sorok ábécé rendjében kereshetők, feltüntettük a származási helyet valamint az oldalszámot.
A dalok teljes szövege és kottája megtalálható a Bródy Sándor Könyvtár Zenei és Idegen Nyelvi Gyűjteményében.
A könyv adatai:
„Schönster Schatz…” : Ungarndeutsche Volkslieder /[hrsg. von Ludwig Hollós und Julius Gottfried Schweighoffer ; Publikation des Verbandes der Ungarndeutschen ; Ill. Adalbert Stettner]”. – Budapest, Tankönyvkiadó, 1989
Ach Gott, Ich führ ein trauriges Leben, Olaszfalu /Veszprém/, Nagytevel /Veszprém/ 85-86. p.
Alle Leute sollens wissen, Nagytevel-Deutschtewel /Veszprém/ 81. p.
Allemal kann man net lustig sein, Véménd/Baranya/ 106-107. p.
Am Samstog auf die Nocht, Lókút /Veszprém/ 55-56. p.
An der Elbe sthet die Mühle, Pesthidegkút /Budapest II./ 83-84. p.
An einem Sonntagsmorgen, Budafok /Budapest XXII./ 176-177. p.
Annemarie, wo gehst denn du hin?, Szentlászló /Somogy/ 115-116. p.
Auf den Wildfang bin ich gegangen, Nemesnádudvar /Bács – Kiskun/ 174-175. p.
Auf dieser Hochzeit, Pilisvörösvár /Pest/ 159-160. p.
Bauerns Dierndel geht im Wald, Szentlászló /Somogy/ 180. p.
Bittre Gall hab ich getrunken, Szulok /Somogy/ 89-90. p.
Das Jagen, das ist ja mein Leben, Szulok /Somogy/ 58-59. p.
Daß der Wald so dunkel ist, Szulok /Somogy/ 58-59. p.
Der helle Tag bricht an, Lókút /Veszprém/ 165. p.
Der in Freiheit leben will, Szentlászló /Somogy/ 156. p.
Der Jäger in dem grünen Wald, Szentlászló /Somogy/ 181-182. p.
Der Kuckuck ist ein braver Mann, Nemesnádudvar/ Bács-Kiskun/ 36-37. p.
Die Erde braucht Regen, Szentlászló /Somogy/ 64. p.
Die Honveden müssen marschieren, Olaszfalu /Somogy/ 167-168. p.
Die Schellen klingen rein und hell, Porva /Veszprém/ 195-196. p.
Dort drobn auf der Donau, Nagytevel-Deutschtewel /Veszprém/ 96. p.
Drei Wochen nach Ostern, Bátaszék /Tolna/ 162. p.
Ein glesenes paar Ochsen, Zirc /Veszprém/ 212-213. p.
Einmal eins ist eins, Szulok /Somogy/ 104-105. p.
Ein Schnadahüpfl singen, Brennbergbánya /Sopron/ 223-224.p.
Eins, zwei, drei, vier, fünf, sechs, siebn, Baj /Komárom/ 141. p.
Ein Waldbub bin ich, Nagytevel-Deutschtewel /Veszprém/ 211. p.
Es blinken drei freundliche Sterne, Véménd /Baranya/ 152-153. p.
Es blühet keine Rose ohne Dornen, Szulok /Somogy/ 70. p.
Es fahrt, es fahrt, Szentlászló /Somogy/ 48-49. p.
Es geht ein Mädchen in den Wald wohl grasen, Pesthidegkút /Budapest II./ 183-184. p.
Es geht ein Rundgesang, Baj /Komárom/ 154. p.
Es ist alles ein Ding, Lókút /Veszprém/ 109. p.
Es ist schon lang, daß’s geregnet hat, Szulok /Somogy 67-68. p.
Es reist ein Bettlmann, Lókút /Veszprém/ 46-47.p.
Es rittet einst ein Ritter, Zirc /Veszprém/ 113-114. p.
Es sprang ein Hirsch, Gikó /Tolna/ 95. p.
Es war einmal eine Müllerin, Szulok /Somogy/ 44-45. p.
Es wird einmal ein Schluß gemacht, Bőszénfa /Somogy/ 82. p.
Es wollt ein Holter früh austreib’n Budafok, Promontor /Budapest, XXII/ 30-31. p.
Es wollt ein Jäger jagen gehn, Bőszénfa /Somogy/ 178-179. p.
Es wollt ein Weib zum Tanzhaus gehn, Bőszénfa /Somogy/ 52-53. p.
Geh ich spazieren in grünen Wald, Szulok /Somogy/ 38-39. p.
Gehma nima Ham, Bakonyoszlop /Veszprém/ 161. p.
Hausmeister, Feuer und Köchin, Nemesnádudvar /Bács-Kiskun/ 225-226. p.
Heut ess’ ich nix, Brennbergbánya /Győr-Sopron/ 117-118. p.
Holzäpfelein, Holzbirnelein, Szulok /Somogy/ 41-42. p.
Horch, was kommt von draußen rein?, Pesthidegkút /BudapestII/ 102-103. p.
Ich bin ein armer Deserteur, Bátaszék /Tolna/ 169-170. p.
Ich bin eine Fischerjunge, Nagytevel-Deutschtewel /Veszprém/ 199-200. p.
Ich bin ein lustiger Jägersknecht, Nemesnádudvar /Bács-Kiskun/ 191-193. p.
Ich bin einmal spazieren gangen, Mórágy /Tolna/ 99. p.
Ich bin ein Musikant, Pénzeskút /Veszprém/ 202-204. p.
Ich geh durch einen grasgrünen Wald, Véménd /Baranya/ 138-139. p.
Ich geh heut Abend aus, Bőszénfa /Somogy/ 123-124. p.
Ich geh hinaus in grünen Klee, Zirc /Veszprém/ 60. p.
Ich geh im finster Wald, Baj /Komárom/ 43. p.
Ich geh ja so gerne spazieren, Nagytevel-Deutschtewel /Veszprém/ 76-77. p.
Ich habe den Frühling gesehen, Szulok /Somogy/ 93-94. p.
Ich habschoneine erwählet, Szentlászló /Somogy/ 87-88. p.
Ich kann und mag nicht fröhlich sein, Pesthidegkút /Budapest II./ 131-132. p.
Ich seh ein Licht im Wald aufgehn, Nagytevel-Deutschtewel /Veszprém/ 79. p.
Ich weiß nicht, was mir fehlet, Nagytevel-Deutschtewel /Veszprém/ 71-72. p.
Ihr Herren, schweigt ein wenig still, Szulok /Somogy/ 197-198. p.
Im Frühjahr, wenns grün werd, Brennbergbánya /Győr-Sopron/ 110. p.
Im Walde möcht ich leben Zirc /Veszprém/ 210. p.
In aller Gottesfrüh, Nemesnádudvar /Bács-Kiskun/ 233-234. p.
In Bukowina hab ich gesehen, Pécsvárad /Baranya/ 229-230. p.
In der Lahmgrubn steht ein Haus, Pilisvörösvár /Pest/ 140. p.
In garten möcht ich gehen, Zirc /Veszprém/ 69. p.
Ist der Apfel noch so rot, Zirc /Veszprém/ 63. p.
Ist es denn noch wirklich wahr, Nemesnádudvar (Bács-Kiskun) 32-33. p.
Jetzt fahrn ma über See, Nagytevel-Deutschtewel /Veszprém/ 150-151. p.
Jetzt fangt ja schon das Früjahr an, Mucsi /Tolna/ 57. p.
Jetzt nim ich meine Flinte, Pénzeskút /Veszprém/ 187-188. p.
Jetzt reisen wir beim Tor hinaus, Lókút /Veszprém/ 127-128. p.
Josephus der römische Kaiser, Bőszénfa /Somogy/ 34-35. p.
Lustig alle Brüderlein, Lókút /Veszprém/ 157-158. p.
Lustig ist das Zigeunerleben, Szulok /Somogy/ 205-207. p.
Lustig, lustig, ihr deutschen Brüder, Ecseny /Somogy/ 208-209. p.
Marill, Marill, das ist mein Nam, Zirc /Veszprém/ 166. p.
Mädchen, Mädchen, trau, Szulok /Somogy/ 171-172. p.
Mättlichen lieb ich vele, Szulok /Somogy/ 125. p.
Mein Großvaterhaus, Szomajom /Somogy/ 214. p.
Mein Hoamatl hob ich in Zillertol drinn, Brennbergbánya /Győr-Sopron/ 111-112. p.
Mein Schatz der ist ein Schneider, Zirc /Veszprém/ 142-143. p.
Müde kehret ein Soldat zurück, Zirc /Veszprém/ 91-92. p.
No Madel, willst du heiraten, Zirc /Veszprém/ 219-220. p.
Oh Herrje, ist das ein Kreutz, Szulok /Somogy/ 217-218. p.
Rauchfangkerer weit ind breit, Olaszfalu /Veszprém/ 227-228. p.
Schau, schau, wie’s regnen tut, Pesthidegkút /BudapestII/ 65-66. p.
Schätzichen, Schätzichen, Nagytevel-Deutschtewel /Veszprém/ 133-134. p.
Schön Schotzerl, wannst wanderst, Nagytevel-Deutschtewel /Veszprém/ 98. p.
Schönster Schatz und ich muß wandern, Zirc /Veszprém/ 135-136. p.
Schönster Schatz, verzeihe mir, Szulok /Somogy/ 74-75. p.
Schwarze Kerschel, gelber, Kern Pesthidegkút /BudapestII/ 108. p.
Stukerad muß ich verlassen, Nagyesztergár /Veszprém/ 61. p.
So das Frühjahr, Lókút /Veszprém/ 137. p.
So leb denn wohl, du stilles Haus, Szulok /Veszprém/ 129-130. p.
Und schießen geh ich, wenn mich’s gfreut, Porva /Veszprém/ 189-190. p.
Und wie mir sein am Heuboden gestiegen, Pénzeskút /Veszprém/ 121-122. p.
Unser Bruder, der Josef, soll leben, Olaszfalu /Veszprém/ 155. p.
Was hör ich, was hör ich?, Lókút /Veszprém/ 194. p.
Was ist denn in dem Wald?, Szulok /Somogy/ 70. p.
Wenn alle Brünlein fließen, Véménd /Baranya/ 100-101. p.
Wenn der Bauer ein faules Mädchen hat, Szulok /Somogy/ 231-232. p.
Wenn die Blümlein draußen zittern, Zirc /Veszprém/ 72-73. p.
Wenn ich ans Heiraten denke, Ecseny /Somogy/ 215-216. p.
Wenn ich im Wald spazieren geh, Zirc /Veszprém/ 119-120. p.
Wenn ich in der Früh aufsteh, Bőszénfa /Somogy/ 146-147. p.
Wenn ich soll von grober Vollen, Bőszénfa /Somogy/ 235. p.
Wie hoch ist der Himmel, Lókút/Veszprém/ 80. p.
Wie machen denn die Bauersleut?, Olaszfalu /Veszprém/ 227-228. p.
Wie regieret die Falischheit, Nagytevel-Deutschtewel /Veszprém/ 163. p.
Wie scheint der Mond so hell, Szulok /Somogy/ 78. p.
Wie schön ist Österreich, Olaszfalu /Veszprém/ 164. p.
Wie werd ich wohl in den Hof hinein kommen, Bőszénfa /Somogy/ 50-51. p.
Wir sitzen so fröhlich beisammen, Nagymányok /Tolna/ 54. p.
Wo tanzen denn die Kinderlein, Bőszénfa /Somogy/ 148-149. p.